Sugárbetegség: Nyolc rémisztő tünet

A földrengés sújtotta Japánban történt atomerőmű baleset óta egyre többen rettegnek attól, hogy a szivárgás miatt sugárzásnak vannak kitéve. A sugárbetegség, még ha nem is bizonyul végzetes erejűnek, számos elrettentő tünetet produkál.

A sugárbetegség első tünetei

• Hányinger, hányás - A hányinger és hányás a sugárfertőzöttség legkorábbi tünetei. Minél nagyobb dózisú sugárzás ért valakit, annál hamarabb jelentkeznek a tünetek, és annál rosszabbak a kilátások is. Azok, akik a sugárexpozíció után egy órán belül hányak, nagy valószínűséggel nem élik túl azt. Előfordul, hogy a sugárfertőzött beteg rosszul van, majd jobban érzi magát. Gyakran azonban új, súlyosabb tünetek jelentkeznek néhány órával, nappal később, a betegség eme látens szakaszában.
• Spontán vérzés - A sugárbetegség orr-, száj, fogíny-, végbél - vérzést okozhat. Emellett a beteg könnyyen lesz véraláfutásos és belső vérzés, vagy akár vérhányás is kialakulhat.
  A probléma oka, hogy a sugárzás gyengíti a szervezet vérlemezkéit, melyek a vérrögök kialakulásáért, a vérzés ellenőrzéséért felelősek.
• Véres hasmenés - A sugárzás a szervezet azon sejtjeit támadja meg, melyek gyorsan reprodukálódnak – ez magába foglalja a bélrendszer belső bélését is. A sugárbetegség jelentős irritációt okoz a bélfalban, ami súlyos, esetenként véres hasmenést okoz.
• Bőrleválás - A sugárzásnak kitett bőrfelület felhólyagosodik, bepirosodik, leginkább egy súlyos napégéshez hasonlóan. Egyes esetekben nyíltsebek keletkeznek, és a bőr hámlani kezd.
• Hajhullás - A sugárzás károsítja a hajhagymákat, ennek eredményeként a nagy dózisú sugárzásnak kitetteknél két-három héten belül jelentkező, időszakos vagy állandó hajhullás jelentkezik.
• Kimerültség - A sugárbetegség gyengeséget, kimerültséget okoz, mely tünetei egy makacs influenzánál tapasztaltakhoz hasonló. Mivel a vörösvértestek száma drámaian csökken, anémia jelentkezik, illetve megnő az ájulás kockázata.
• Szájfekély - A sugárbetegség látható fekélyeket okoz a szájban, vagy az ajkakon. Ráadásul emellett gyakran a nyelőcső, a gyomor és a belek fekélyesedésével is számolni kell.
• Fertőzések - A vörösvérsejtek számának csökkenése mellett a sugárbetegség a fertőzések ellen küzdő fehérvérsejtek számát is csökkenti a szervezetben. Ennek eredményeként megnő a bakteriális-, vírusos- és gombás fertőzések kockázata.

Mennyi a sugárfertőzöttség kockázata?

Az Egyesült Államokban számos gyógyszertárban elfogyott a kálium-jodid tabletta készlet, mely a pajzsmirigyet védi a sugárzás okozta rák ellen. Ugyanakkor szakértők szerint rendkívül alacsony annak kockázata, hogy Japántól ilyen távol sugárveszéllyel kelljen számolni. Még Japánban is, a reaktoroktól távoli területeken viszonylag alacsony a tényleges veszély.

A japánok kijelöltek egy úgynevezett evakuációs zónát, mely azt jelenti, hogy csak kevesen lesznek, akik egy mellkasröntgenhez hasonló mennyiségű sugárdózist kapnak. A sugárzás károsítja az emberi sejteket, mely mértéke úgynevezett milisievert-ben mért. Egy mellkasröntgen körülbelül 1/10 milisievert-nyi sugárzásnak teszi ki az embert.

Az atomerőművek dolgozóinál ez legfeljebb 20 milisievert lehet egy évben. 100 milisievert-nyi sugárzás megnöveli a rák kockázatát, 100-500 közötti adag csontvelő károsodást okoz, mely halálhoz vezethet. A jelentések szerint a kedden mért érték 400 milisievert volt óránként az erőműben, mely később drasztikusan lecsökkent 11.9-re, majd 0.6-ra. Összehasonlításképpen, Csernobilban a sugárbetegek 800-1.6 millió milisievert mértékű sugárdózist kaptak, mely jóval magasabb, a Japánban eddig mért sugárzásnál.

(WEBBeteg - Cs.K. fordító, Forrás: cbsnews; lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)