Hirdetés
      • Van-e kiút a mindennapi függőségek fogságából?

        Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró

        Kevés olyan család létezik Magyarországon, amelyben egyetlenegy ember sem függő vagy szenvedélybeteg. Ha képesek együttműködni, változtatni aggasztó viselkedésükön, felismerik a szenvedélybetegségük létét és súlyosságát, a család is támogatóbb.

        Abban az esetben, ha hiábavaló minden támogató segítség, egy idő után a szenvedélybetegek magukra maradnak, s nem tudnak megbirkózni egymaguk a különféle függőségekkel. A paletta nagyon változatos, s ennek tükrében a mélyrepülés stádiumai is sokfélék. Szerencsések és bölcsek azok, akik elfogadják a szakszerű gyógyítási lehetőségeket, hiszen gyakorta a halál torkából menekülnek meg az időben kapott mentőöv segítségével.

        Hirdetés

        A tudomány jelenlegi állása szerint a szenvedélybetegség kialakulásának számos oka lehet, s az addikciók (hozzászokás) tekintetében meghatározó szerepe van a személyiségfejlődés egész korai szakaszának. Szokásos említeni a korai anya-gyermek kapcsolat minőségét, és a gyermekkorban megélt, kezeletlen traumákat is. A legfrissebb vizsgálatok szerint már a magzati korban megélt negatív hatások is hatással lehetnek a későbbi függőségre, szenvedélybetegségre. A nem várt, nem kívánt baba fogantatása kivételes esetben hoz tartós örömet a szülőknek. Ezt a gyermek „nem felejti el”.

        Nem hanyagolható el az sem, amit felnőttkorban halmozunk fel: az elfojtott szorongással, a stresszel, melynek kiváltó okai közt dobogós helyen áll a rossz anyagi helyzet, a nélkülözés, a társtalanság, a munkahelyi megfelelési kényszer, az elismerés hiánya, a csekély kereset, a munkanélküliség, a családok pénztelensége, az egyedülálló szülők erőfeletti küzdelme a létért, (ez persze nem általános, mivel szép számmal vannak, akik stabil szülői, vagy egyéb anyagi biztonságot nyújtó, fix háttérrel rendelkeznek) az egészségért, a párkapcsolat megmentéséért, a „megbicsaklott” gyermek talpra állításáért vívott küzdelem. A sor igen hosszú. Annyi bizonyos, hogy a pénz és az egészség hiánya, valamint a tartós nélkülözés nem tud pozitív energiákat, életkedvet, ösztönző erőt adni annak, akinek a családi háttere, az ősökre is visszatekintve, épp olyan nehéz és bizonytalan volt, mint a szenvedélybetegség fogságába kerülő emberé.

        Dr. Oláh Tamás neurológus-pszichiáter főorvossal a függőségek kialakulásáról s azok típusairól, kezelhetőségéről és a kezelés sikerességéről beszélgettünk.

        - Az addikcióra való hajlam bizonyítottan genetikai tényezőkre is visszavezethető, aminek előfordulása egyre gyakoribb, csak korábban nem publikálták olyan nyíltan a családra, az ősökre visszavezethető ok-okozati összefüggéseket, mint manapság. Egyetlen szál cigitől is kialakulhat a függőség – magyarázza a főorvos. – Erre egy érdekes, de annál drasztikusabb, elítélendőbb példát mondok. Annak idején, a 13 éves forma kiskamasz fiú a társaival titokban kipróbálta a cigizés "„különlegességét". Először egy szál járt körbe a fiúk között, majd jött az újabb egy, illetve 2-3 szál. Ha problémájuk akadt, amit nem tudtak kezelni, nem mertek a szüleikkel megbeszélni, máris a cigaretta volt a menedék. Az egyik sihederen megérezte az apja a cigi füstjének szagát, annak ellenére, hogy ő is nagy dohányos volt. Büntetésből egy teljes doboz cigit kellett elszívnia a 13 esztendős gyermeknek, aki összehányta magát, fuldoklott, bepisilt a kényszer- és mondhatnám, a kétórás apai „terror” hatására. Drámai szülői viselkedésről beszélek.

        - Valóban embertelen módszer, s ebből gondolom, nem vezetett jó eredményhez, sikerhez a leszoktatás ilyen jellegű kényszere?

        - Nem bizony! A gyermek pár hónapig az undortól és a szervezetében felhalmozódott nikotin pokoli hatásától rá sem bírt nézni a cigire. Az apa elégedett volt. Fél év után a fiú a kudarcai elől és a „csak azért is megmutatom, hogy nem törtél meg” elv alapján újra a dohányzásba menekült, ami most az ötvenedik életévének küszöbén is megmaradt szokása. Napi két doboz cigi nélkül nem is élet az élet, ami mellé öt-hat doboz- vagy üveges sör társul. Attól függ, mikor, mennyi pénze van, ugyanis időközben, lekövetve egy-egy renitens családtag életútját, nevezzük ezt az örökölt családmintának, genetikai tényezőnek, tönkrement a házassága, elveszítette az igen jó állását, s belekeveredett egyik zűrös ügyből a másikba. Vagyis a cigi mellé az alkohol is ott van az életében, amitől függővé vált. Sosem ismeri be, soha nem is fogja, alkoholistának sem tekinti magát, hiszen csak pár doboz sört iszik és tömény italt már nem, mondja ő. Igen ám, de reszket a napi adagjáért, s gépkocsit is így vezet, ha vezet. Mindemellett apja példáját tekintve képtelen a kiegyensúlyozott családi élet megteremtésére, mert az ital és az olykor fellépő agresszív viselkedés romba dönti az esetleges pozitív elhatározását. Sőt! Amikor arra vállalkozott, hogy speciális gyógyszert ültessenek az egyik testrészének a bőre alá, amire tilos inni, pontosabban: halálos kimenetelű lehet, 2 napnál tovább nem bírta a szabályozott állapotot, és kikaparta a készítményt, s a későbbiekben több alkalommal is azt mondta, hogy kilökte a szervezete a gyógyszert. Ez hazugság volt, de az alkoholista ember mindig felmenti magát, és soha nem ismeri el a függőssége tényét. A kábítószerfüggők is tagadnak, ameddig nem kerülnek olyan állapotba, ami az életüket veszélyezteti. Nem tiszta szert fogyasztanak, hanem a legvadabb mérgekkel kevert anyagokat, melyek a gyors testi, mentális, egészségügyi leépülést erősítik.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Az alkoholfüggőség - A leszokás módszerei

        - Miként csoportosíthatjuk a szenvedélybetegségeket?

        - Kétfélék lehetnek, ha ragaszkodunk a pontos, egyszerűsített meghatározáshoz. Kémiai addikciókról beszélünk, ami az alkohol, a drog és a nikotin-, gyógyszerfüggőség, valamint viselkedésre ható vagy anyag nélküli függőséget különböztetünk meg. Utóbbihoz soroljuk: a játékszenvedélyt, a munkamániát, internet-, számítógép-használattól való függőséget, szex és a pornográfia iránt tanúsított fokozott függőséget, a kóros vásárlási mániát, a kleptomániát – a lopási kényszert –, a kóros hazudozást, az evéskényszert vagy épp az anorexiát s nem utolsósorban a társfüggést. Érdekes, de a körömrágás is és az orr folyamatos szívása, szipogtatása is kényszeressé válhat, ami függőséghez vezethet. Erről nem szokás beszélni, pedig már az óvodában elkezdődik a szorongás okozta körömrágás, ami később lehet a küzdésképtelenség jele is. Az orr folyamatos szívása, amit az illető szinte észre sem vesz, ha mégis, kezdetben szabadkozik, hogy beteg a szaglószerve, ezért szívja őrületes tempóban és elviselhetetlenül idegesítően, kifújni nem is tudja, mert ez nem az orrfújásról szól, hanem egy pótcselekvés, ami gyakorta valamilyen látens idegrendszeri vagy személyiségzavar része. Ez a pótcselekvés szintén függővé teszi a pácienst, ebbe menekül, ezzel vezeti le a feszültségét. Lehet, hogy az utóbbi szokások, csupán enyhe devianciának tűnnek az alkoholizmus vagy drog- és nikotinfüggőség mellett, mégis gátolják egy határon túl a környezet és az egyén békés viszonyát. Ezekből is arra következtethetünk, hogy bármely szenvedélybetegségről vagy kóros szenvedélyről, függőségről legyen szó, meglehetősen hátrányos helyzetbe hozza élete során a pácienst, s a környezetében élőket is, mivel kényszeres viselkedésekről van szó, s ezeket abbahagyni szinte lehetetlen vagy hatalmas elszántság, kitartás kell ahhoz, hogy szakember segítségével végigmenjen a leszokás útján a „beteg”.

        A szenvedélybetegségek sajnos gyakran társulnak depresszióval, s nem ritkán öngyilkossággal, mivel a kiútkeresésre már képtelen illetőnek vagy kudarcba fulladt minden jó szándéka és a környezete teljességgel elfordult tőle, vagy egyszerűen fizikailag, szellemileg épült le.

        - Térjünk vissza a viselkedést befolyásoló függőségekhez, mert ezekről kevesebb szó esik, így nem kerülnek időben a figyelem középpontjába, elősegítve a prevenciót.

        A viselkedési addikció olyan függőségeket jelent, melyek kialakulása és fennmaradása nem kémiai anyagokhoz, hanem bizonyos viselkedéshez kapcsolódik. Hátterükben elsősorban a szerotonin- és a dopaminrendszer rendellenes működése áll. Különféle viselkedésformára irányulhatnak, tüneteik azonban nagyon sok esetben a szerfüggőséghez hasonlóak: tolerancia gyengülése, elvonási tünetek, és a megszokott, hétköznapi funkciók romlása. Érdekes, hogy a tudományos vizsgálatuk sokkal összetettebb és bonyolultabb, mint a szerfüggőknél. A legismertebb kontroll, megismerési út a pszichiáter számára: a beszélgetés, a kérdésekre való válaszadás, korábbi életesemények, frusztrációk önbeszámoltatása, utóbbi kérdőív formájában is, valamint a klinikai interjúk, majd azok kiértékelése s a beteggel való későbbi megbeszélése az újabb találkozás során. A terápia kialakítása közösen történik a páciens állapotát, problémáját, személyiségét alapul véve. Nem ritka az átmeneti gyógyszeres segítség, mely mellől nem maradhatnak el az orvos és a beteg beszélgetései és a későbbi kontroll.

        A szenvedélybetegségek kialakulásában szerepet játszó tényezők
        • Genetikai hajlam: ha a családban valamely családtag szenvedélybetegségben szenved vagy szenvedett, akkor örökölhető a betegség. A családi halmozódás azonban önmagában nem jelent genetikai hatást, sokkal meghatározóbb a közvetlen családtag, a szülő vagy szülők alkoholfüggősége, a stresszre, agresszióra szocializálódott viselkedési forma mintája, a drog- vagy gyógyszerfüggő nagyobb testvér, anya vagy apa képe.
        • Családi hajlam: Ezzel a negatív mintával együtt élve szinte törvényszerű valamilyen függőség, szenvedélybetegség kialakulása a gyermekben. Kezdetben, az iskolában, majd a való világban is, amikor saját lábán kellene megállnia s az életében adódó konfliktusokat, stresszes helyzeteket kezelni, ő mégis éppúgy reagálja le, ahogyan otthon látta, megtanulta. A kompenzálásnak a módja is a függőség kialakulása lesz: nikotinnal, droggal, alkohollal, gyógyszerekkel vagy ezek vegyítésével.
        • Társadalmi, környezeti hatások: munkanélküliség, rossz anyagi, társadalmi helyzet, a kitörésre való lehetőség hiánya, a reklámok, a média által sugallt téves képek a kiegyensúlyozott életről, étkezési- és egyéb élvezeti szerek fogyasztásáról, a külső megjelenés torzképének megjelenítése, amire akkor is vágyódnak a fiatalok, ha pontosan tudják, hogy az ételmegvonás, az anorexia, az egészségtelen testépítő- vagy fogyasztószerek nem teszik boldoggá az embert, csupán egy idealizált kép utánzását jelentik, melyek ráadásul a technika segítségével gyakorta igen távol állnak a valós, életszerű külsőtől, megjelenéstől.
        • Gyermekkori, feldolgozatlan traumák: a szeretet, a gondoskodás, az elismerés, az önbizalom-növelés hiánya, az egyik szülő váratlan távozása a családból, válások, családon belüli erőszak, a rossz, helytelen szülői minta követés, mind pótcselekvések felé vezethetik a serdülőt, az ifjút.
        • Felnőttkori krízisek: traumák, veszteségek, elfojtott gyász, feldolgozatlan válás, betegségek, melyek teljességében megváltoztatják az addigi életformát és életminőséget, túlzott stressz a tanulás során, a munkahelyen, a kisebbrendűség érzés, a szociális fóbia mind a személyiségzavar sajátos formáját idézhetik elő – nem feltétlenül –, s azok elnyomása, kompenzálása pótcselekvésekkel, különféle drasztikus hatású szerekkel oldhatók a „sérült” fél felfogása szerint.
        • Életkori váltások: klimax, kapuzárási pánik, gyermekek leválása, elköltözése, figyelmük hanyatlása a szülők iránt, válások, betegségek, munkanélküliség, alacsony jövedelem vagy nyugdíj. Mindezek gyakorta viszik a felnőtteket különböző, addig nem használt pótszerek használatához, hangulatuk, kedélyállapotuk javítását remélve ezektől, amiből sokszor komoly függőség alakul ki, ami az egészség és a mentális állapot romlásához vagy teljes hanyatlásához vezethet. Minden esetben, ha a fentiek felsorolása közül bármely tünet vagy tünetegyüttes visszatérően megjelenik az életünkben s megváltozik az életvitelünk, a szokásaink rossz irányt vesznek és az ellehetetlenülés, olykor a megbolondulás érzése kerít hatalmába vagy képtelenek vagyunk a szerek függőségétől megszabadulni, amit tagadunk mindenki előtt, vagyis nincs betegségtudatunk emiatt, de mélypontra kerülünk, ne szégyelljük a szakemberek segítségét kérni, mert az időben felismert és kezelt függőségek többsége kezelhető, gyógyítható közös együttműködés esetén.

        Olvasson tovább! A modern kor pszichés betegségei - Fóbiák, kényszerek, függőségek

        Forrás: WEBBeteg
        Balogh Mária, újságíró
        Szakértő: Dr. Oláh Tamás, neurológus-pszichiáter főorvos

        Módosítva: 2019.11.14 14:35, Megjelenés: 2018.11.08 13:29
      • Cikkajánló

        Emésztési zavar

        Emésztési zavar

        WEBBeteg

        Mik a tünetei az emésztési zavarnak? Hogyan előzhető meg?

        Fogzás

        Fogzás

        Dr. Szendrey Gábor

        A baba nyugtalan, sírdogál, sőt még hőemelkedése is lehet.

        A hevített dohánytermékek is károsak az egészségre

        Az úgynevezett hevített dohánytermékek is tartalmazzák azokat a káros anyagokat, amelyeket a normál cigaretta, csak más arányban - mondta Kovács Gábor, az Egészségügyi Szakmai Kollégium tüdőgyógyászati tagozatának vezetője.

        A dohányosok főként COPD-vel és tüdőrákkal kerülnek kórházba

        A dohányosok főként idült hörgőszűkülettel (COPD) és tüdőrákkal kerülnek kórházba - mondta Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója a Ne gyújts rá! világnap alkalmából.

        Hogyan alakul ki a szenvedélybetegség?

        A szenvedélybetegség kialakulásának számos oka van. Az addikciók (hozzászokás) szempontjából minden, a személyiség harmonikus fejlődését akadályozó tényező kockázatnak számít.

        Halálos alkoholmegvonás: a delirium tremens

        A delirium tremens olyan akut krízishelyzet, mely hirtelen alkoholmegvonás talaján fejlődik ki és potenciálisan halálos kimenetelű lehet. A jelenség az alkoholfüggőség által kialakított akut fizikális elvonási tünetek egyik legsúlyosabb formája.

        Játékszenvedély és internetfüggőség

        Korunk társadalma olyan élettér, amelyben az addiktív viselkedés új kategóriái születtek meg, pl. munkakényszer, tv-, SMS- és internetfüggőség formájában. Ezek a modern addikciók magukon viselik a klasszikus addikció minden jellemzőjét.

        Függőségek - Mikor van baj? Mit lehet tenni?

        Egy korsó sör elfogyasztását a barátokkal a hétvégén, néhány szelvénnyel játszott lottójátékot természetesen nem tekintünk betegségnek. Mikor van tehát baj?

        Alkoholizmus - A terápia lehetőségei

        Az alkoholfogyasztás és következményes velejárói egyidősek az emberiséggel, és kimondható, egyik kulturális, technológiai korszak sem tudott tartós általános eredményeket elérni ellene.

        Szociális ivók és nagyivók - Az alkoholizmusról

        A magyar lakosság 10 százaléka absztinens, azaz nem fogyaszt alkoholt. 80 százalék szociális ivó, vagyis alkoholfogyasztása alkalomszerű, kulturált. 10 százalék viszont bizonyíthatóan alkoholfüggő!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.