• Stockholm-szindróma: A kínzó és kínzott viszonya

        WEBBeteg - Dr. Veress Dóra
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Veress Dóra

        A tartós fogvatartással járó esetekben azt gondolhatnánk, hogy az áldozatok gyűlölik a fogvatartóikat, és mindent megtesznek azért, hogy minél hamarabb szabaduhassanak. Azonban ezekben a pszichológiai helyzetekben az emberek néha teljesen másként reagálnak, mint az elvárható lenne.

        Előfordul, hogy a fenyegetett, kiszolgáltatott helyzetben lévő túszok, ha egy cseppnyi kedvességet, törődést kapnak támadóiktól, akkor elutasítás helyett empátiával fordulnak feléjük és védeni kezdik őket. Ezt a jelenséget nevezzük Stockholm-szindrómának, mely nem csak bűnözők és áldozataik közt alakulhat ki, de zsarnok apa és bántalmazott családtagok, valamint börtönőrök és rabok között is.  Amerikai adatok szerint az áldozatok 27%-a érez a szindrómához hasonló tüneteket fogvatartása alatt.

        Hirdetés

        A tünetegyüttest elsőként 1973-ban írták le, amikor Stockholmban 2 rabló egy bankrablás során 4 alkalmazottat túszul ejtett. A 131 órás fogvatartás alatt olyan erős kötődés alakult ki köztük, hogy az áldozatok megpróbálták megakadályozni a kiszabadításukra tett kísérletet, illetve a későbbiekben gyűjtést rendeztek a fogvatartóik jogi védelmének megszervezésére, és megtagadták a tanúskodást a büntetőperben.  A jelenség elnevezése is innen származik.

        A Stockholm-szindróma magyarázata

        Pszichoterápia: a gyógyító szavak

        A pszichoterápia a kommunikáció segítségével végzett gyógyító módszerek gyűjtőfogalma, története egyidős az emberiséggel. Kezdeteit a vallási szertartásokban, szerzetesi mozgalmakban találhatjuk meg.

        Bővebben a pszichoterápiáról

        Az ehhez hasonló, pszichésen megterhelő helyzetekben szokatlan lelki folyamatok zajlanak le. Ha a rettegésben tartott áldozat egy kis figyelmet, felületes kedvességet kap fogvatartójától, akkor elkezd reménykedni abban, hogy van esélye a menekülésre. A túlélés érdekében megpróbál mindenben megfelelni a fogvatartó elvárásainak, de ezt csak úgy tudja megtenni, ha belehelyezkedik a támadó szerepébe, az ő nézőpontjából vizsgálja a helyzetet.

        Az azonosulás olyan jól sikerülhet, hogy az áldozat megpróbálja felmenteni a felelősség alól a bűnözőt, és megpróbálja meggyőzni magát arról, hogy tulajdonképpen ő egy jó emberrel áll szemben, akinek megvan az oka arra, hogy így viselkedik.

        Extrém esetben a túsz úgy érezheti, hogy a támadó a körümények áldozata és ő a viselkedésével megnehezíti ennek a jóravaló embernek a helyzetét, tehát megérdemli a büntetést. A lezajló lelki folyamatok következtében az áldozat gyűlöli az őt megmenteni szándékozó rendőrséget vagy családtagokat és megpróbál megakadályozni minden olyan kísérletet, ami a kimentésére irányul.  A fogvatartott ilyenkor jobban ragaszkodik a rossz, de biztos helyzethez, mint az utána következő bizonytalansághoz.

        Ezeknek a kívülálló számára érthetetlen cselekedeteknek egyetlen mozgatórugója van: az áldozat megpróbál mindent megtenni, hogy túlélje az életére veszélyes helyzetet, így ösztönösen, tudattalanul úgy viselkedik, hogy a fogvatartója ne akarja elvenni az életét. Engedelmeskedik mindenben, támogatja az erőszaktevőt, keresi benne a jót, a szeretnivalót, hálás neki minden napért, amit életben tölthet. Rettegésben tartott, gyakran bántalmazott nőknél figyelték meg, hogy felmentik a férjüket az erőszakos magatartás alól, és az utolsó pillanatig azt gondolják, hogy szerelmük erejével meg tudják oldani a problémát.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Általánosságban jellemző, hogy az áldozatok megpróbálják hárítani a valódi problémát, azt gondolják, hogy csak álmodják az egészet, vagy csodával határos megmenekülésükről fantáziálnak. A szomorú valóság elől valami abszolút felesleges, de időigényes dologba menekülnek.

        Az áldozatoknak a szabadulás után nagy szüksége van támogató pszichoterápiás kezelésre valamint szerető családtagokra, hogy a megterhelő érzelmi helyzet után vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba.  

        A tünetegyüttessel, melyet helytelenül Helsinki-szindrómának is szoktak nevezni,  ellentétes a Lima-szindróma. Ez utóbbi esetben a támadók szimpatizálnak a túszokkal és még követeléseik teljesítése előtt szabadon engedik őket.

        Dr. Veress Dóra, pszichiáter


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Veress Dóra, pszichiáter

        Módosítva: 2017.06.20 02:51, Megjelenés: 2017.06.20 02:51
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Gyermekkori ágybavizelés

        Gyermekkori ágybavizelés

        Dr. Dinya Zoltán

        Milyen pszichés következményei lehetnek a gyermekre nézve?

        Diabéteszes neuropátia

        Diabéteszes neuropátia

        Cs. K., fordító

        Milyen emésztési problémák lehetnek a diabéteszes neuropátia következményei?

        Az egyedülálló szülők bátran érezzék magukat hősöknek

        Amikor gyerekek voltunk, azt hittük, a világ legtermészetesebb helyzete, hogy édesanyánk reggeltől estig dolgozik, munka után két nagy szatyorral baktat a negyedik emeletre, megfőzi a vacsorát, elmosogat, rendet tesz, vasal, a leckét is kikérdezi, és a frizurája, a külleme is mindig ápolt. Sőt, azt is elnézte, hogy apánk egyre gyakrabban kimaradozott vagy alkoholos állapotban tért haza, netán titkos viszonyt folytatott, míg őt naponta porig alázta, hozzánk pedig parányi türelme sem volt.

        ADHD: gyakoribbak a munkahelyi és párkapcsolati problémák

        A kezeletlen gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) felnőttkorban is komoly problémákat okozhat, a későbbi karrierre és az érzelmi életre egyaránt kihatással van - figyelmeztetett Dr. Pulay Attila.

        Pszichés hátfájás - A fájdalom szubjektív

        A fájdalomérzetet nagyban befolyásolja gondolkodásunk, ez érvényes a hátfájásra is. Az emberek fájdalomküszöbe különböző. Egyikünk, ha beüti a fejét, csak megrázza magát, és tovább megy, más valaki meg azonnal jeges borogatással enyhíti a fájdalmat.

        Szakítás utáni kilátástalanság - A pszichológus válaszol

        Kicsit több mint egy éves kapcsolatomnak lett nemrég vége, miután megcsalt a párom. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Perfekcionizmus, maximalizmus: A gyakorlás segít leküzdeni

        Állandóan a tökéletességre törekedni nagyon megterhelő és kimerítő. A perfekcionisták és maximalisták nem tudják megfékezni igyekezetüket, és ezért sokszor nem készülnek el időben feladataikkal. Az önmagukkal és másokkal szembeni teljesíthetetlen elvárásaik miatt állandóan elégedetlenek.

        Hogyan lehet megbirkózni a traumatikus élményekkel?

        Egy erőszakos, traumatikus esemény hatására a világ kiszámíthatatlanná, veszélyessé, ijesztővé válik. A sérülések és balesetek traumatikus nyomot hagynak a sérülteken és hozzátartozóikon, de azokat is érinti, akik egészségügyi szakemberként, önkéntesként vagy csak egyszerű szemtanúként próbálnak meg segíteni az áldozatokon.

        Börtönpszichológia - Mi vár az elítéltre?

        Hajdanán a bebörtönzés egyetlen célja az erkölcstelen viselkedés büntetése volt. Az évszázadok során ez a szemlélet jelentősen megváltozott, és mára már nem a testi és lelki kínzás a börtönök fő feladata, hanem a megtévedt emberek környezetből való kiemelése, az elrettentés és végül a társadalomba való visszailleszkedés segítése.

        "Pszichés függés a gyerekhez?" - A pszichiáter válaszol

        "Anyósomnak volt egy agydaganata, szerencsére jóindulatú, megműtötték és azóta rendben van. A problémám abból fakad, hogy a betegsége óta még jobban ragaszkodik az egyetlen fiához." - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.