Immunszupresszív kezelés téma

Az immunrendszer megfelelő működése létfontosságú az egészséges élethez. Azonban vannak olyan állapotok, amikor előfordulhat, hogy az immunrendszer különböző okokból az egyén saját szervezete ellen fordul. Ilyenkor válhat szükségessé immunszuppresszív gyógyszerek alkalmazása, amelyekkel az immunrendszer működése csökkenthető a szervezet biztonsága érdekében.

Veseátültetésre végstádiumú veseelégtelenség esetén kerülhet sor. A műtét alapvető feltétele, hogy a betegek előzőleg már tartósan dialízisre szoruljanak és a transzplantációs listára is felkerüljenek.

Bár az utóbbi két évtizedben jelentősen javultak mind az őssejt-átültetés, mind a fertőzések kezelési eredményei, a csontvelő transzplantáció egyik legjelentősebb komplikációja a mai napig a fertőzés, mely a beavatkozás utáni halálozás és megbetegedések egyik fő okozója.

A májátültetést az 1960-as években kezdték kifejleszteni. Manapság a világ számos klinikai centrumában végzik, szigorúan meghatározott indikáció és felkészülés alapján. A túlélési arány napjainkban öt év után 75-85% körül van.

A leukémia (fehérvérűség, vérrák) a vérképző szervek (csontvelő és a nyirokrendszer) daganatos megbetegedése. Mivel a leukémia a gyermekkorban előforduló leggyakoribb daganattípus, sokszor a gyermekkor betegségének tartják, holott kilencszer több felnőtt betegszik meg, mint fiatalkorú.

Glomerulonefritisz során a glomerulusok és a bennük lévő szűrőhártyák károsodnak, így áteresztik a szervezet számára fontos fehérjéket vagy vörösvértesteket.

A poliómavírusok széles körben elterjedtek a természetben – az embert 3 faj fertőzi meg: a BK vírus (BKV), a JC vírus (JCV), és a majmokban élő (simian) vírus (SV40) – ez utóbbit azután írták le, hogy az 1950-es évek végén fertőzött vakcinával oltottak gyermekbénulás ellen.