• Mikor biztonságos újra sportolni sérülés után?

        Szerző: WEBBeteg - Fortin László, újságíró

        Mikor biztonságos visszatérni a sporthoz egy sérülés után? Honnan tudhatjuk, hogy teljesen felépültünk? Mindenkiben felmerülnek ezek a kérdések, aki szenvedett már el valamilyen sérülést testmozgás közben. Lássuk, mik azok az irányelvek, amik segítségünkre lehetnek!

        Útmutató a visszatéréshez

        Ha volt már korábban sérülésünk, vagy éppen szenvedünk tőle, akkor valószínűleg az egyik fő aggodalmunk az, hogy milyen hamar kezdhetünk el újra mozogni. A válasz azonban nem mindig egyszerű, és általános, hiszen minden sportoló szervezete máshogy reagál, és minden sérülés egyedi eset. Ha túl hamar visszatérünk, akkor nagy rá az esély, hogy újra megsérülünk, vagy esetleg súlyosbodik állapotunk, ami komolyabb problémákat és még hosszabb felépülést eredményezhet. Ha pedig túl sokáig várunk, az ahhoz vezethet, hogy szükségtelenül elveszítjük jó kondíciónkat, így visszatéréskor nehezebb lesz visszaszerezni a korábbi formánkat.

        Hirdetés

        A megfelelő kondicionálással hamarabb visszatérhetünk


        Sport és egészség a WEBBetegen

        Egy dolog hosszabbíthatja meg jelentősen felépülésünk idejét, egy újabb sérülés. A remek forma nemcsak csökkenti a sérülés esélyét és súlyosságát, de tapasztalatok alapján az derül ki, hogy akiknek kondíciójuk kifogástalna, azok hamarabb felépülnek, mint azok akik formája nem a legjobb.

        A felépülés szakaszai

        Az akut szakaszban a legjobb, amit tehetünk a pihentetés, jegelés, kötözés és emelés (felpolcolás). Ilyenkor amennyire lehet, ne mozgassuk a sérült részt, hogy időt adjunk magunknak a megfelelő gyógyuláshoz. A sérülés súlyosságától függően lehetséges, hogy szükségünk van orvosi ellátásra; esetleg műtétre-, csavarozásra-, gipszre-, vagy más merevítőre is. 
         
        Amikor a sérült rész állapota kezd javulni, akkor fókuszáljunk kondíciónk megtartására amennyire csak lehetséges. Próbáljunk ki olyan edzésformákat, mint a vízi torna, úszás, evezés vagy végezzünk súlyzós edzést testünk ép részeit erősítve. 
         
        Terapeutánk, vagy orvosunk irányítása alatt minél hamarabb kezdjük el ezeket az edzéseket, hogy rövid idő alatt újra visszanyerjük erőnket és szabadon mozoghassunk. Használjuk a „kényelmetlenség érzést” útmutatóként, és kerüljük az olyan mozdulatokat, amik fájdalmat okoznak számunkra.  Ha visszaszerezzük izomerőnket és rugalmasságunkat, akkor lassan elkezdhetünk ismét sportolni, egy-két hétig még a sérülés előtti állapothoz képest maximum 50-70%-os terheléssel. Ebben a visszatérési fázisban végezhetünk különböző funkcionális gyakorlatokat, amik fejlesztik az egyensúlyunkat, a mozgékonyságunkat, az agilitásunkat, és a sebességünket. De még ekkor is figyelni kell testünk jelzéseire, hogy milyen és mennyi gyakorlatot tudunk már elvégezni serülésünk után.

        Támpontok, a biztonságos visszatéréshez 

        • Fájdalommentesség.
        • Nincs már látható elváltozás (duzzanat, folt, stb.)
        • Nem vagyunk korlátozva mozgásunkban. Ezt leellenőrizhetjük úgy, hogy összehasonlítjuk a sérült testrészünket, az egészségessel (pl. karok, lábak esetén).
        • A sérült testrész visszanyerte erejének legalább 90%-át (szintén összehasonlítva az egészséges párjával).
        • Alsó testrészek sérülése esetén (pl. csípő, térd, boka) – próbáljuk ki, hogyha teljesen ráterheljük testsúlyunkat a korábban sérült részre, akkor sem sántikálunk-e. 
        • Felső testrészek sérülése esetén végezzünk szabályos dobómozdulatokat, ha fájdalommentesen végre tudjuk hajtani őket, akkor valószínűleg. helyreállt a sérülés.
         
        Tartsuk észben, hogy még ha teljesen egészségesnek érezzük magunkat, akkor is lehet, hogy a korábbi állapotunkhoz képest gyengébbek vagyunk, kevésbé rugalmasak, stabilak, és ügyesek. Fordítsunk tehát extra figyelmet a sérült testrészre még a felépülés után is pár hónapig! Fontos kiemelni, hogy ezek csak általános támpontok, amik segítségünkre lehetnek, de mindig kövessük orvosunk utasításait, főleg súlyosabb sérülések esetén!
         
        (WEBBeteg - Fortin László, forrás: sportsmedicine.about.com)
         
         
         
        Módosítva: 2013.01.14 21:41, Megjelenés: 2013.01.14 21:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Ekcéma

        Ekcéma

        Dr. Vincze Ildikó

        Mi okozhatja, és hogyan kezeljük? Tanácsok a mindennapokra.

        Olvassunk mesét!

        Olvassunk mesét!

        Szponzorált tartalom

        Érdemes mesélni gyermekünknek, mert számos jótékony hatással bír! (x)

        Sportsérülések - És a rehabilitáció hol marad?

        Gyakran mesélik ismerősök - sportolók és átlagemberek -, hogy kificamodott a bokájuk/eltört a karjuk/részlegesen szakadt az Achilles-ín stb., begipszelték, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszert kaptak és most pihentetniük kell a sérült testrészt. Alig várom a folytatást, ez azonban az esetek nagy részében elmarad. Ha rákérdezek, hogy valóban ennyiből áll-e a terápia, a válasz általában az, hogy: Igen. Miért, mi másra lenne még szükség?... Nos, egyetlen aprócska dologra, valódi, teljes értékű rehabilitációra.

        Sokszor túlfeszítik a húrt az amatőr futók

        Nem biztos, hogy a futás a legjobb mozgásforma mindenkinek, ennek ellenére az amatőr futók túlnyomó többsége még soha nem kérte ki szakember tanácsát edzés előtt.

        Izomdiszbalansz - Mozgás, de hogyan?

        A helyes testtartás fontosságáról rengeteget hallhatunk, mégis egyre több embernél figyelhetőek meg azok a tartáshibák, amelyek célzott mozgásterápiával elkerülhetőek lennének. Melyek ezek? Hogyan ismerjük fel és milyen mozgásformát válasszunk, ha keresztezett szindrómával van dolgunk?

        A sportsérülések kialakulásának mechanizmusa: a tenziós, az overload és a sérülés zóna

        Az emberi test nem felejt. Sem a jót, sem a rosszat. Őrzi az egyes traumák emlékeit, s e nyomok mindegyike gyengébbé, sebezhetőbbé teszi. Az élet során bekövetkező számtalan kisebb-nagyobb sérülés bizony a test idő előtti kifáradásához, öregedéséhez vezet, pedig jellemzően oly könnyen elkerülhető lenne.

        Sportsérülések a vívásban

        A vívás a látszat ellenére elviekben nem veszélyes sport. Természetesen előfordulhatnak kisebb-nagyobb sérülések, de a komolyabb sérülések esélye kicsi. Problémák a bemelegítés hiányából, felkészületlenségből vagy túlerőltetésből adódhatnak.

        Sportsérülések a kézilabdában

        A kézilabda egy intenzív sport, melyben nem ritka a játékosok egymással való ütközése sem. Melyek a sportágban a leggyakoribb sérülések, ezek hogyan előzhetők meg, és hogy kezelhetők? Milyen szerepet játszik a kitartás és az erőnlét a sérülések megelőzésében?

        Több tucat ember vigyáz a sportolókra

        Aki sportol, az egészséges. Aki viszont sportol, az könnyebben meg is sérül. Az olimpia alatt éppen ezért több tucat orvos, és egy „poliklinika” teljes személyzete felügyel a sportolókra.

        Sportsérülések a futballban: a térd kényes terület

        Leginkább az alsó végtagok vannak kitéve a veszélynek a labdarúgásban. Izomhúzódások, gyulladások, bokaficam, rándulások. A sportsérülésekről beszélgettünk dr. Varga Lehel sportorvossal, aki 11 évig a DVSC-TEVA vezető csapatorvosa volt.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA