Mikor biztonságos újra sportolni sérülés után?

Szerző: WEBBeteg - Fortin László, újságíró

Mikor biztonságos visszatérni a sporthoz egy sérülés után? Honnan tudhatjuk, hogy teljesen felépültünk? Mindenkiben felmerülnek ezek a kérdések, aki szenvedett már el valamilyen sérülést testmozgás közben. Lássuk, mik azok az irányelvek, amik segítségünkre lehetnek!

Útmutató a visszatéréshez

Ha volt már korábban sérülésünk, vagy éppen szenvedünk tőle, akkor valószínűleg az egyik fő aggodalmunk az, hogy milyen hamar kezdhetünk el újra mozogni. A válasz azonban nem mindig egyszerű, és általános, hiszen minden sportoló szervezete máshogy reagál, és minden sérülés egyedi eset. Ha túl hamar visszatérünk, akkor nagy rá az esély, hogy újra megsérülünk, vagy esetleg súlyosbodik állapotunk, ami komolyabb problémákat és még hosszabb felépülést eredményezhet. Ha pedig túl sokáig várunk, az ahhoz vezethet, hogy szükségtelenül elveszítjük jó kondíciónkat, így visszatéréskor nehezebb lesz visszaszerezni a korábbi formánkat.

A megfelelő kondicionálással hamarabb visszatérhetünk

sportolok
Sport és egészség a WEBBetegen

Egy dolog hosszabbíthatja meg jelentősen felépülésünk idejét, egy újabb sérülés. A remek forma nemcsak csökkenti a sérülés esélyét és súlyosságát, de tapasztalatok alapján az derül ki, hogy akiknek kondíciójuk kifogástalna, azok hamarabb felépülnek, mint azok akik formája nem a legjobb.

A felépülés szakaszai

Az akut szakaszban a legjobb, amit tehetünk a pihentetés, jegelés, kötözés és emelés (felpolcolás). Ilyenkor amennyire lehet, ne mozgassuk a sérült részt, hogy időt adjunk magunknak a megfelelő gyógyuláshoz. A sérülés súlyosságától függően lehetséges, hogy szükségünk van orvosi ellátásra; esetleg műtétre-, csavarozásra-, gipszre-, vagy más merevítőre is.

Amikor a sérült rész állapota kezd javulni, akkor fókuszáljunk kondíciónk megtartására amennyire csak lehetséges. Próbáljunk ki olyan edzésformákat, mint a vízi torna, úszás, evezés vagy végezzünk súlyzós edzést testünk ép részeit erősítve.

Terapeutánk, vagy orvosunk irányítása alatt minél hamarabb kezdjük el ezeket az edzéseket, hogy rövid idő alatt újra visszanyerjük erőnket és szabadon mozoghassunk. Használjuk a „kényelmetlenség érzést” útmutatóként, és kerüljük az olyan mozdulatokat, amik fájdalmat okoznak számunkra. Ha visszaszerezzük izomerőnket és rugalmasságunkat, akkor lassan elkezdhetünk ismét sportolni, egy-két hétig még a sérülés előtti állapothoz képest maximum 50-70%-os terheléssel. Ebben a visszatérési fázisban végezhetünk különböző funkcionális gyakorlatokat, amik fejlesztik az egyensúlyunkat, a mozgékonyságunkat, az agilitásunkat, és a sebességünket. De még ekkor is figyelni kell testünk jelzéseire, hogy milyen és mennyi gyakorlatot tudunk már elvégezni serülésünk után.

Támpontok, a biztonságos visszatéréshez

  • Fájdalommentesség.
  • Nincs már látható elváltozás (duzzanat, folt, stb.)
  • Nem vagyunk korlátozva mozgásunkban. Ezt leellenőrizhetjük úgy, hogy összehasonlítjuk a sérült testrészünket, az egészségessel (pl. karok, lábak esetén).
  • A sérült testrész visszanyerte erejének legalább 90%-át (szintén összehasonlítva az egészséges párjával).
  • Alsó testrészek sérülése esetén (pl. csípő, térd, boka) – próbáljuk ki, hogyha teljesen ráterheljük testsúlyunkat a korábban sérült részre, akkor sem sántikálunk-e.
  • Felső testrészek sérülése esetén végezzünk szabályos dobómozdulatokat, ha fájdalommentesen végre tudjuk hajtani őket, akkor valószínűleg. helyreállt a sérülés.

Tartsuk észben, hogy még ha teljesen egészségesnek érezzük magunkat, akkor is lehet, hogy a korábbi állapotunkhoz képest gyengébbek vagyunk, kevésbé rugalmasak, stabilak, és ügyesek. Fordítsunk tehát extra figyelmet a sérült testrészre még a felépülés után is pár hónapig! Fontos kiemelni, hogy ezek csak általános támpontok, amik segítségünkre lehetnek, de mindig kövessük orvosunk utasításait, főleg súlyosabb sérülések esetén!

(WEBBeteg - Fortin László, forrás: sportsmedicine.about.com)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Diabétesz Diabétesz

A cukorbetegség bőrön megjelenő tünetei és következményei.

Fáradásos törés (stressztörés)

Fáradásos törésről beszélünk, amikor a csontokat érő ismétlődő terhelések, ismétlődő erőhatások következtében a csont regenerációs...

Úszóváll (rotator tendinitis)

Az úszóváll a forgatóizomzat (rotátorköpeny, azaz a felkart a vállízületben tartó izmok és inak) szakadása és megduzzadása. Az úszóváll...

Sportsérülések - És a...

Gyakran mesélik ismerősök - sportolók és átlagemberek -, hogy kificamodott a bokájuk/eltört a karjuk/részlegesen szakadt az Achilles-ín stb....

A sportsérülések kialakulásának...

Az emberi test nem felejt. Sem a jót, sem a rosszat. Őrzi az egyes traumák emlékeit, s e nyomok mindegyike gyengébbé, sebezhetőbbé teszi. Az élet...

Sportsérülések a vívásban

A vívás a látszat ellenére elviekben nem veszélyes sport. Természetesen előfordulhatnak kisebb-nagyobb sérülések, de a komolyabb sérülések esélye...

Sportsérülések a kézilabdában

A kézilabda egy intenzív sport, melyben nem ritka a játékosok egymással való ütközése sem. Melyek a sportágban a leggyakoribb sérülések, ezek...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.