A COVID-19 tüneteinek listáján már az orrfolyás és a hányinger is szerepel

A betegségeket regisztráló, a járványügyi bejelentéseket ellenőrző amerikai központ (Center for Disease Control and Prevention) újabb szimptómákkal bővítette a koronavírus-fertőzésre figyelmeztető jelek sorát. A négy legújabb: pangásos vérbőség, orrfolyás, émelygés/hányinger, hasmenés.

Az atlantai CDC szakemberei által összeállított lista alapján korábban úgy lehetett gondolni, hogy elsősorban a hidegrázás, láz, izomfájdalom, fej-, torokfájás, valamint az íz- és szagérzékelés elvesztése utalhat a SARS-CoV-2 fertőzésre. Ma viszont már 11 tünetre hívják fel a figyelmet a honlapjukon.

A kiegészítést azzal magyarázzák, hogy a járványügyben és az egészségügyben dolgozó szakemberek – a tapasztalatból sokat tanulva – egyre többet tudnak a vírus okozta betegségről. Fontos fejlemény, hogy az eddig összegyűlt ismeretek nyomán jobb eredményeket hoz a nagyon súlyos állapotú COVID-19 páciensek ellátása, gondozása. Mégis, ma is érhetik meglepetések a gyógyítókat, ezért olykor át kell értékelniük korábbi véleményüket, gyakorlatukat.

Ezért számukra az sem meglepő, hogy a CDC most úgy látja, az eddigi listán nem szerepelt a vírus jelenlétére utaló minden lehetséges tünet. Korábban maguk a kezelőorvosok azonosították az egyszerűség kedvéért (informálisan) COVID-ujjnak elnevezett tünetet, amikor lila, kék hámkárosodás, sebek mutatkoznak a beteg lábfején és ujjain.

A CDC szövetségi egészségügyi hivatal friss összefoglalójában megismétli, hogy a tünetek a vírusfertőzésnek való kitettséget követő 2-14. napon mutatkozhatnak, a legtöbb esetben a 4-5. nap táján. A megfertőződöttek, pontosabban a COVID-19-ben megbetegedettek széles skálán, egymástól is igen eltérő tüneteket produkálnak. Egyeseknél ezek, vagy esetleg újabb tünetek hónapokon át is fennállhatnak. Június végén a CDC a napi tudáshoz szabva aktualizálta, kibővítette azt a listát is, hogy ki van megnövekedett veszélyben, kinek esetében lesz várhatóan igen durva a folyamat.

A központba beérkező adatok alapján a CDC úgy látja, hogy az idősebb felnőtteknek és mindazoknak, akik súlyos alapbetegséggel éltek eddig is (például ismerten szív-, tüdő- vagy cukorbetegek) lényegesen nagyobb a kockázatuk arra, hogy náluk a COVID-19 veszélyes, megterhelő komplikációkkal zajlik. Egy korábbi iránymutatásától eltérve, újabb vizsgálatok alapján, most azt emeli ki a CDC, hogy a nem terhes nők betegséglefolyásával összevetve a terheseknél a COVID-19 jóval keményebb formája alakulhat ki.

Mintegy 150 kezelési eljárással próbálkoznak a gyógyítók napjainkban, a kutatólaborokban pedig több mint 50 antivirális szerrel folynak a humán vizsgálatok. A tudósok munkája még egy-egy vakcina sikeres kifejlesztésével sem ér azonban véget, több megoldandó feladat vár még rájuk. Elengedhetetlenül fontos, kritikus jelentőségű megtalálni a leginkább hatékony kezelést. Már csak azért is, mert a vakcina nem lehet egyformán hatékony minden egyénnél, egyes esetekben nem működik, nem hoz védelmet.

Néhány orvos szerint sokan gondolják azt, hogy az a valódi kezelés, ami megelőzi, hogy valaki súlyos beteg legyen és/vagy kórházba kerüljön. Olyan, ami adott egyén számára azt teszi lehetővé, hogy a COVID-19 előtti életéhez térjen vissza. „Ha egyszer valaki kifejleszt egy vírus elleni kezelést, majd minden elrendeződik” – fogalmazza meg a lakosság érthető vágyálmát dr. Daniel Batlle, nefrológus (Northwestern Medicine, a Northwestern University professzora, Chicago) – ámde a jelen gyakorlat még nem tart ebben a fázisban.

WEBBeteg
Fordította: Fazekas Erzsébet, újságíró; Forrás: CDC adds runny nose, nausea to the growing list of COVID-19 symptoms (Yahoo News)