Problémát jelent az allergiás betegek aluldiagnosztizálása és alulkezelése

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent: 2014.09.26.

A magyar lakosság 30-35 százalékának van valamilyen allergiája. Vannak országok, ahol ennél jobbak az arányok. Ennek oka nem feltétlenül a szociális-társadalmi-ökológiai helyzet, hanem az orvosi ellátórendszer alkalmassága, hogy minden beteget megtalálnak-e, megfelelő ellátást kapnak-e. Nyilatkozta portálunknak Prof. Dr. Nékám Kristóf allergológus, klinikai immunológus.

Kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként augusztus 20. alkalmából Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Prof. Dr. Nékám Kristóf az orvostudomány kandidátusa, a Budai Irgalmasrendi Kórház Allergológiai és Immunológiai Osztály vezető főorvosa, a Magyar Allergia Szövetség alapító elnöke.

Mit jelent az ön és a szakterülete számára ez az elismerés?

díjátadóVáratlanul ért a kitüntetés, amely, úgy gondolom, hogy az orvosi helytállásnak az elismerése. A magyar egészségügyben nagyon sok forrás kellene ahhoz, hogy javuljanak a munkakörülmények, rövidüljenek a várólisták, elégedettséget érezzen a beteg és az orvos egyaránt. Közülünk nagyon sokan megérdemelnék ezt az elismerést.

Mikor és miként került kapcsolatba az allergológiával?

1968-ben kezdtem a pályámat a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Belklinikáján, ahol 1991-ig dolgoztam. 1974-ben Petrányi Gyula professzort nevezték ki klinikaigazgatónak, aki leült mindenkivel, hogy meghallgassa az elképzeléseit. Én sok immunológiai beteggel foglalkoztam és foglalkozom ma is, de a szívügyem az allergológia is. Velem egy akkor még újnak számító, furcsa allergiás kórképről, az ételallergiáról beszélgetett, amelyről csak akkoriban kezdtek el publikálni. A tünettan is elég bizonytalan volt, és alig volt lehetőség megalapozott diétás tanácsadásra.

A mai tipikus betegnek nem csupán pollenallergiája van és ettől könnyezik, folyik az orra, esetleg fullad is, hanem gyakran társul hozzá kontakt ekcéma (a bőrrel érintkező anyagok által kiváltott gyulladás), és ha olyan helyen dolgozik, összeszedhet hozzá egy foglalkozási allergiát (munkahelyi porok, gőzök, gázok, füstök tartós belélegzése következtében), vagy akár gyógyszerallergia alakul ki nála. Azt kell, mondjam, mindezek felderítése adja a szakma szépségét.

Milyen helyet foglal el az egészségügyi ellátásban az allergológia?

Parlagf?irtás: zérótolerancia Svájcban, nálunk majdnem semmi!
Svájcban a parlagfűvel szemben zéró toleranciát vezettek be: ha valahol találnak egyetlen tő parlagfüvet is, azonnal bírságolnak. Ezzel szemben hazánkban évente visszatérő probléma a parlagfű feltérképezése és irtása. Ha nálunk vezetnék be a svájci gyakorlatot, szinte minden egyes telektulajdonost és fenntartót meglehetne/kellene bírságolni.
Kérdések a parlagfű körül

Világjelenség, hogy háttérébe szorult az egészségügyi ellátásban az allergológia, függetlenül attól, hogy a világban milliárd körül lehet mérni az allergiás betegek teljes számát. Vannak helyek, elsősorban a skandináv országokban, ahol már 40 százalékra becsülik egyes fiatal korosztályokban az allergia előfordulásának gyakoriságát. Ez az 1920-as években 1 százalék alatti volt, az 50-es években kezdett el növekedni.

Úgy gondolom, hogy a jelen súlyát tekintve nem tartják a társadalom számára akkora tehernek ezt a betegséget. Ha csak azt nézzük, hogy sok országban nem kódolják (BNO – kódrendszer a betegségek nemzetközi osztályozására) helyesen az allergiás betegségeket, túl merev és általánosító a kódrendszer, ezért aztán nem is szerepel benne például az ételallergia.

Nincs külön BNO-kódja az ételallergiának?

Van olyan kód, amely az ételek okozta bőrtüneteket foglalja magába, de ez nem ugyanaz.
Ez egyébként nem magyar specialitás. Az Egyesült Államokban például csak a múlt év végén kezdték kötelezően alkalmazni a BNO-10 legfrissebb kódrendszert.

Fontos lenne, hogy legalább az életveszélyes tünetekkel járó allergiákat, az anafilaxiás állapotokat egy külön csoportba lehessen sorolni. Az anafilaxia nagy részét ma már nem a rovarcsípések teszik ki, hanem az ételallergiák. Ennek egyik magyarázata az élelmiszer-kereskedelem globalizációja.

Mi áll ennek a hozzáállásnak a hátterében?

Mindenhol hangsúlyozom, és felhívom az emberek figyelmét arra, a betegektől egészen a döntéshozóig, hogy sajnos el van maradva az allergiás betegek ellátása a szervezettség és az összehangoltság szempontjából. Ebbe az is beletartozik, hogy tudja a beteg és kezelőorvosa, hogy mikor, hová kell fordulni a panasszal. Nem minden esetben van szükség allergológusra, amelyből – tegyük hozzá – nagyon kevés van a világon. Az allergiás betegek felét el lehetne megfelelően látni a háziorvosnál is. A betegellátás szempontjából nem feltétlenül kell pontosan tudni, hogy melyik pollenre (pl. útifű, csalánfélék, parlagfű, gombák pollenjére) érzékeny a beteg, a terápia – kivéve az immunterápiát, amely bizonyos fehérjére, fehérjecsaládra van kihegyezve – egyformán a tüneteket enyhíti, szűnteti. A háziorvosi ellátás a nemzetközi irányelveknek egy stabil pontja, amely azt is rögzíti, hogy ha a háziorvos és a gyógyszerész úgy ítéli meg a tünetek súlyossága vagy az első terápia eredménytelensége alapján, hogy tovább kell lépni, akkor a szakrendelésen folytatódhat a kivizsgálás és a kezelés.
Dr. Némák Kristóf

"Újra kell gondolni, hogy hol, milyen ellátásra van szükség, de ehhez először fel kell térképezni a helyzetet, ez főként politikai akarat kérdése."

Problémát jelent bizonyos esetekben a magánrendelések hozzáállása is, minőségellenőrzésükre feltétlenül szükség lenne. Találkoztam már olyan német nyelvű lelettel, amelynek egy vérvétel volt az alapja, a páciens nem értett belőle semmit, és nem tájékoztatták semmiről, így elment az állami ellátásba. Egyedül a vérvételből nem lehet megállapítani, hogy allergiás-e a beteg, kizárólag azt mutatja ki, hogy valakinek van-e túlérzékenysége azokra a fehérjékre (vagy egy fehérjére), amelyekkel, ha kontaktusba kerül (a bőrén keresztül), vagy éppen fogyaszt belőle, vagy belélegzi, akkor tünetek jelentkezhetnek. Ennek a vizsgálatnak egy haszna lehet társadalom-egészségügyi szinten: a prevenció, hogy felhívja az emberek figyelmét az életmódváltásra, az elkerülés lehetőségére.

Az Egyesült Államokban néhány éve volt egy átfogó vizsgálat közel 3 millió ember részvételével, amely arra irányult, hogy mire érzékeny a lakosság. Kiderült, hogy a teljes populáció több mint fele legalább egy anyaggal szemben allergiás típusú túlérzékenységet mutat. Ez megteremti a lehetőségét annak, hogy allergiásak legyenek.

Az allergia egy folyamat, soha nem úgy kezdődik, hogy felébred az ember reggel és folyik az orra. Ez az utolsó előtti lépés. Egyértelmű tehát, hogy nincs allergia tünetek nélkül.

Ez akkor egy jelzés...

A környezetszennyezés, az életmód és a mentális állapot is meghatározó abban, hogy az érzékenyekből tünetes betegek lesznek-e. Az allergia egy tükör, amely megmutatja, hogy rosszul viszonyulunk a környező világhoz, ezért is fontos a társadalom, a szülők felelőssége.

Mit tehet mindezek tükrében az ön által alapított Magyar Allergia Szövetség?

2012-ben alapítottuk azzal a céllal, hogy tudatosítsuk a társadalomban, hogy az allergia egy olyan kérdés, amellyel foglalkozni kell családon belül és a politikai döntéshozók szintjén is, ugyanis jelenleg sem a társadalom, sem pedig a döntéshozók nem érzékelik, milyen súlyos és egyre növekvő problémáról van szó. Emellett előrelépést igényelne a tömérdek megtévesztő hirdetés rendszabályozása. Szerencsére a Gazdasági Versenyhivatal néhány esetben már intézkedett és szankcionált cégeket. Például minden évben visszatérő gyógymód javaslat a parlagfű fogyasztása cseppek vagy gyógytea formájában.

Ezeknek van jótékony hatásuk? Hatásosak a pollenallergia kezelésében?

Nem ismert ezeknek a készítményeknek a jótékony hatása, mert nem végeztek erre irányuló előírások szerinti vizsgálatokat. Ez azt jelenti, hogy bármi előfordulhat. Még az is, hogy megissza valaki a parlagfüves teát és csökkenek a tünetei, de hogy ez a teától vagy mástól történt, amit korábban alkalmazott, azt nem tudhatjuk. A fogyasztónak meg van a joga arra, hogy kellő információt kapjon az adott szer hatékonyságáról, de ezt a gyártók és a forgalmazók sokszor nem adják közre.

Végül egy szokásos kérdés a portré sorozatunkban. Mi kapcsolja ki? Mi a hobbija?

A családom. Az egyik lányom a közelünkben él, sokat találkozunk az unokákkal is. A barátaimmal gyakran szervezünk közös programokat. Legutóbb a Nemzeti Színházban néztük meg a Szentivánéji álom című David Doiashvili által rendezett darabot. Lenyűgözött a színészek mozgáskultúrája és a látványtechnika.

Életrajz

1968-ban szerzett általános orvosi diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, 1979-ben az orvostudományok kandidátusa lett. 2000-től a Budai Irgalmasrendi Kórházban osztályvezető főorvos. Évtizedek óta gyakorlatokat, tantermi előadásokat és tanfolyamokat tart allergológia és klinikai immunológia tárgykörben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen és a Debreceni Tudományegyetemen. Számos hazai és nemzetközi immunológiai és allergológiai társaság tagja. 2001-2008 között a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke volt.

Tanulmányai:

- 1968. általános orvosi diploma: Budapesti Orvostudományi Egyetem,
- 1973. belgyógyászat
- 1985. klinikai immunológia és allergológia
- 2005. klinikai farmakológia

Egyetemi címei:

- med. habil. (SOTE, 1997);
- egyetemi magántanár Semmelweis Egyetem (1999) ;
- egyetemi magántanár Debreceni Tudományegyetem (2003)

Korábban betöltött állásai:

- Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Belklinika:1968- 1991:(1982-től osztályvezető egyetemi adjunktus).
- ORFI Immunológiai Osztály:1991 – 2000: osztályvezető főorvos

Tudományos tevékenysége:

1974 óta első- és társszerzőségben, hazai és külhoni szaklapokban összesen 290 publikáció, több könyv, könyvrészlet, tan- illetve továbbképző könyv részlet szerzője. Tudományos előadások, referátumok tartása hazai és nemzetközi kongresszusokon:

Tiszteletbeli tagságai:

- Román Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (2001)
- Német Allergológiai és Immunológiai Társaság (DGAI), (2002)
- Szlovák Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (2003)
- Az ARIA-WHO magyar Collaborative Center vezetője
- Az Amerikai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Kollégium nemzetközi tagja.

Egyéb:

- Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága által vezetett Allergia - Parlagfű Kerekasztal egészségügyi munkacsoportjának vezetője (2010 óta)
- A Magyar Allergia Szövetség elnöke.

Fő profil: ételallergiák, globális allergia szindróma

Forrás: Immunközpont

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

L-glutation L-glutation

A szervezet egyik legfontosabb molekulája.

Emelkedett májenzimértékek? Emelkedett májenzimértékek?

Mi okozhat a normál tartománynál magasabb értékeket?

Dr. Bazsó Péter: Szeretnék egy olyan rendszert, amiben hiszek

Dr. Bazsó Péterrel beszélgettünk, aki hihetetlen rálátással rendelkezik a magyar egészségügyről, az orvosszakmáról és a betegek...

Kókay András: A magánegészségügyi verseny nyertesei a betegek lesznek

Kókay András, a Pozitron-Diagnosztika Központ vezetője több évtizedes rálátással rendelkezik a magyar egészségügyre, a magánszolgáltatók...

Dr. Skorán Ottó: Számomra az üzlet mindig is eszköz volt

Pályája kezdete óta kutatóorvosként dolgozott, farmakológiai és klinikai kutatásokat vezetett, társalapítója és vezetője a Svábhegyi...

Az elhízás a leggyakoribb, szövődményeket okozó probléma a fiataloknál

Aki találkozott már dr. Mogyorósy Gábor gyermekgyógyász – gyermekkardiológussal, pontosan tudja, hogy csemetéjét bármelyik életkorban, jó...

A nyájimmunitást nem az oltáselleneseknek tartjuk fenn!

Miért nem lett belsőépítész? Mit szokott mondani az oltásellenes szülőknek? Mi vonzotta a gyermekgyógyászatban? Dr. Mészner Zsófiával...

Dr. Mézes Aliz: A családom és a hivatásom az életem!

Akik ismerik dr. Mézes Aliz debreceni reumatológus adjunktusnőt, pontosan tudják, hogy kivételes hivatástudattal, rendkívüli szakmai tudással...

Sí, quad, mountainbike: Klausmann Viktor sosem áll le

Kalusmann Viktort mindenki a tévéből ismeri, a Szerencsekerék az utóbbi időkig elképzelhetetlen volt nélküle, ám az sokak előtt még ismeretlen...

Rendszeres testedzés - születéstől a temetésig - Interjú Monspart Saroltával

A lakosság egészségre neveléséről, a bölcsőtől a sírig tartó mozgásszükségletről és mozgáskultúráról, a szemléletbeli váltás...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.