Álízület - Okok, tünetek, kezelés és megelőzés

Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Bogdán Aurél, traumatológus, orotpédus

Ha csonttörés után a gyógyulási folyamat elmarad és a csont törtvégei nem forrnak össze, hanem közöttük kóros mozgás marad vissza, akkor beszélünk álízület (pseudoarthrosis (pszeudoartrózis) kialakulásáról. Az álízület többnyire erős fájdalommal és a mozgás korlátozottságával jár együtt. A terápiát az álízület típusának függvényében választják meg, megfelelő kezeléssel jók a gyógyulás esélyei.

Ha egy csonttörés vagy tengelykorrekciós műtét (osteotomia) után hat hónappal sincs gyógyulás, akkor mondható ki az álízület diagnózisa. De már korábban is, ha négy-hat hónapon belül nem következik be megfelelő gyógyulás, elhúzódó törésgyógyulásról beszélünk.

Megkülönböztetnek életképes (vitális) - a csontsebészetben hypertrophiás - és nem életképes (avitális), vagy más néven hypotrophiás álízületet. Utóbbinak két csoportja van. Az egyik az aszeptikus (nem kórokozó okozta) álízület, ahol a törés instabil, a terület vérellátása nem megfelelő és a környező szövetek elhaltak. Gyakran találkozunk ilyennel cukorbetegségben, érszűkületben szenvedők esetében. Az avitális álízületek másik csoportja a szeptikus (kórokozó, általában baktérium okozta) forma, ami általában nyílt törések után, vagy a műtétes töréskezelés sebfertőzése után alakul ki. Ezt a fertőzést egy gyulladt fog, mandula vagy bármely szervünk gyulladása is okozhatja. Vitális álízület esetén a sérülés területén lévő szövetek vérellátása még jó, a törés azonban szintén instabil.

Mi okozza álízület kialakulását?

Az álízület kialakulásának oka a csonttörés elégtelen gyógyulása. Különösen hajlamosak álízület kialakulására a hosszú csöves csontok törései, így a combcsont, a lábszárcsontok, a felkarcsont és az alkar csontjai. Azonban gyakran alakul ki álízület a sajkacsont (a kéztőcsontok egyike (os scaphoideum), illetve a lábtőcsontok egyike (os naviculare)) törésének szövődményeként is.

A peszeudoartrózisnak lehet mechanikai és patológiás (kóros) oka.

Mechanikai ok lehet a törés területén légyrészek beékelődése a törött csontvégek közé, a törött csontvégek egymástól való elmozdulása, valamint a törés nem megfelelő ellátása például az elmozdulások nem megfelelő helyreigazítása vagy elégtelen rögzítése, továbbá a törést elszenvedett testrész túlságosan korai mozgatása.

A patológiás okok közé tartozik a túlzott mértékű, hibás gyógyulási folyamat, vagyis a fokozott kallusz-, azaz hegképződés, csonttörés esetében fokozott csonthegképződésről van szó. További patológiás ok lehet a sérült nem megfelelő ellátásából vagy a seb elégtelen vérellátásából adódó szövetelhalás, valamint fertőzések és szisztémás betegségek. Különösen a cukorbetegek és az artériás betegségekben szenvedők körében fordul elő gyakran álízület-képződés. Néhány embernél veleszületetten nagyobb az álízület kialakulásának kockázata.

Az álízület tipikus tünetei, jelei

  • nem vagy nagyon lassan gyógyuló csonttörés
  • fájdalmak, illetve csontfájdalmak vagy ízületi fájdalmak
  • az érintett végtag instabilitása
  • mozgáskorlátozottság
  • az érintett terület vörössége
  • az érintett terület duzzanata

Diagnózis és a betegség lefolyása

Az álízület diagnózisát akkor mondják ki, ha hat hónappal a csonttörés után sincs gyógyulás. Ezt képalkotó eljárásokkal lehet kimutatni. A röntgenfelvételen gyakran látható az álízület jelentette hasadék a csont törtvégei közt, illetve a környező szövetek megkeményedése (sclerosis).

A betegségre utaló jel az érintett terület mozgásának és működésének fennmaradó korlátozottsága vagy éppen az adott testrész túlzott mértékű mozgékonysága, és a tartós fájdalom. Fontos továbbá az is, hogy a diagnózis felállításakor egyértelműen megállapítsák, hogy vitális vagy avitális álízületről van-e szó, mert a terápiát ennek függvényében kell megválasztani.

A betegség lefolyása és a prognózis attól függ, hogy mennyire előrehaladott a beteg állapota. Kezdeti stádiumban jó esély van a sikeres gyógyulásra. Minél nagyobb mértékű a környező szövetek érintettsége és minél nagyobb területre tejed ki a megkeményedés, annál nehezebb a kezelés.

Lehetséges komplikációk és a fájdalom enyhítése

Az orvos utasításainak szigorú betartásával van esély (újabb) operáció nélküli gyógyulásra az avitális álízületek esetében. Ehhez a törés elhelyezkedésétől függően 4-8 hétig gipszkötést kell még viselni, és általában fiataloknál vezet eredményre. Minden egyéb esetben csak a műtétes kezeléstől várhatunk gyógyulást. Akár műtéttel, akár műtét nélkül kezeljük a betegséget, fontos, hogy ha a páciens cukorbeteg, a betegsége gyógyszeres vagy injekciós kezelését megfelelően állítsák be, különben a betegsége hátráltatná a gyógyulását. A dohányzás rendkívül ártalmas, mindenképpen fel kell hagyni vele, ugyanis rontja a sérült terület vérellátását. Mindent meg kell tenni az érintett terület vérellátásának támogatása érdekében.

Néhány páciensnél az érintett terület hűtése segít enyhíteni a fájdalmat. Erre a legalkalmasabb egy vászonkendőbe vagy egy kis törülközőbe tekert jégzselé. Másoknak, akiknél álízület alakult ki, a meleg esik jól, arra van szükségük. A melegítés megoldható például meleg vízzel megtöltött flakonnal. A melegítő eszközre ugyanúgy érvényes, mint a hűtő alkalmatosságra, hogy soha nem szabad közvetlenül a csupasz bőrfelületre helyezni! A legtöbb beteg azonban mégis fájdalomcsillapítók bevételére kényszerül, hogy a hosszú gyógyulási folyamat alatt ne gyötörje fájdalom.

Az álízülettől szenvedő páciensnek türelmesnek kell lennie. A betegség a legtöbb esetben gyógyítható, csak nem egyszerű megbecsülni, hogy a korábban eltört és nem gyógyult csont szabályos gyógyulási folyamatához mennyi időre van szükség.

Az álízület kezelése

Az álízület kezelési módját annak típusától és súlyosságától függően választják meg.

A vitális álízület - amelyre az jellemző, hogy a szövetek vérellátása megfelelő, valamint a csonthegképződés és a csontosodás (osszifikáció) normális mértékű, vagyis jó eséllyel sikeres gyógyulásra lehet számítani - enyhébb terápiaformákat követel. Ennek elsődleges célja a törésgyógyulás mechanikai feltételeinek javítása. A törtvégek felszíneit fel kell frissíteni, majd a törést helyre kell illeszteni és csontokat rögzítő intézkedéseket (oszetoszintézis) kell alkalmazni, például körkörös fixateur externe-t (külső rögzítő eszköz), lemezt és csavarokat, vagy a csont belsejében elhelyezkedő szegeket (velőűrszeg).

Az avitális álízület kiterjedtebb, komplexebb kezelést követel meg. Mivel ennél az álízülettípusnál már nincsenek meg a gyógyulás megfelelő feltételei, sokkal drasztikusabb orvosi intézkedéseket követel, mint a vitális álízület. Az oszteoszintézis ennél a formánál önmagában nem elegendő, de a stabilizáláshoz ennél is szükséges.

A csont fertőzött részeit műtéti úton kell eltávolítani, és egyidejűleg a hiányzó csontszövet újbóli felépülésének támogatásáért is tenni kell. Csontszövet műtéti átültetése a törtvégek közti résbe segíthet. Ez lehet saját csont (pl.: csípőlapátból, szárkapocscsontból kivéve), illetve konzervcsont is. Gyakran alkalmaznak antibiotikummal átitatott szintetikus csontokat is, főleg a fertőzés okozta álízületek kezelésekor. Néhány orvos kiegészítésként csontmorfogenetikus proteinek (BMP) szedését rendeli el a regeneráció serkentése érdekében. Ezek közül elsősorban a BMP2-vel és a BMP7-tel történő gyógyszeres kezelés a legeredményesebb.

Bármilyen műtéti beavatkozást végeznek - az álízület fajtájára való tekintet nélkül - a műtét előtt egyszeri dózisban antibiotikumot adnak intravénásan. Ha szükséges, az antibiotikum adását műtét után is folytatják.

Az álízület kialakulásának megelőzése

A csonttörések ellátása

Késő ősszel és télen a szánkózó, korcsolyázó gyerekek és a csúszós járdán eleső idősek tipikus sérülése a csonttörés. Mit tegyünk az orvosi segítség megérkezéséig? Mire számíthatunk az orvosnál?

A csonttörések ellátása

Csonttörés után a gyógyulási folyamatot a kezelőorvosnak szemmel kell tartania, így a kontrollvizsgálat alkalmával fény kell, hogy derüljön rá, ha valami nincs rendben a gyógyulással és álízület van kialakulóban. Az álízület kialakulására utaló első jelek észlelésekor azonnal be kell avatkozni, hogy a veszélyes szövődmények elkerülhetők legyenek. A rendszeres kezelőorvosi kontroll tehát elengedhetetlen, a nagy kockázatú emberek esetében erre még gyakrabban van szükség.

Az álízület kialakulásának megelőzése érdekében a másik nagyon fontos feladat szigorúan betartani az orvos utasításait, a törött végtagot nem szabad túl hamar elkezdeni mozgatni, a gipszet nem szabad túl hamar levenni!

Olvasson tovább! A leggyakoribb kérdések a csonttörésekről

WEBBeteg.hu logó Forrás: WEBBeteg
B. M., szakfordító; symptomat.de
Lektorálta: Dr. Bogdán Aurél, traumatológus, orotpédus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Vashiányos vérszegénység Vashiányos vérszegénység

Mi okozhatja? Melyek a vashiány tünetei? Mennyi a vasszükségletünk?

Legyen a mozgás kortalan! Legyen a mozgás kortalan!

A Magyar Szabadidősport Szövetség ajánlása a szenior korosztálynak. (x)

Befagyott váll szindróma - Kiket...

Minden tizedik nőt és a férfiak 8 százalékát is érinti az úgynevezett befagyott váll szindróma, amely olykor hetekig – hónapokig tartó...

Lézerterápia - mit érdemes tudnunk...

Milyen panaszok, betegségek esetén hasznos a lézerterápia, hogyan történik a kezelés, van-e ellenjavallata? Hogyan veheti igénybe a beteg?

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.