• A segítő szindróma

        Habis Melinda
        Szerző: WEBBeteg - Habis Melinda, klinikai szakpszichológus, www.onlinetanacsadas.com

        A burnout (vagy más néven kiégés) három fő tényezőből érthető meg: a munkakörülményekből (alacsony fizetés, támogatottsághiány, túlterhelés), a segítő személy személyiségéből és pályaválasztási motivációjából. Utóbbi kettőt fejtjük most ki bővebben.

        A segítő szindróma jelenségét W. Schmidtbauer ismertette először 1977-ben, Helfer-syndrom néven. Írása alapján a segítő szindrómában szenvedő segítőknél saját ingatag pszichés egyensúlyuk fenntartásával függ össze (tudattalanul) a gyengéken, a pácienseken való segítés szükséglete. Jellegzetes személyiségjegyek kapcsolódásáról van itt szó, mely a szociális segítésen keresztül – a saját fejlődés kárára – merev életformává alakul. Lényege, hogy a kapcsolat segítő formája más típusú kapcsolatok és érzelmek elhárítását jelenti egyben.

        Kik a veszélyeztetettek?

        A korábbi klasszikus segítő foglalkozásokban (pap, orvos) a segítő nem szükségképen vonódott be érzelmileg a kapcsolatba, a segítés alá-fölé rendeltségi viszonyban történt, és technikaibb jellegű volt. A pszichoterápia azonban (és több más orvosi szakterület) megköveteli az érzelmi bevonódást és a személyiség részvételét egy intim kapcsolatban, amely a kliens és a terapeuta közt bontakozik ki. A pszichoterápiás segítségnyújtás során a terapeuta egész lényével részt vesz a "korrektív emocionális élmény" megteremtésében, így nehezebb a privát szférát és a hivatást különválasztania.

        Hirdetés

        Ahogy fentebb említettem, a segítő szindróma kialakulásában szerepet játszanak a terapeuta pályaválasztási motivációi is. A gyermekkorban elszenvedett, sokszor rejtett szülő elutasítás vezet a fokozott szülői elvárásokkal való merev azonosuláshoz, amely a segítő hivatást különösen vonzóvá varázsolja. Az ilyen háttérrel rendelkező személy később megbízható, önfeláldozó, de örömtelen segítővé válik. Perfekcionista és kényszeres vonásokkal jellemezhető. A segítő szindróma hatékony lehet a korai nárcisztikus sérülések öngyógyítására, ám számos negatív hatása lehet a terápiás munkára nézve,  ha nem tudatosulnak a terapeuta rejtett igényei.

        Jellemző a hasonló múltú terapeuták részéről a saját segítésszükséglet tagadása, az egyenrangú kapcsolatok kerülése és a  tudattalan nárcisztikus igények. A segítő vágyai és kívánságai nem mondhatók ki, csak összegyűjtött, kitörő szemrehányások útján, vagy indirekten kommunikál – eszközei: betegség, drog, öngyilkosság lehetnek. Nagy (és többnyire rejtett) nárcisztikus igények jellemzik, önértékelése ingadozó, mindig erősen függ az aktuális külső megerősítésektől. Direkt agressziója gátolt.

        Milyen tünetekkel jellemezhető a segítő szindróma?

        A terápiás teamben a segítő szindrómás segítőket sokszor jellemzi vetélkedés, bizalomhiány, a csökkent tolerancia a kollégákkal szemben, a perfekcionista számonkérés, a fokozott elismerésigény és az érzékenység a kritikával szemben. Indirekt agresszió is gyakran megfigyelhető a konkurens segítőkkel vagy a segített hozzátartozóival szemben.

        Hogyan alakul ki?

        A klienssel (beteggel) való terápiás kapcsolatban jellegzetes viszont-indulatáttétel lehet a rezignáció, amely fokozatosan nőhet át kiégésbe. A segítő szindrómás segítő olyan pácienseket szeret választani, akikkel kiegészítő típusú kapcsolatra léphet. Ez leírható pl. a kollúzió fogalmával, ahol a két fél hasonló megoldatlan alapkonfliktusa két összeillő, de eltérő szerepben fejeződik ki. A szimbiotikus kapcsolatokban mindkét fél kizsákmányolja a másikat. Pl. a gyermekkorban elutasított terapeuta azonosul az anya szereppel és kellően regresszív, gondoskodást igénylő pácienst választ. E kapcsolatok egyik veszélye, hogy a segítő szindrómás nem engedi olyan téren fejlődni a klienst, amely a kapcsolatukat veszélyeztetné. Egy vizsgálatban azt találták, hogy a kényszeres terapeuták impulzuskontroll-zavaros betegeket, míg az impulzuskontrollos terapeuták kényszeres betegeket választottak. A depresszív-bizalmatlanok viszont szimbiotikus kapcsolatra hajlamos klienseket választottak. Vagyis a kliens választáskor a terapeuta "tükörképet", énje kiegészítését választja.

        A segítő foglalkozásúak körében meglepően magas a pszichiátriai morbiditás, az alkoholizmus, a drogfüggés, a szuicidum és a pályaelhagyás, ami jórészt a kiégésnek köszönhető. Magyarországon ez a kérdés különösen élesen vetődik fel, mert a pszichoterápia alacsony megbecsülése, csekély társadalmi támogatottsága,  és megoldhatatlan szociális problémák is bonyolítják a helyzetet.

        Hogyan előzze meg?

        A kiégés megelőzésére és kezelésére tett intézményes lépések mellett tehát lényeges, hogy maguk a segítő személyek is kellő önismerettel rendelkezzenek, tudatosítsák saját rejtett motivációikat. Ezáltal megelőzhető a kiégés és megőrizhető munkájuk hatékonysága, valamint saját lelki épségük is.

        Habis Melinda, klinikai szakpszichológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Habis Melinda, klinikai szakpszichológus
        www.onlinetanacsadas.com

        Módosítva: 2017.11.18 14:55, Megjelenés: 2017.11.18 14:55
      • Cikkajánló

        Fültisztítás

        Fültisztítás

        Dr. Horváth Tamás

        10 hasznos tanács, melyeket betartva számos problémát el lehet kerülni.

        Mi okozhat viszketést?

        Mi okozhat viszketést?

        Dr. Csuth Ágnes

        Hátterében komoly bőrgyógyászati vagy egyéb betegség is állhat.

        A nárcisztikus személyiségzavar világát éljük?

        A nárcisztikus személyiségzavarról írt riportunk első részében a szakemberek kifejtették, hogy annak hátterében korai, még a gyermekkorból fakadó szeretethiány, különféle frusztrációk, megbántottságok, rossz életkörülmények állhatnak.

        Nem vagy egyedül - A teljes élet lehetősége szkizofréniában

        Európában 3,5 millióra becsülik a szkizofréniával élők számát, hazánkban 85 ezerre. Ezt a hatalmas humán veszteséget okozó, s az egyénnek, társadalomnak egyaránt súlyos anyagi terhet jelentő betegséget a világstatisztikákban azon 15 kór közé sorolják, amelyek legnagyobb számban felelnek a munkából való kiesésért, a leszázalékolttá (rokkanttá) válásért. Az érintettek élettartama 15-20 évvel rövidebb, mint az átlagnépességé.

        A modern kor pszichés betegségei - Fóbiák, kényszerek, függőségek

        A világ rohamos társadalmi-gazdasági változásának egyik melléktermékeként módosulnak a lelki betegségek, pszichés tünetek is. Egyesek - melyeket már 100 évvel ezelőtt leírtak - mindennapossá válnak, mások pedig újonnan jelennek meg, jelezve a változó világhoz történő alkalmazkodás elégtelen voltát.

        Rejtélyes pszichés betegség: a Münchausen szindróma

        Ez az érdekes, nehezen felismerhető betegség a nagy mesehősről, Münchausen báróról kapta a nevét, aki olyan élethűen tudott bármiről mesét szőni, hazudni, hogy mindenkit megtévesztett maga körül.

        Lebénult a rémülettől - A pszichogén bénulás

        Szélsőségesen megterhelő, erős, hirtelen stresszhatás, az egyén feldolgozó- és tűrőképességét meghaladó pszichés feladat hatására az agy vészüzemmódba váltva lekapcsolhat bizonyos funkciókat, erre a lekapcsolásra utal a pszichiátria, amikor disszociatív zavaroknak nevezi ezeket a jelenségeket.

        Vitaminhiány és a pszichiátriai kórképek összefüggései

        A vitaminok az alternatív gyógyászat Szent Gráljává váltak, így sokszor túlzó várakozás, tévhitek veszik körül őket. Sokan például a C-vitamint az egészség általános biztosítékának látják, és több C-vitamin több egészség alapon valójában már egészségtelen mértékben, túladagolva fogyasztják. A vitaminkérdésről a fogyasztók körében szabályos hitviták zajlanak sok indulattal (pl. a szükséges napi mennyiségek körül), egyesek összeesküvés-elméleteket gyártanak, így nem meglepő, hogy a laikusok számára nem könnyű a tisztánlátás. De mi a helyzet ezekkel az anyagokkal valójában?

        Minőségi élet pszichés betegséggel? - Lehetséges

        Azt, hogy egy jól kezelt pszichés betegséggel ma már akár teljes értékű életet lehet élni, gyakran kétkedve fogadják a családtagok. Pedig kutatási adatok mutatják, hogy a mentális zavarok többségével produktív, kielégítő élet élhető!

        A börtönpszichológus feladatai

        Egy börtönpszichológus legfontosabb feladata a személyes segítségnyújtás a fogvatartottak részére, valamint a krízishelyzetek megelőzése és lehetséges kezelése.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.