Poszttraumás stressz szindróma téma

A mögöttünk lévő másfél esztendő, mely során a koronavírus-világjárvány életünk szinte minden területén valamilyen kellemetlen nyomot hagyott, ami a lelkünket sem kímélte, megváltoztatta a mindennapjainkat, a kapcsolatainkat.

A poszttraumás stressz szindróma beszédes elnevezés. Kialakulására azokban az esetekben lehet számítani, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson, stresszhatáson esik át. Korábban elsősorban a háborúkat megjárt katonáknál diagnosztizálták.

A közel egy esztendeje tartó koronavírus-világjárvány immár megmutatta a hazai egészségügyi rendszer erősségeit, gyengeségeit, valamint a járvány okozta testi, lelki sérülést elszenvedő emberek tűrőképességének mértékét.

A japán természeti katasztrófák mentális egészségre gyakorolt hatásai előreláthatólag akár éveken át tartóak is lehetnek. A Japánban történt katasztrofális eseményeknek a mentális egészségre is kiterjedő hatásával kell számolni. A földrengés, tűz, szökőár és nukleáris válság kockázata mind olyan hatás, melynek következményeit még évek múlva is érezni fogják.

A szombaton történt, három halálos áldozatot követelő West Balkán-tragédia kapcsán megkérdezett pszichiáter véleménye szerint az ösztön azt diktálja: először magunkat kell megmentenünk.