• Depresszió vagy személyiségváltozás? Mit tegyen a család?

        Legfrissebb cikkek a témában
         
        Gyakori kérdések

        Tisztelt Doktornő! Édesapám több mint három éve (valószínűleg rejtve előbb jelen volt) küzd egyre súlyosabb depresszióval. Kezdetben epizódikus jellegű volt, ezért enyhe gyógyszeres terápiában részesült, melyet többször meg is szakított (leginkább saját elhatározásból) és valóban jobban is volt. A kezdeti jobb időszakok egyre rövidebbé váltak és egy rosszabb szint (nagyfokú negatívizmus, szorongás, félelemérzet, szociális fóbia, egyre kevesebb beszéd, pánikszerű reakciók, elhanyagoltság) lett úrrá rajta, amelyet ez év áprilisában már odáig fajult, hogy már az ételt is megtagadta, mutulizmus és súlyos szorongás alakult ki (magától SEMMIT nem tett, toporgás egy helyben, piszkálta a kezét, stb.), ezért bevittük a kórházba, ahol miután kizárták a lehetséges szervi okokat, több hetet töltött a pszihiátrián, ahol kombinált gyógyszeres kezelést alkalmaztak és ahonnan a korábbihoz képest jobb állapotban tért haza. (Diagnózis: súlyos depresszió, pszeudodemencia) A kezdeti fejlődés után azonban ismét voltak visszaesések, azonban - Édesanyám irányítása mellett - látszólag kezdett javulni az általános helyzet. Mostanra azonban ismét sokkal rosszabb a helyzet, úgy tűnik mégsem használnak a gyógyszerek. A legszörnyűbb az egészben, hogy minden próbálkozásunk és támogatásunk ellenére, ő SEMMIT sem tesz azért, hogy jobb legyen a helyzet, olyan, mintha teljesen hidegen hagyná, hogy nekünk családtagoknak milyen nehéz, csak saját alapszükségleteivel és félelmeivel foglalkozik, magától szinte semmit sem tesz, a személyisége teljesen megváltozott, illetve a korábbi rossz tulajdonságai felerősödtek. Ha megpróbálunk vele erről beszélni, nem reagál semmit, mintha nem értené miről beszélünk vagy megpróbálná kizárni a külvilágot. Van betegségtudata erős szégyenérzettel társulva, kifelé sokszor próbálja elrejteni, a kezelőorvosaival a kórházban nem beszélt, teljesen leblokkolt, az ambuláns orvosnak meg nem mondja el a valós helyzetet. Minden támogatásunk és igyekezetünk ellenére nem akar kipróbálni új dolgokat, pszihés szakember segítségét igénybe venni, stb. A családi háttérrel kapcsolatban el kell mondanom, hogy az Édesanyjának is hasonló kórképe volt, bátyja öngyilkos lett, így lehet örökletes is. A szüleim nagyon hosszú ideig boldog házasságban éltek, csodás gyerekkorunk volt, szerető család a mienk, közel állunk egymáshoz. Anyagi és komoly fizikai egészségügyi problémák nincsenek, minden adott lenne egy boldog, békés nyugdíjas élethez. Édesanyám az elmúlt években mellette állt, kipróbált több stratégiát (összességében sok szeretettel és törődéssel ápolta, de volt, hogy elvesztette a türelmét) ő alakítja Édesapám napirendjét, mint már mondtam egyedül szinte semmit sem tenne, így egyfajta függőség alakult ki, ezért egyedül hagyni nem akarjuk, családi programokon vonakodva vagy nem vesz részt, ilyen esetekben általában rosszabbodik a helyzet. Mivel megint rosszabb a helyzet, már azon gondolkodunk, hogy jobb lenne neki talán egy bentlakásos intézményben, Édesanyám nem tudja mit tehetne még, úgy érzi már, talán jobban ellenne egy ilyen helyen, ahol nincsenek elvárások. Abban kérném a tanácsát, hogy milyen lehetőségeket lát, hogyan javulhatna Édesapám betegsége így, hogy magától semmit nem tesz azért, hogy jobb legyen? Ő mintha nem akarna változást, lehet kényelmes és elég ez neki, hogy kvázi "szobanövényként" elvan? Mit tehetünk mi családtagok? Szerintem eddig biztosítottuk a szerető, elfogadó családi hátteret, de úgy tűnik ez sem jelent elég megoldást, egyre elviselhetetlenebb és kezdjük feladni a reményt, hogy ilyen hozzáállással valaha is meggyógyulhat. Köszönöm válaszát!

        Dr. Pálvölgyi Rita válasza a depresszió témában

        Tisztelt Kérdező, A leírt jelenségek a depresszió tünetei. Egy depressziós ember érdeklődése valóban nagyon beszűkülhet, kevéssé van tekintettel a környezete érzelmi állapotára. Azt tanácsolnám, hogy keressék fel a területi Ideggondozót, - vele vagy nélküle, - és mondják el a kollégának, hogyan látják a helyzetet. Ő fog tanácsot adni arra nézve, hogy hogyan lehet tovább lépni. Azt azonban tudni kell, hogy aki nem ön-, vagy közveszélyes, az akarata ellenére nem kezelhető, - sem otthon, sem kórházi keretek között. Azt lehetne még megpróbálni, hogy olyan barátot, vagy rokont megkérni, hogy beszéljen vele, akinek a véleményére leginkább hallgat.. Üdvözlettel: Dr. Pálvölgyi Rita

        Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget.

        Dr. Pálvölgyi Rita
        pszichiáter, pszichoterapeuta Tőle szeretnék kérdezni

        Dr. Pálvölgyi Rita
        Tünetellenörző Laborértékek

        Kérdés: 2016. július 19., 10:44; Megválaszolva: 2016. július 19., 11:25

      • Kérdések és válaszok a témakörben:
        Előző levelem után most pontosítok, előzőben túl sok problémát ömlesztettem egybe. A legnagyobb problémám igazából a lassúság, és szerintem pszichés alapon van. Elég gyakran van az is, hogy ha mondjuk egyedül csinálok vmit, felidéződnek...
        Hétvégén volt egy nagyon közeli halál állapotom. Kirándultam és besötétedett. Rossz helyre mentem, és bent ragadtam egy mocsárban 2 és fél órán át próbáltam kijutni, de nem sikerült. Egy idő után összeestem. Egyszerűen nem volt erőm...
        Édesapám 75éves van régről agylágyulása.2012-ben volt keringési zavara,azzal kezelték.Amugy szívbeteg,pacemakeres.Akkor mikor haza került a kórházból semmi baja nem volt.Pár honap után kezdte verni a falat,szerinte egerek rágnak benne.Mar...
        Tisztelt doktor úr/nő Olyan problémám lenne. hogy sokszor depresszios vagyok Gyakran tör elő belőlem félelem Sokszor fordul elő, hogy félelmet érzek az emberek jelenlétében Nem megyek inkább utcára se már Öngyilkossági gondolataim is...
        Tisztelt Doktornő! Nehéz pontosan leírni, amit érzek. A háziorvosomnak biztosan nem tudnám nyugodtan elmondani a tüneteket, mivel az ő jelenléte is már stresszel. Nyilván a gének is hordozzák a betegségem bizonyos mértékben,de, ami az...
        Mostanában kezdődött. Azt képzelem, hogy alszok/kómában vagyok és a valóság csak egy álom. 1 éve ért egy trauma, mikor a feleségem rajta kaptam, hogy megcsal. Korábban is voltak pszichés betegségeim, kényszer betegség, alvás paralizis,...
        Tisztelt doktor úr/nő! Párom másfél éve skrizofén beteg,sajnos a rosszabbik fajta,ugyanis sokáig /több,mint félévig/ nem volt hajlandó gyógyszert szedni. Nemrég elköltöztem tőle a gyerekekkel mert már nem lehetett a téveszméit és az...
        Tisztelt Cím! A segítségét és a javaslatát szeretném kérni, súlyos problémával fordulok Önhöz. 31 éves miskolci férfi vagyok és egy furcsa és ritka fóbiától, emetofóbiától szenvedek immáron több mint két évtizede. Nem az interneten...
        Az alabbi linken kifejtettem a panaszokat a mai napon. Sajnos bemasolni nem tudom a kerdes hosszusaga miatt. https://www.gyakorikerdesek.hu/egeszseg__mentalis-egeszseg__9482475-mi-lehet-velem-szorongas-panik-depresszio-skizofrenia-vagy-csak-bekepzelem
        Tisztelt Doktor úr/Doktor nő 5 nappal ezelőtt egy kerti partin vettem részt, ahol speed-et fogyasztottunk, előtte soha nem próbaltam. 12 óra leforgása alatt 4-5 csíkkal fogyasztottam el. 30-33 fok volt, delutántól hajnalig tartott, tehát lement...