Segítségkérés

Férjem 41 éves, 6 éve kezeli kineziológus, illetve pszichológus, személyiségzavaros, a webbetegen olvasott cikk besorolása szerint a kényszeres, dependens (függő) és az elkerülő típushoz tartozik. Férjem rossz komunikációs készségekkel rendelkezik, ez a munkahelyén is komoly problémákat okoz, minden csak és kizárólag úgy jó ahogy ő csinálja, minden ezközt bevet annak érdekében, hogy hatalmaskodjon, elnyomjon másokat, időnként kedélyes beszélgetést kezdeményez, aminek az a vége, hogy jól "hátbaszúr", többnyire érdekből kedves a másikkal, a megtörtént események valóságalapját teljesen megmásítja, beszélgetés közben kiforgatja, amit mondanak neki, dacoskodik, mint egy gyerek egészen nevetséges dolgokért, borzasztóan akaratos. Hosszú ideig a kineziológus párhuzamosan kezelt bennünket, próbált engem erősíteni, mert férjem itthoni megnyilvánulásai sokkos állapotokat váltottak ki bennem és a gyerekeinkben is. Legutóbb a kineziológus teljesen ellenem fordult, engem vádolt és tett felelőssé, amiért férjem ilyen magatartású és megoldotta a problémánkat azzal, hogy váljunk már el. Az elmúlt hat évben én úgy látom, hogy férjem a rossz magatartási formáit nemhogy elhagyta volna, hanem besűrítette azok rendszerességét. A válást nem tartom jó megoldásnak, véleményem szerint egyikünk problémáját sem oldja meg, de még a jelenlegiek mellé újabbakat is kapunk. Kérdésem az lenne, hogy milyen magatartásformát kellene nekem kialakítanom, hogyan kellene nekem komunikálnom férjemmel, hogy ne "öntsem az olajat a tűzre", ne legyen táptalaja az ő, destruktív, negatív magatartásának, jól tudjam kezelni az ő torz személyiségét, hogyan tudnám őt segíteni abban, hogy szép lassan elhagyogasson rögzült rossz szokásaiból, hogyan tudom kivédeni, hogy gyerekeink ebben a közegben ne vegyék át apjuktól ezeket a rossz magatartási formákat?

Dr. Veress Dóra válasza személyiség probléma témában

Kedves Asszonyom! Ön borzasztó nehéz doglot kérdez. Mindenféleképp pozitív jelnek tartom, hogy férje hajlandó volt eljárni kezelésekre, de én megoldásnak nem a kineziológiát tartanám, hanem a párterápiát vagy az egyéni pszichoterápiás kezeléseket. Nem hiszem, hogy bármilyen változáshoz elegendő volna az ön viselkedésének egyedüli megváltoztatása, mivel ha ez így lenne, akkor 6 év alatt már értek volna el eredményeket. A saját és családtagjai védelme érdekében én a nyílt és játszmák nélküli kommunikációt javaslom, illetve azt, hogy ne reagáljon a férje provokatív viselkedésére. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy ez ennyi év után nagyon nehéz, de ebben tudna önöknek segíteni egy megfelelően képzett pszichoterapeuta.

Itt kérdezhet