Orvoshiány - Hová távoznak a magyar orvosok?

Szerző: MTI

Hova tűnnek a magyar orvosok? Mostanában a kérdés egyre gyakrabban hangzik el, és egyre szélesebb kört foglalkoztat. Nem véletlenül, hiszen az egészségügy olyan központi téma, olyan közügy, amely mindenkit érint élete valamely szakaszában.

Ha figyelembe vesszük, hogy a legfrissebb egészségügyi felmérés alapján a magyar lakosságnak 42 százaléka - saját állítása szerint - valamilyen krónikus betegségben szenved, és a globális irányzat is az, hogy 2100-ra a fejlett világ fele lesz krónikus beteg, akkor nem hiábavaló az aggodalom. Kellenek a jó orvosok.

A közelmúltban éppen a nemzet egészségi állapotának javítása érdekében létrehozott LAM (Lege Artis Medicinae) klubban rendezett vitaest központi témája volt az orvosi szakma presztízsvesztése, a várható orvoshiány és az ellene teendő intézkedések szükségessége.

Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar igazgatóhelyettese vitaindítójában arról beszélt, hogy a humán erőforrás problematikája nem új. Az, hogy napjainkban az orvosok egy része külföldre megy a jobb megélhetés reményében, és az egészségügyi szakdolgozók közül is sokan ezt az utat választják, nem meglepő. Ingázók és állandó munkavállalók is vannak közöttük.

- A 70-es, 80-as években "felfutó" időszakban volt az orvosképzés - mondta az előadó. - Évente több mint 1000 orvos szerzett diplomát. Ennek a folyamatnak vége, mert inkább a dinamikus csökkenés jellemző, és emellett a "diplomaexport", vagyis a végzett hallgatók elvesztése, eltávozása. Akik itt végeznek, azoknak mintegy 24 százaléka külföldi. A diploma honosításának divatja is lecsengett, 1980-tól 2002-ig még 2000 honosítás történt, de ez a folyamat is véget ért.

Érdekességként említette, hogy az 1970-es években kiadott 34 222 diploma gazdája közül 7000-nek egyszerűen nyoma veszett, a magyar nyilvántartási rendszerben sehol sem találhatók ezek a végzett orvosok. Több ezren jelezték viszont 2005-től 2009-ig, hogy külföldön kívánnak dolgozni, ugyanakkor a belföldi mobilitási lehetőségek iránt nincs érdeklődés.

Mi sarkallja az orvosokat az ország elhagyására?

Vasvári László, az Egészségügyi Szak- és Továbbképző Intézet igazgatója kifejtette a témához kapcsolódva, hogy hiányoznak a humán erőforrás felhasználásával kapcsolatos jó stratégiák. Sokan csak és kizárólag az alacsony bérezést okolják a kialakult helyzetért, de ennél sokkal komplexebb problémakörről van szó. Bár a jövedelemviszonyok sokat számítanak, más körülmények is a pálya vagy az ország elhagyására sarkallják a fiatal orvosokat, sőt az idősebbek közül is jó néhányat.

Összeomlik a háziorvosi ellátás?
Van olyan háziorvosi praxis Hajdú-Bihar megyében, ami évek óta betöltetlenül áll. Jelenleg 15 állás vár betöltésre 7 településen és ez a helyzet tovább romolhat. Összeomlik a háziorvosi ellátás?

A bérezés elégtelensége és az egyéb juttatások iránti igények mellett elhangzottak olyan címszavak is, mint jövőmodell, életkép, motivációhiány, a piac- és versenyképes képzés hiányosságai, a szakemberigény összehangolt, szervezett felmérése, az esetlegesen visszatérni szándékozókat segítő rendszer szükségessége, a nem megfelelő munkamegosztás - vagyis a pénz mellé gesztusok, intézkedések, megfelelő kommunikáció és erkölcsi megbecsülés is kellene.

Az egykori karizmatikus hivatástudat sulykolása mára idejétmúlt, bár hivatástudat és elkötelezettség nélkül ezt a szakmát nem lehet sikeresen és kedvvel gyakorolni - tudomásul kell azonban venni, hogy ezen a pályán is verseny van. Akik külföldi munkahely mellett döntenek, azok a magasabb jövedelem mellé az "odatett" kedvezőbb körülményeket, a jobb munkahelyi adottságokat és a nagyobb erkölcsi megbecsülést is fontosnak tartják.

Sok mindenen kellene változtatni...

Mindezzel egyetértve Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke elmondta, hogy hivatástudatra apellálni enyhén szólva nem elegáns és nem hatásos ott, ahol az egyetemről kikerülve elhelyezkedési gondokkal küszködnek a fiatalok, bizonytalan egzisztenciális helyzetbe kerülnek sokévi tanulás, felkészülés után. Az elsődleges pályaelhagyók ügye, a magas migrációs ráta olyan jelzés, amely arra figyelmeztet, hogy valami nincs rendben - sok mindenen kellene változtatni.

Bár a példa talán kissé sarkított, keserűen hangzó megjegyzése, miszerint "a professzorok még a vakbelet is eloperálják a fiatal orvosok elől", nyilvánvalóan jogos bírálat. Ahogy az is, hogy sokan nem tudatosan szakosodnak, nem a meglévő hiányszakokat választják, mert nincs irányított rendszer ebben sem, így vagy az éppen aktuális divatszakok jöhetnek számításba, vagy az előadó professzor karizmája az, amely terelgeti a fiatalokat a választásban.

Az is elhangzott, hogy már a hat egyetemi év alatt jelentkeznek a kiégési (burnout) tünetek a hallgatóknál. Ez a tünetegyüttes főként a segítő szakmákban bukkan fel, orvosoknál, egészségügyi dolgozóknál fokozott mértékben fordul elő, éppen a mindennapi erőpróba okán. A betegek elvárásai, az egészségügy kaotikus helyzete, a megélhetési gondok, a tudomány gyors fejlődésével történő lépéstartás, a túlterheltség következtében fellépő stressz is elősegíti az idő előtti kiégést. Ahol az élet minősége fontos szempont, ahol jobb a közérzet, ahol az állandó versenyhelyzet doppingol, és nem pusztán üres teljesítménykényszert jelent, kevésbé mutatkozik e modern tünetegyüttes, amely hivatalosan is betegségnek számít.

A beszélgetések, előadások során elhangzott: 2020-tól "kódolt orvoshiány lesz nálunk". Mivel is kezdtük? Hogy a krónikus betegek száma folyamatosan nő. Akkor ez rossz végszó, mondhatnánk: vészjósló jelzés. Még időben hangzanak a figyelmeztetések szakmán belül és kívül is. Bár gyors, hatékony megoldást nem kínálnak, egy pozitív folyamat elindításához hasznos muníció lehet mindaz, amit sokszor, sok helyen elmondanak.

Egyre kevesebb a háziorvos
Ha valaki beteg, rögtön a háziorvoshoz szalad. Ő tudja, melyik szakorvos mikor rendel, hová kell beutaló, hová nem, időpontkéréshez melyik telefonszámot kell hívni. Ellátja kisebb-nagyobb betegségeinket, igazolást állít ki.
Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke elmondta: az egész orvostársadalomra igaz az idősödés. Ma Magyarországon a háziorvosok 25 százaléka, több mint 1500 fő nyugdíjkorhatáron túl dolgozik. Több száz fő túl a 70 éven is dolgozik.
Egyre kevesebb a háziorvos

(MTI)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Macskajaj - Mi az, ami segíthet?

Az ünnepnapok, a szilveszter, a születésnapi partik, az esküvők és még számos esemény alkalmat szolgáltathat arra, hogy a résztvevők igyanak...

Egészségügyi és biztonsági tippek...

A szilveszter minden szempontból különleges ünnep, sajátos varázsa, az új kezdet és az új lehetőségek ígérete miatt még a visszahúzódóbbak is...

Orvosképzés külföldön: Bécs vagy...

Ausztriában augusztusig lehet jelentkezni orvosképzésre, amennyiben valaki kimarad a magyar egyetemekről, még mehet Bécsbe tanulni. Semmi sem lehetetlen...

Folyamatosan nő a külföldi...

A legtöbb külföldit oktató kar között az első hét helyezett fogorvosi és orvosi, valamint állatorvosi kar. Tarol a négy orvos képző egyetem a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.