• Botoxkúra kicsit másképp…

        Szerző: WEBBeteg - K.J. , fordító

        Pár éven belül az eddigitől eltérő területen is bevethetik a ránctalanításban a legdivatosabbnak számító botoxot. Német kutatók a Parkinson-kór tüneteinek enyhítését várják az új alkalmazástól – az eddig, állatokon folytatott kísérletek bizakodásra adnak okot.

        Rostocki kutatók szerint a botox nem csak a pokolba kívánt ráncok eltűntetésében segíthet, hanem a Parkinson-kórban szenvedőkön is.

        Hirdetés

        „Feltételezésünk szerint a botox nagyon kis mennyiségben – ez csupán néhány nanogrammot jelent – az agy bizonyos részeibe eljuttatva enyhíti a tüneteket” – mondja Reiner Benecke, a kutatás vezetője.

         

          A diagnózis nehézsége


        A betegség korai stádiumában nehéz felállítani a diagnózist. Idősebb betegeknél a Parkinson-kór tüneteit (a járás megváltozása, a reszketés, a beszéd nehezítettsége, illetve az írás elcsúnyulása) gyakran az öregkor természetes velejáróinak tekintik, míg fiataloknál azért késhet a diagnózis, mert úgy gondolják, hogy ez csak az idősebb korosztályt érintheti. Bővebben a Parkinson- kórról>>

        Az agyba kerülve a botolinumtoxin – ahogy a botoxot „leánykori nevén” hívják – megakadályozza az acetilcholin felszabadulását, amely az izmok reszkető mozgását okozza. Az eddig lefolytatott állatkísérletek igen biztatóak: „a tüneteket a kísérleti patkányok esetében jelentősen sikerült csökkenteni” – számol be Benecke az eredményről.

        A Rostocki Ideggyógyászati Klinika vezetője reményei szerint a kezelés akár 3-5 éven belül minden Parkinson-kórban szenvedő ember számára hozzáférhető lehet, ám nem szabad elfelejteni: a módszer magát a betegséget nem gyógyítja meg, csupán a tüneteket – amelyek erős reszketés formájában jelentkeznek – enyhíti.

        A Parkinson-kóros esetek felénél jelentkező emlékezési zavar kialakulását azonban a botox-injekciók nem akadályozzák meg. A betegség okozta izommozgás kezelése ugyanakkor mindeddig nem járt mellékhatásokkal – legalábbis a rágcsálók esetében – s az eddigi megfigyelések szerint a jótékony hatás akár egy évig is tarthat.

        Más alkalmazási területek

        A kutatás sikereiről Benecke múlt héten számolt be egy rostocki kongresszuson, amelyen mintegy 400 németországi, ausztriai és svájci kollégája követte élénk érdeklődéssel előadását a botox eddig ismeretlennek számító alkalmazási területéről.

        Benecke a Parkinson-kór mellett más olyan eseteket is említett, amelyekben szerinte sikeresen alkalmazható a botolinumtoxin: a végtagok izomgörcs-megbetegedései, vagy a húgyhólyag bizonyos betegedései esetében.

        Botox és a szépségipar

        Bár a botox ránctalanító hatásáról a több napos kongresszuson csak marginálisan esett szó, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az alapvetően idegméregként ható szer kozmetikai felhasználásának aránya mára már Európa- és Ázsia-szerte 10, míg Amerikában 25 százalékra tehető.

        A bőr alá fecskendezett botox gyengíti az arcizmokat, amely – átmenetileg – a bőr kisimulásához vezet. A szer mellékhatásai között lógó szemhéjak, és a beszédkor tapasztalt nehézségek szerepelhetnek.

        Utóbbi abból adódik, hogy az idegméreg – ideiglenesen – korlátozza a száj környékén található izmok tevékenységét.

        „Amennyiben egyáltalán ilyen jelenségek felbukkannak, csak két-három hétig lehetnek feltűnőek, mivel utána enyhülnek” – magyarázza az ideggyógyász-professzor, aki szerint a botox egészségi szempontból a „viszonylag veszélytelen és problémamentes” anyagok közé tartozik.

        „Etikai szempontból persze hosszan vitatkozhatunk alkalmazásáról” – teszi még hozzá Benecke.

        (WEBBeteg - K.J.)

        Módosítva: 2009.05.10 18:33, Megjelenés: 2009.05.10 18:33
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Ekcéma

        Ekcéma

        Dr. Vincze Ildikó

        Mi okozhatja, és hogyan kezeljük? Tanácsok a mindennapokra.

        Olvassunk mesét!

        Olvassunk mesét!

        Szponzorált tartalom

        Érdemes mesélni gyermekünknek, mert számos jótékony hatással bír! (x)

        Mikor és miért szükséges az SM-betegek MRI-vizsgálata?

        A szklerózis multiplex diagnosztikájában és a betegség utánkövetésében kétségkívül fontos szerepet tölt be az MRI-vizsgálatok elvégzése. Az ebben a betegségben szenvedők sokszor nem értik, hogy miért is készül számos MRI-vizsgálat. Cikkünkben erre a kérdésre próbálunk választ adni.

        Agyi keringészavart (vértelen stroke) utánzó állapotok

        Az agyi keringészavar (stroke) a halálozás egyik legfontosabb és a rokkantság vezető oka. Agyi keringészavarról tágabb értelemben akkor beszélünk, ha az egész agy, illetve bizonyos agyterületek vérkeringése a kritikus szint alá esik, mely idegrendszeri tünetek fellépéséhez (bénulás, beszédzavar, látászavar stb.) vezet.

        A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

        A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, amely csak egy ideig ellensúlyozható az adagok emelésével és új gyógyszerek bevezetésével - számos más módszert is segítségül kell hívni.

        Mi a Parkinson-kór?

        A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak.

        A Parkinson-kór szövődményei

        A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezenkívül számos más területen is befolyásolhatják a mindennapi életvitelt.

        A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai

        A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer eltérései és pszichés problémák is jellemzőek lehetnek rá. Elsődleges jelei a különböző mozgásproblémák, ám a fájdalom, az alvászavar és a depresszió is jellemzőek rá.

        Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek

        Számos életviteli változás segíthet a Parkinson-kórral való együttélésben. Orvosával együttműködve olyan kezelési sémát alakíthatnak ki, amely a lehető legnagyobb fokú tünetmentességet eredményezi a legkevesebb mellékhatás mellett.

        A Parkinson-kór rizikófaktorai

        A Mayo Klinikai egyik tanulmánya szerint különbség lehet a férfiak és nők között a Parkinson-kór kialakulását elősegítő rizikófaktorok tekintetében. Férfiaknál a legfontosabb, egymástól független faktorok az életvitel és a foglalkozás voltak. Ezzel ellentétben, nőknél az életvitel és a foglalkozás egyáltalán nem játszott szerepet, sokkal inkább a vérszegénység.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.