Külföldi munkavállalás téma

A külföldi munkavállalás miatt egyre többször találkozhatunk azzal, hogy valakinek munkája miatt külföldi egészségbiztosítása van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy itthon tartózkodása során nincs lehetősége orvosi ellátás igénybevételére. De mitévők legyünk, ha itthon leszünk betegek, és nincs magyar egészségbiztosításunk?

Sokan elfelejtkeznek róla, pedig 10 000-től 100 000 Ft-ig terjedő bírságot is kaphat, aki külföldön él, dolgozik, mégsem jelentkezik ki a magyar egészségbiztosítási rendszerből.

Tavaly csaknem kétszáz olyan szakorvos kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt, akinek a szakterülete Magyarországon már így is hiányszakmának számít - derül ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) által az MTI-nek küldött adatokból.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága hétfőn statisztikai adatokkal cáfolta, hogy az idén sokkal több orvos távozott külföldre, mint korábban.

Hova tűnnek a magyar orvosok? Mostanában a kérdés egyre gyakrabban hangzik el, és egyre szélesebb kört foglalkoztat. Nem véletlenül, hiszen az egészségügy olyan központi téma, olyan közügy, amely mindenkit érint élete valamely szakaszában.

730 orvos, 117 fogorvos, 53 gyógyszerész, 11 szülésznő és 153 ápoló kért külföldi munkavállaláshoz igazolást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól (EEKH) 2008-ban - ez derül ki a hivatal honlapján található statisztikákból. Főleg a fiatalabb - 20 és 39 év közötti korosztály - szándékozott külföldön munkát vállalni.

Idén eddig összesen 591 orvos és ápoló kért külföldi munkavállaláshoz igazolást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól (EEKH) - derül ki a hivatal Független Hírügynökségnek megküldött statisztikájából. Ez azt jelenti, hogy körülbelül ugyanannyi egészségügyi dolgozó kíván külföldön a szakmájában dolgozni, mint az előző években.