5 tényező, ami a pszichológus szerint befolyásolja, hogy beoltatjuk-e magunkat a koronavírus ellen

Szerző: Kiss Laura, pszichológus

Bár a különféle védőoltások a huszadik század legnagyobb közegészségügyi vívmányai közé tartoznak - hiszen az egyik legköltséghatékonyabb módszert jelentik számos betegség elkerülésére -, ennek ellenére az oltásokkal szembeni bizalmatlanságot az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben a globális egészséget érintő tíz legfontosabb fenyegetés közé sorolta. A vakcinával kapcsolatos tétovázás tehát – amely Európában és világszerte is egyre több aggodalomra ad okot – nem a koronavírus-járványhoz köthető új keletű probléma. Kiss Laura pszichológus cikke egészségpszichológiai szempontból vizsgálja azt, hogy milyen tényezők befolyásolják az oltási hajlandóságot.

A fenyegetés értékelése

“Az első adandó alkalommal beadatom magamnak az oltást, mert a munkám miatt állandóan emberekkel vagyok körülvéve.” “Nem valószínű, hogy elkapom a koronavírust, influenzás sem voltam még soha életemben.” A vakcinával kapcsolatos cikkek alatt ilyen és ehhez hasonló kommenteket olvashatunk. Az oltási hajlandóságot tehát befolyásolja az, hogy mennyire tartjuk valószínűnek, hogy elkapjuk a vírust.

Az, hogy a betegséget és annak következményeit mennyire értékeljük súlyosnak, szintén kihat döntésünkre: “Nem kaphatom el a vírust, mert az idős édesanyám nagyon beteg és az ő egészségét sem kockáztathatom azzal, hogy megfertőzöm. Azt sem engedhetem meg magamnak, hogy tartósan táppénzen legyek.” “A volt kollégám, aki velem egykorú, elkapta a koronát, három napig kicsit köhögött, most pedig makkegészséges.” Míg az első személy a betegséget és annak (családi, anyagi) következményeit súlyosnak értékelte, addig a második ezt alacsonyabbnak észlelte (az észlelt szó arra utal, hogy elképzeléseink akár a valóságtól jócskán el is rugaszkodhatnak) - mondja Kiss Laura pszichológus.

Észlelt nyereségek és akadályok

“Ha végre védett leszek, újra találkozom a nagymamámmal, bejárok az irodába, nem félek a buszon.”Sokan azt hangoztatják, hogy mi mindent fognak majd csinálni, miután megkapták az oltást. Ők az általuk észlelt nyereségekre fókuszálnak, bízva abban, hogy a szükséges védettség megszerzése után újra szabadabb életet élhetnek, és érintkezhetnek másokkal. Az észlelt nyereségek tehát növelik az oltás beadatásának valószínűségét.

Ezzel szemben az észlelt akadályok – azaz az oltással járó gyakorlati és pszichológiai “költségek” – csökkentik az oltási hajlandóságot. Ilyen például a félelem az oltás okozta kényelmetlenségektől és fájdalomtól, vagy a kezelésre fordítandó idő is.

Mi van, ha megbánom!?

A pszichológus szerint sokakat az a kellemetlen érzésekkel járó gondolat befolyásol a döntésükben – vagyis abban, hogy beadatják-e maguknak a vakcinát –, hogy később talán megbánják, ha most nem oltatják be magukat.

“A tüdőgyógyász ismerősöm azt mondta…” - Mit mondanak a referenciaszemélyek?

Referenciaszemélyek mindazok, akiknek a véleménye valamiért fontos a számunkra. Az, hogy ők hogyan vélekednek a védőoltás beadatásáról, befolyásolja azt, hogy igénybe vesszük-e azt mi magunk. Hathat ránk családtagjaink, barátaink véleménye, azonban a felelős döntés meghozatalához, valamint az esetleges akadályok és félelmek csökkentéséhez fontos, hogy tudatosan válasszunk referenciaszemélyeket. Éppen ezért érdemes a témával egészségügyi végzettségű ismerőseinkhez, háziorvosunkhoz fordulni - teszi hozzá Kiss Laura.

A legmegbízhatóbb információforrást ugyanis az egészségügyi dolgozók jelenthetik. Kiemelt helyzetükből adódóan ők tudják leginkább megérteni esetleges tétovázásunkat, ők tudnak leginkább szakszerűen reagálni aggodalmainkra, és ők magyarázhatják el leginkább a védőoltások előnyeit is (azaz képesek csökkenteni a fent említett észlelt akadályokat, és növelni az észlelt nyereségek súlyát a döntéshozatalban).

Egészségkommunikációs kampányok, plakátok, újságcikkek

Végezetül nem meglepő talán, hogy a minket megcélozni kívánó egészségkommunikációs kampányok, plakátok, újságcikkek is hatnak ránk. A kiegyensúlyozott, pontos tájékozódásnak, a célzott ismeretszerzésnek egyértelműen jó hatása van a védőoltások felvételét tekintve. Ezzel szemben a nem tudásnak, a félinformációknak vagy épp a tévhiteknek épp ellentétes hatása lehet.

Az oltásokkal kapcsolatos döntéshozatal okai összetettek, így a felsoroltakon kívül egyéb érzelmi, kulturális, társadalmi vagy politikai tényezőket is magában foglalhat az, hogy hogyan viszonyulunk a koronavírus elleni vakcina beadatásának kérdéséhez - írja cikkében Kiss Laura pszichológus.

(Szerző: Kiss Laura, pszichológus)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Koronavírus-fertőzöttek számának...

Az ismert, adott napon fennálló COVID-19-fertőzéses esetek számának időbeli alakulása és megyék szerinti eloszlása Magyarországon. Oldalunk naponta...

Újabb lépéseket tehetünk a régi...

A kedvező járványügyi adatoknak és a kórházban ápoltak csökkenő számának köszönhetően újabb intézkedések következhetnek, amelyekkel vissza...

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

A COVID-19 elleni vakcinák...

A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően...

Koronavírus után - ezek a...

Szerencsére sokan meggyógyulnak a COVID-ból, de felépülésük után gyakran még hónapokig küzdenek krónikus fáradtsággal, memória- és...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok?...

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

A COVID-19 elleni vakcina...

Azok közül, akik nemrégiben megkapták a COVID-19 elleni, Pfizer-BioNTech által kifejlesztett védőoltást a brit állami egészségügyi szolgálattól...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.