• COVID-19-es lábujjak, bőrtünetek

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró

        A kórházban ápolt koronavírusos betegek egy részénél különféle bőrtünetek kialakulását figyelték meg spanyol orvosok. Nem tartják szokatlan jelenségnek, ha a vírus a bőr felszínén üzeni meg jelenlétét. Most azonban mégis meglepte a kutatókat, hogy annyiféle bőrtünettel is mutatkozik a COVID-19.

        A zavarba ejtőnek talált esetek 19 százalékában úgynevezett COVID-ujjat, fagyásszerű elváltozást láttak. Aszimmetrikus, fagydaganatszerű sebeket, mintha horzsolásos sérülés érte volna a kezet, lábat, és ott a bőr erősen viszketett, fájt. Többnyire a fiatalabb betegeknél fordul(t) ilyen elő, jellemzően az enyhén fertőzöttek körében, a betegség későbbi szakaszában, és átlagosan 12 nap után múlt el.

        A kiütéseket jelenleg nem tartják számon a koronavírus fertőzés tünetlistáján, de egyre többet beszélnek róluk. Különösen sok beszámoló jelent meg például az említett COVID-lábujjról.

        Hirdetés

        Főleg az lehet meglepő, jegyzi meg dr. Ignacio Garcia-Doval, ha egy-egy fertőzött esetleg – a lábán lévő kiütésen kívül – semmiféle egyéb tünetet nem mutat. A kutató beszámol a tanulmány többi megállapításáról is: a kezelteknél leggyakoribb a maculopapular erythroderma – amit lapos felületű, de a bőr síkjából kiemelkedő piros dudorok feltűnése jellemez. Csaknem minden második (47%) – súlyosabban fertőzött – páciensnél megjelentek, általában a többi tünettel azonos időben, s hét napon át voltak láthatóak. „Furcsa több egymástól is eltérő kiütést látni, amelyek közül néhány egészen sajátságos küllemű” - véli dr. Garcia-Doval.

        COVID-19 bőrtünetek a lábujjakon

        A spanyol tanulmány, mely egy brit dermatológiai szaklapban jelent meg, az előfordulási gyakoriság sorrendjében még a következőket sorolja: minden ötödik beteg (19%) bőrén lettek pirosas, rózsaszín vagy fehér, kiemelkedő, csalánkiütésre emlékeztető, gyakran viszkető foltok. Sokaknál test szerte látszódtak, egyeseknél csak néhány volt a tenyéren és a kezeken.

        Nagyjából minden tizedik esetben (9%, elsősorban is a középkorúaknál) – minden egyéb tünet megjelenése előtt – robbanásszerű váratlansággal apró, viszkető hólyagok tömege lepte el többnyire a törzset, a végtagokat. Általában 10 nap után múltak el.

        A kórházban kezeltek kisebb részénél (6%-ánál), az idős, nagyon súlyos állapotú betegeknél, láttak foltokban kékes-vörös elszíneződést hálószerű mintázattal. Ez a livedo bőrjelenség, amely a nem kielégítő vérellátásra, a rossz keringésre utal. Ilyenkor szokott körülírt szövetelhalás (nekrózis) is kialakulni.

        A bőrelváltozások többsége a COVID-19 betegség légzőszervi megjelenése után jelent meg – így a kiütés teljességgel alkalmatlan arra, hogy diagnosztikus előjelző legyen. A vizsgálatba bevont páciensek már kórházi kezelésben részesültek, hiszen légzőszervi tünetük, légzési nehézségük is volt.

        Az őket gondozó orvosok arra kérték az összes spanyol bőrgyógyászt, hogy tegyék közkinccsé a COVID-betegekről rendelkezésére álló tapasztalataikat. Végül 375 ilyen páciensről szerzett adatot sikerült feldolgozni. A szakértők leszögezték, továbbra is egyértelmű az, hogy egyes kiütések hátterében nagyon sokféle ok állhat, és a különféle kiütések között, szakorvosi ismeretek nélkül, igen nehéz különbséget tenni. „A tanulmány semmiképp nem használható öndiagnózis  felállítására, viszont értékes segítség lehet annak alaposabb megértéséhez, hogyan is érinti az embert ez a fertőzés.” mondta dr. Ruth Murphy a brit bőrgyógyász szövetség (British Association of Dermatologists) elnöke.

        Az alaptudás persze nem fog változni, hiszen a kiütés sokféle vírusfertőzés jól ismert kísérő tünete, még a tüdőgyulladásé is, tette hozzá dr. Michael, a Southamptoni egyetem dékánja. Valami azonban további tisztázásra szorul: „A COVID-19 betegséggel kórházba kerülők egy kis részénél nem csak kiütések, hanem bőr-fekélyek (kelések) kialakulását is megfigyelték. Egyelőre nem vagyunk tisztában azzal, mi itt az összefüggés, az mennyire szoros és mi lehet a magyarázat. Nem tudjuk pontosan, hogy egyes betegeknél miért fordul elő ez a típusú gyulladás, míg másoknál meg nem.”

        A további vizsgálatok céljára, a válaszok megtalálására az Amerikai Bőrgyógyász Akadémia (American Academy of Determatology) is regiszterbe gyűjti a tagjai által megfigyelt COVID-19 betegeknél mutatkozó bőrtüneteket.

        WEBBeteg.hu - Fazekas Erzsébet
        Forrás: BBC News - Coronavirus: 'Covid toe' and other rashes puzzle doctors

        Ajánlott cikkek a koronavírus-járványról

         

        Módosítva: 2020.05.07 11:03, Megjelenés: 2020.05.07 11:03
      • Cikkajánló

        2-es típusú diabétesz

        2-es típusú diabétesz

        F. Zs., fordít

        A 2-es típusú cukorbetegség új rizikófaktorait azonosították. Lássuk, mik is ezek!

        Ismeri Ön a kullancsokat?

        Ismeri Ön a kullancsokat?

        WEBBeteg

        Ön mit tud a kullancsokról? Töltse ki tesztünket és ellenőrizze tudását!

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Koronavírus - 2032 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 46 krónikus beteg

        2032 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 52 212 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        Az influenza elleni mindkét védőoltás biztonságos

        Egyaránt hatékony és biztonságos a három-, illetve a négykomponensű influenza elleni védőoltás - mondta a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján szerdán.

        Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

        Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 fertőzés esetén a halálozás előfordulásának nagyobb esélyével számolni.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA