• Rákkutatás és rákgyógyítás: napjaink kihívásai

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

        Az onkológia területét érintő kérdésekben - a kutatás, gyógyítás ügyeiben - illetékes Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (American Society of Clinical Oncology, ASCO) nemrégiben új irányelveket adott ki. A világ egyik legnevesebb szakmai szervezete iránymutatásában azt vázolta fel, hogy a rákkutatásnak, illetve a rákbetegek klinikai kezelésének miként kellene működnie, mit kellene jelentenie az előttünk álló évtizedben.

        Az irányelvek nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy kiemelt szerepet kapjanak a célzott rákgyógyszerek és az ezekkel együtt alkalmazott molekuláris diagnosztikai vizsgálatok. A javaslatok megfogalmazói leszögezik, a rákkutatás és a rákkezelés világa mára átalakult. A „molekuláris korszakba” lépve új szemléletre, új eszközökre, új megközelítésekre van szükség. Ez mind a kutatókra, mind a mindennapi klinikai gyakorlatban dolgozó szakemberekre egyaránt érvényes. Sőt, még a szakmai társaságukra is – állítják az amerikai klinikai onkológusok. Ezért a szervezet saját maga számára is kijelölte a jövőben követendő irányvonalat.

        Az összefoglalást készítő onkológiai szakemberek: Mark G. Kris (Memorial Sloan-Kettering Cancer Center), Neal J. Meropol (Univ. Hospitals Case Medical Center, Case Western Reserve University), Eric P. Winer (Dana-Farber Cancer Institute) részletes eligazítást adnak arról, hogy a klinikai és a transzlációs (azaz az új eredményeket a gyakorlatba is átültető) kutatásokat miként lehetne, kellene a következő években úgy átalakítani, hogy általánosan létrejöjjön a jelenleginél hatékonyabb és személyre szabottabb rákkezelési gyakorlat. Ma ugyanis e téren komoly hiányosságok mutatkoznak, még az Egyesült Államokban is. Az ASCO által kiadott sajtóközlemény megállapítja, hogy az onkológia klinikai gyarokorlata nincs kellő módon felkészülve a molekuláris korszak eljövetelére.

        Hirdetés

        Molekuláris diagnosztika Magyarországon

        A molekuláris korszak kiépítéséből, az eredmények gyakorlati hasznosításából egy hazánkban működő kutató-fejlesztő és diagnosztikai központ is kiveszi a részét. Az Oncompass Medicine tudományos igazgatójának, dr. Peták Istvánnak kutatási területe a molekulárisan célzott daganatellenes gyógyszerek hatásmechanizmusának vizsgálata, valamint a személyre szabott alkalmazásukhoz szükséges molekuláris diagnosztikai módszerek fejlesztése. Ő azok közé a kutatók közé tartozik, akiknek a teljesítménye úttörő módon járult hozzá ahhoz, hogy a daganatos betegek személyre szabott kezelésében, gyakorlatban tudjanak hasznosulni a molekuláris orvostudományi kutatások.

        "Olyan eszközöket és szolgáltatásokat fejlesztünk, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy minél több beteg hozzáférjen a precíziós orvoslás nyújtotta előnyökhöz. A precíziós orvoslás eredményei alapján a molekulák szintjén végzett diagnosztikai vizsgálatokkal egyre inkább lehet segíteni a leghatékonyabb kezelés kiválasztását és a hatástalan kezelés elmaradását”– így foglalható össze mindaz, amit előadásaiban meg szokott fogalmazni dr. Peták István, molekuláris farmakológus.

        Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni

         Ismert az a jelenség, ha egy mutáció valamely szervben rákot képes okozni, ugyanaz a mutáció, anatómiai egységtől függetlenül, más szervekben is okozhat rákos elváltozást. Ami ezzel kapcsolatosan rendkívül fontos, hogy eközben egyre több, egy adott célpontra kifejlesztett célzott szerről derül ki, hogy több daganattípusban is hatékony lehet, amennyiben ez a célpont jelen van adott tumorban. A célzott terápia sikerének feltétele pedig az, hogy a gyógyszert a megfelelő beteg kapja. Hogy ki a megfelelő beteg, ennek eldöntéséhez van szükség a daganatgének elemzésén alapuló, a gyógyszerek hatékonyságát előrejelző vizsgálatokra.”

        A megfelelő terápia alapja az, hogy minél több beteg esetében, és minden egyes páciensnél időben, tökéletesen megbízható minőségben történjenek meg a már ismert molekuláris célpontok vizsgálatai. E célpontoknak egyelőre csak egy kis részére van már jelenleg is elérhető célzott gyógyszer – amelyeket kizárólag onkológus szakorvos alkalmazhat.

        Az utóbbi években azonban forradalmi változások zajlanak a rákgyógyításban. Számos ráktípusnál váltak elérhetővé a célzottan ható készítmények, amelyekkel egyes esetekben gyors és drámai – ezúttal igazán megnyugtató értelmében használva ezt a jelzőt – tehát még egyszer: drámai állapotjavulást lehet elérni. De ez csak akkor következhet be, mint említettük, ha a megfelelő beteg a megfelelő gyógyszert kapja. Ebben jelentenek elengedhetetlen segítséget a daganatgének elemzésén alapuló gyógyszer-hatékonysági vizsgálatok.

        Nagyon fontos tudatában lennünk annak, hogy a betegek nagy része esetében olyan génhibák vannak jelen, amelyekre jelenleg nem létezik elérhető és hatásos célzott gyógyszer. Nem szabad tehát túlzott elvárásokat táplálni egy diagnosztikai vizsgálattal vagy a célzott kezelésekkel szemben: nagyon sok betegnél a kemoterápiás kezelés és a sugárterápia hatásos, valamint továbbra is az időben végzett, a daganat teljes sebészi eltávolítása a legbiztosabb megoldás a legtöbb daganattípus esetében. A személyre szabott kezelés tehát nem mindig célzott gyógyszerrel történik. Az is előfordulhat a vizsgálatok alapján, hogy egy adott beteg számára - az egyéni genetikai jellemzői és a rendelkezésre álló készítmények alapján - nem valamely célzott gyógyszer a leghatásosabb terápia.

        Molekuláris profil, mesterséges intelligenciával

        Amikor csak módja nyílik rá, dr. Peták István beszámol a precíziós onkológia eredményeiről a sajtóban és megosztja a közvéleménnyel a világ legnagyobb onkológiai konferenciáján, az ASCO-n szerzett tapasztalatait is. De a legfontosabb, az hogy a magyar kutatók a tudományos közleményekben és konferenciákon mutatják be az eredményeiket. Így volt ez idén is az ASCO virtuális konferenciáján. Ez alkalommal a konferencia keretében bemutatták az Oncompass Medicine saját fejlesztésű, szabály alapú mesterséges intelligencia eszközével elért kutatási eredményeiket, amely ma már 20 000 szabály alkalmazásával segít az orvosnak a terápiás döntésben. 

        Az eszközt az Oncompass kutatói folyamatosan fejlesztik. Betáplálják a legfrissebben elérhető adatokat (publikációk, kutatások adatait) és a legújabb célzott gyógyszereket. Az informatikai rendszer elősegíti, hogy kiválasztható legyen nemcsak a forgalomban lévő, de a még klinikai vizsgálatban lévő hatóanyagokhoz közül az, ami a tudomány jelenlegi állása szerint a legmagasabb tudományos bizonyítékokkal rendelkezik az adott beteg esetében.

        Mára tehát megvalósulni látszik mindaz, ami 2018-ban még csak, mint – ha nem is pusztán vágyálom –, de elérendő cél jelent meg az akkori ASCO jelmondataként: a precíziós orvoslás kiterjesztése minél több daganatos beteg számára.

        Évről évre több új típusú, szelektív gyógyszer jelenik meg

        Az elmúlt évtizedek genomikai kutatásai nagyszámú molekuláris célpontot azonosítottak, és mostanra ért be számos új generációs, rendkívül hatékony és szelektív gyógyszer fejlesztése – összegez dr. Peták István. Míg korábban egy évtized alatt 10-20 új daganatellenes készítmény kifejlesztése történt meg, 2010-15 között 47 új célzott terápia, illetve immunterápia került forgalomba. Több mint 2000 van fejlesztési fázisban, és várhatóan ebben az évtizedben elérhető az, hogy 100 új gyógyszer kerül a betegek számára elérhető közelségbe.

        A régebb óta ismert célpontokra is olyan új generációs célzott gyógyszereket sikerült kifejleszteni, amelyek a korábban rezisztenciát okozó felelős mutációk esetében is hatásosak. Illetve, mivel egyre több célzott gyógyszer áll rendelkezésre, ezért az onkogenikus jelpálya zavara okozta rezisztencia esetén már a betegek egyre nagyobb részében lehet kezelni a rezisztenciát. „A legnagyobb kihívást azonban az jelenti, hogy miként tudjuk a klinikai onkológiai gyakorlatban a precíziós orvoslást, mint módszert használni, hogy más betegségtípusokhoz (lásd a fertőző betegségek többsége) hasonlóan, a daganatos eseteknél, betegeknél is, az adott páciens daganatában kimutatott molekuláris patomechanizmus alapján egyénre szabottan történjen a kezelés megválasztása.”

        Itt kanyarodjunk vissza a pozitív lezárás reményében, az ASCO kiadványának egyik kiemelt állításához – oda, hogy szakemberek szerint a rákkutatás jelenleg forradalmi változásokon esik át. Ebben a „forradalmi korszakban” egyre pontosabban és mélyebben értjük a daganat kialakulásának biológiai hátterét. Folyamatosan jelennek meg azok a célzott daganatterápiás szerek, amelyek képesek átállítani azokat a molekuláris kapcsolókat, amelyek ha “bekapcsolt” állapotban maradnak, könnyedén beindítják a sejtek folyamatos és kontrollálatlan osztódását.

        Ezzel egy időben azonban az is megfigyelhető, hogy az amerikai – és természetesen, a világ egyéb részein működő – klinikai rákkutató rendszer egyelőre koránt sincs a megfelelő mértékben felkészülve arra, hogy a tudományos és technológiai fejlődés által felkínált új gyógyítási lehetőségeket a mindennapi gyakorlatba is képes legyen mindenki számára elérhető módon átültetni.

        Amivel tovább gyorsulhatnának a kutatások

        Így például – amint azt az ASCO kiadvány is kiemeli – a gyógyszerfejlesztést részben akadályozza, hogy a kutatók egyelőre csak korlátozottan ismerik a génekből, fehérjékből és a gének mutációiból álló molekuláris jelátviteli útvonalak fontossági sorrendjét. Ma még gyakran azok a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok se állnak rendelkezésre, amelyekkel megfelelően ki lehetne választani azon betegek csoportját, ahol egy-egy új készítmény legnagyobb gyógyszerhatékonysága várható. Financiális és szabályozási gátak esetenként komolyan hátráltatják a gyógyszerfejlesztő cégeket és a kutatókat abban, hogy új szemléletű kutatási projektekben vegyenek részt.

        A klinikai vizsgálatok szervezési rendszere ugyancsak le van maradva a személyre szabott rákgyógyászat legújabb tudományos eredményeihez képest – írja az ASCO összefoglalója. A klinikai próbák tervezésekor ugyanis ma még gyakran hiányzik az a fajta rugalmasság, amely ahhoz kellene, hogy a vizsgálatokban valóban a megfelelő, molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal előre kiválasztott, a kezelésre várhatóan a legjobban reagáló betegcsoportok vehessenek részt. Itt is tapasztalható továbbá az a fajta adminisztrációs teher és alulfinanszírozottság, amely a gyógyszercégek és a rákkutatók életét is megnehezíti.

        Minderre, illetve a betegutak bemutatására a továbbiakban még visszatérünk a webbeteg.hu olvasóinak tájékoztatása céljából. 

        WEBBeteg
        Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró

        Módosítva: 2020.11.16 13:03, Megjelenés: 2020.11.16 13:03
      • Cikkajánló

        Hüvelyfolyás terhesen?

        Hüvelyfolyás terhesen?

        Szponzorált tartalom

        Vegyük komolyan! A leendő anyukának a saját egészségére is fokozottan figyelnie kell! (x)

        Korai menopauza

        Korai menopauza

        Cs. K., fordító

        Mik a tünetei? Hogyan diagnosztizálják? Mire számíthat? Hogyan kezelhető?

        Miért halnak meg egyre többen májrákban?

        Egyre több meglepő eredmény születik abból, hogy a számítástechnika és a nagy internetes adatbázisok elemzése (lásd: “big data”) elfoglalta méltó helyét az orvostudományban. Tulajdonképpen ennek köszönhető az a fontos kérdés is, amelyről a legutóbbi rákkutató kongresszuson vitáztak.

        Amit a fibroszarkómáról érdemes tudni

        Mi az a fibroszarkóma (fibrosarcoma)? Mi okozhatja a kialakulását? Mik lehetnek a tünetei ennek a daganattípusnak? Hogyan ismerhető fel? Hogyan kezelhető?

        A rákos beteg gyorsan elfelejti az orvostól hallottakat

        Rossz hírt hallani és azt feldolgozni soha nem könnyű. Különösen nehéz akkor, ha a hallottak nagymértékben befolyásolják további életünket, esetleg életkilátásainkat. Ezt a közhelyesnek hangzó tényt támasztja alá egy új, frissen diagnosztizált rákos betegek körében elvégzett kutatás.

        A Down-kór lehet a rák elleni harc kulcsa

        Tudósoknak úgy látszik sikerült fényt deríteniük arra, mi lehet a magyarázata, hogy bizonyos rákos megbetegedéseknek az aránya jelentősen kisebb a Down kórosaknál.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.