• Kontrasztanyagos koponya CT-felvétel

        Az agy vizsgálatára az egyik legalkalmasabb eljárás a computertomographiás (CT-)vizsgálat. Sok esetben a CT-vizsgálat önmagában nem ad megfelelően értékelhető képet, hanem kontrasztanyag alkalmazására van szükség.

        A CT-vizsgálat

        A CT-készülék olyan módon készíti a felvételeket, mintha az emberi testet ugyanazon irányban elkezdenénk szeletelni s aztán a szeletek metszlapját vizsgálnánk. Amennyiben jól ismerjük, hogy az egyes metszetek síkjában mi a várható, eltérés nélküli anatómiai helyzet, akkor az esetleges strukturális variánsok vagy kóros állapotok könnyedén felismerhetők. A CT készülékek új generációja, az ún. spirál CT nem szeletek, hanem egybefüggő térfogatok vizsgálata alapján állítja elő a keletkező képet, mely spirál irányú letapogatás következtében alakul ki. Mindkét technika utólagos számítógépes módosításokkal térbeli, három dimenziós kép megjelenítésére is alkalmas.

        Sok esetben a CT vizsgálat önmagában nem ad megfelelően értékelhető képet, hanem kontrasztanyag alkalmazására van szükség. A kontrasztanyag olyan vegyület, amely megváltoztatja a vizsgálni kívánt szervek, szövetek adott módszerrel maximálisan elérhető jelszintjét. Ennek következtében javul a vizsgálandó terület megítélhetősége, a kontrasztok fokozódnak, az esetleges eltérések jobban kirajzolódnak, így a vizsgálat nagyobb eséllyel és pontosabban deríthet fényt az elváltozásokra.

        A kontrasztanyagok

        Többféle kontrasztanyag létezik, ám mindegyikben közös, hogy azok gyógyszernek tekinthetők. Koponya CT vizsgálat esetében általános a jódtartalmú kontrasztanyagok használata.

        Többségük képes más gyógyszerekkel kölcsönhatásba lépni, azok hatását módosítani, így kontrasztanyagot alkalmazó koponya CT vizsgálat előtt a beteg anamnézisének, gyógyszereinek újbóli áttekintése szükséges a lehetőségekhez mérten (heveny történések bekövetkezésekor, amikor a gyorsan elkészített koponya CT felvétel életet menthet, erre nincs mindig lehetőség).

        Ideális esetben a vizsgálat előtt mindig rendezni kell a beteg folyadékháztartását, mert kiszáradt, dehidrált beteg esetében sokkal nagyobb a szövődmények kialakulásának veszélye (például vesekárosodás)!

        Hirdetések

        A kontrasztanyag beadása intravénásan történik a vizsgálat előtt, vagy a vizsgálat közben. Ekkor a beteget kihúzzák a CT készülékből, majd az injekció után visszatolják, s újabb felvételek készülnek. Utóbbi esetben a kontrasztanyag beadása előtti és utáni felvételeket egymással is összehasonlítják: az összehasonlításból nyerhető adatok is segíthetnek a kórfolyamatok típusának meghatározásában.

        Mivel a kontrasztanyag a véráram közvetítésével kerül az agyba, nem mindegy, hogy a CT felvételek a beadás után mennyi idő elteltével készülnek. A korai felvételek esetében a kontrasztanyag még a vérben található, így ilyenkor a gazdag vérellátású képletek és elváltozások (anatómiai képletek, gyulladások, egyes daganatok) jelennek meg élesebben. Később a kontrasztanyag az agyszövetbe áramlik. Annak eloszlása, dúsulása fontos információkat hordoz a vizsgáló, kiértékelő orvos számára.

        Kockázatok kontrasztanyagos CT-vizsgálatnál

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A kontrasztanyag alkalmazása nem veszélytelen, a vizsgálatok 5 százalékában lép fel nem kívánt hatás. A kontrasztanyag alkalmazása kontraindikált az alábbi esetekben: vese- és májelégtelenség, súlyos fokú pajzsmirigy túltengés, terhesség. Mellékhatásként enyhe tünetek fellépése várható: a beadás helyétől és a véráram irányától függő melegség-érzés, szájszárazság, kellemetlen íz érzése, vizelési inger és bőséges vizeletürítés tapasztalható.

        Allergiás reakció is kialakulhat, mely enyhe esetben émelygéssel, szédüléssel, bőrviszketéssel jár. Közepesen súlyos esetben ájulás, a légutak összeszűkülése miatt fellépő nehézlégzés alakul ki. A legsúlyosabb formákban anafilaxiás reakció alakulhat ki.

        A beadás helyén az ér belső rétegének sérülése, gyulladása alakulhat ki, esetleg egy távolabbi szakaszban trombózis jöhet létre. A nem megfelelő helyre történő beadás szövetkárosodást, szövetelhalást okozhat. 60 év feletti betegek és 1 évesnél fiatalabb csecsemők esetében a kockázat fokozott.

        Diagnosztiakai módszerek

        Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      •  
      • Cikkajánló

        Refluxbetegség

        Dr. Bánfi Andrea PhD

        Milyen tüneteket okoz gyermekkorban, és hogyan kezelhető?

        Az afta rizikófaktorai

        Dr. Ujj Zsófia

        Mi állhat az afta kialakulásának hátterében az eddigi vizsgálatok szerint?

        Az MRI kimutatja a gyomorfekélyt?

        A retroperitonealis MRI vizsgálat kimutatja a gyomorfekélyt? Pontosan mit látnak vagy vizsgálnak vele, és mennyit számít, hogy kérek-e...

        Diagnosztikai módszerek - Röntgenvizsgálat

        A röntgencső röntgensugarakat állít elő, mely a különböző szöveteken keresztülhaladva fokozatosan gyengül, és ez a gyengített sugár a...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei

        Töltse ki kvízeinket, és tudjon meg többet egészségről, betegségről.

      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetések
      • Szavazás

        Korábbi szavazások