Agresszív kényszerkésztetés

Tisztelt Doktornő! Az alábbi problémával és kérdésekkel fordulok Önhöz tanácsért. Sajnos különféle gyermekkori traumáim miatt régóta küzdök többféle lelki problémával (depresszió, pszichoszomatikus tünetek, szorongás, néha pánikrohamok) , ezekre korábban pszichiátriai kezelést kaptam, az állapotom jelentősen javult. Néhány hónapja azonban megjelentek nagyon ijesztő agresszív kényszergondolatok és késztetések. Saját magam ellen érzek agresszív kényszerkésztetéseket. Mondhatni magamtól félek. Erős késztetést, konkrét vágyat érzek hogy bántsam magam, pedig nyilván nem szeretném (paradox helyzet) . A kényszerkésztetésem megnyilvánulási formája kissé bizarr. Attól félek, hogy tudatos akaratom ellenére, de valahogy mégis szándékosan félrenyelek valamit, vagy letüdőzök egy tárgyat (pl. kavicsot) , hogy megfullasszam saját magam. Iszonyú szorongás kíséri ezeket a késztetéseket, mert ép ésszel tudom, hogy ilyet nem szabad csinálnom, csak egyszerűen nem bízom magamban, hogy képes lennék a késztetésnek mindenkor ellenállni. Újra felkerestem a pszichiáteremet és elkezdtem szedni SSRI-t és mellé Rivotrilt, így lassacskán enyhülnek a tüneteim. Mindemellett szeretném az Ön személyes véleményét kérni, hogy szakmailag mit gondol az alábbi kérdéseimről: - Mindenkor képes ellenállni pusztán önuralommal a beteg, hogy az önkárosításra sugalló kényszerkésztetését megtegye (letüdőzzek valamit és fuldokoljak, megfulladjak)? - Van valami hatékony módszer, hogy amikor gondolati szinten elindul a késztetés, akkor azt leállítsam? - El tud múlni véglegesen egy ilyen késztetés? Tartok tőle, hogy mint emlék mindig megmarad (mert ugye a memóriám mindig emlékezni fog rá) és ezért soha nem szabadulok meg tőle. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

Legfrissebb cikkek a témában

Dr. Pálvölgyi Rita válasza kényszergondolat témában

Tisztelt Kérdező,

a kényszergondolatokat többek között az különbözteti meg a valódi késztetésektől, hogy én-idegenek, és nem jutnak el a cselekvés megvalósításáig. Mindemellett nagy félelemmel, szorongással járnak. Mindenképp indokolt a kezelés. SSRI és szorongásoldó jó választás. Emellett pszichoterápia is hasznos volna. A kognitív-behavior technikával elsajátíthat olyan módszereket, melyek segítenek megállítani a késztetéseket.

Meg lehet szabadulni ezektől a kényszerektől, mint emlék pedig már nem okoz nagy mértékű szorongást.

Üdvözlettel:

Dr. Pálvölgyi Rita

Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget.
Kérdés: 2014. december 12., 17:09; Megválaszolva: 2014. december 15., 16:28
Kérdések és válaszok: Pszichés betegségek
Pánikbetegség
Tisztelt Doktornő! 15 éve vagyok pánikbeteg, és Velaxin kapszulát szedek rá. A tipikus pánikrohamok ugyan nem jönnek rám, viszont hajlamos vagyok...
Alvászavar
Tisztelt Webbeteg! 23 éves vagyok és rossz alvó. Éjjelente általában 2 alkalommal ébredek vizelési ingerre és megyek el a mosdóba, ezek után...
Tisztelt doktornő ! Óvodai...
Középső óvodai csoportban , rendszeres napi szintű 3 gyerek (5 évesek ) részéről a többi társa ellen a kisebb nagyobb bántalmazás , fizikai...
Elmebeteg az anyukám
Tisztelt Doktornő! Elkeseredésemben és tanácstalanságomban fordulok Önhöz. Édesanyámnak mindig is rossz természete volt. Kötözködő, agresszív...
Miért érzem ezt
Mióta szültem 5 éve, azóta azt érzem, hogy a gyerek köztünk van. Van miidő, énidő egymásra a férjemmel, mégis azt érzem nem tudom a gyereket...