• Tragédia a spanyol idősotthonokban - Miért kellett annyi idősnek idő előtt elmennie?

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

        A koronavírus tavasszal végigsöpört Nyugat-Európa idősotthonain - csak a spanyol intézményekben 16 ezernél több halottat hagyva maga után. A főként Madrid környékén található otthonok valódi érintettsége talán sose fog kiderülni, állítják a hozzátartozójukat vesztett spanyolok, ma is azon borongva, miért kellett annyi idős embernek idő előtt elmennie...

        A 60 éves nyugdíjas tanár Rosana Castillo idén is barátaival akart ünnepelni a nemzetközi nőnapon. Madrid egyik munkások lakta elővárosában találkoztak. Megölelték egymást, majd kézen fogva vonultak. „Le a férfiuralommal, a feminizmus győzni fog!” – énekelték. Aznap (március 8.), séta közben nem gondoltak a koronavírusra, az mások fejfájása. Pedig hallottak a több száz olasz halottról, s Rosana látott maszkos embereket a metrón. Elintézte azzal, hogy csak turisták. A vírus nem került szóba barátaival, de gondolataiba beette magát. Hiszen pár órával korábban 86 éves mamájához, Carmelához indult a Monte Hermoso-ba. A felvonulási tér közelében lévő otthon kapuőre nem engedte be. Látogatási tilalom van, két lakónál COVID-19-et mutattak ki. Rosana 3 napja látta az egyhetes kórházi kezelésről visszatért alzheimeres Carmelát. Az orvos szerint rendbe jött, légzési gondjának semmi köze a vírushoz. Igaz, tesztet nem végeztek. Rosana azonban akkor, és a sikertelen látogatás napján is nyugtalan lett. Férjét hívta a kapu előtt téblábolva, mikor az otthonból egy ismerős nővér rohant ki. Szája elé kendőt szorítva, nem állt meg beszélgetni. „Éreztem, valami nagyon nincs rendben.”

        Hirdetés

        A felvonulás alatt is kínai, olasz esetek jutottak eszébe, az, hogy a betegek, idősek mennyire érzékenyek, kiszolgáltatottak a vírusnak (is). Dühösen gondolta, bár az ország lakosságának ötöde (csaknem 9 millió ember) 65 feletti, a kormányzat mégis alig hozott intézkedést. A „berobbanás” híreit hallva aggódott, megvan-e az 5 éve bennlakó anyja és a többi 130 ápolt kellő védelme a magánotthonban. Láthatás híján ritka, rövid telefoninformációkra tudott csak támaszkodni. Bármit kérdezett, keveset válaszoltak. Kiderült, egy régi barátnő (Consuelo Domínguez) mamája is a Monte Hermoso-ban lakik, együtt vadásztak hát a hírekre. Hallották, a személyzet néhány tagja köhög, lázas, karanténba vonult. Érezték a nagyobb baj előszelét.

        A vírus nagy tempóban terjedt az országban. Egy héttel később (március 14.) a miniszterelnök veszélyállapotot hirdetett. Elrendelték az általános otthonmaradást, távolságtartást. Aznap Consuelót felhívta egy gondozó, s idegesen annyit közölt, 70 személy vírusfertőzött, tízen meghaltak. „Váratlan volt, hiszen eddig nem mondtak nekünk igazat.” A két barátnő úgy döntött, riasztják a sajtót. Március 17-én így került az országos hírekbe a Monte Hermoso. Akkor már 19 halottjuk volt. A madridi kormány végre felismerte, a helyzet súlyos. 

        Pár nappal később Rosana értesítést kapott, mamája belázasodott. Online hozzátartozói csoportot szervezett. Jöttek a riasztó üzenetek: „A személyzet nagyon ideges, a lakók egy része már a lezárás előtt is szokatlanul zavart volt”. Aurora Santos arról írt, szeretné ismerni az adatokat, azt, hogy az otthonban milyen protokollt követnek. Attól tartottak, hogy a tüneteket mutatókat nem különítették el időben. Megtudták, a fertőzés miatt karanténba vonult nővéreket nem sikerült pótolni, így a többiek hosszú, kimerítő turnusokat dolgoznak, emellett nekik kell elkészíteni saját maszkjukat. Nincs elég védőeszköz.

        Eleinte nem látták a dráma valódi nagyságát, de kiderült, a Monte Hermoso csak egy a „problémás” otthonok sorában.  Egy betegjogi csoport (Patients' Defenders) vezetője, Carmen Flores már évekkel korábban figyelmeztette a nyilvánosságot, hogy Spanyolország 5.417 idősotthonának nagy részében nem megnyugtató a helyzet. Vizsgálni kellene az állapotokat, a körülményeket. „Tömegével jöttek az üzenetek. Tudtam, lépni kell. Nem lehet sorsukra hagyni az idős bennlakókat” mondta Flores. Országos átlagban 4 otthonból 3 magánfenntartású. Sok páciens ellátási díját, mint Carmeláét is, részben a közösség fizeti.

        A szociális gondozókat tömörítő szövetség elnöke (José Manuel Ramírez) szerint az is gond, hogy az elmúlt évtizedben, a megszorítások nyomán, nem változott az otthonok díjszabása. A cégek mellett az otthonok vezetése is kénytelen volt szorítani a derékszíjon. Bizonyos eszközök egyébként is hiányoztak, és az intézmények többségében minimális a létszám. A szakszervezeti adatok szerint is kevés a gondozó. Ezért mondhatta az egyik otthon alkalmazottja, mikor 90-re nőtt halottjaik száma: „Hosszabb ideje sejtettük, valami súlyos fog történni. A körülmények tarthatatlanok voltak. Se nem váratlan, se nem meglepő tehát, ami bekövetkezett.”

        A túlzsúfolt kórházak se tudták befogadni az idősotthonok betegeit, sorra küldték őket vissza, gyakran meghalni. Sok lakónak nem jutott az életben maradáshoz létfontosságú oxigénpalack, sőt, még orvos se. Rosana úgy tudta, a Monte Hermoso-ban egy orvos volt, többnyire csak a reggeli órákban. A kormányzat központilag szabályozta az orvosi eszközök vásárlását, elosztását. Az otthonok hiába kértek teszteket, védőfelszereléseket a hatóságoktól. Ramírez elnök arról számolt be, hogy a gondozók se élveztek elsőbbséget a beszerzéseknél, ezt igazolják a nylonzacskóból készült védőruhát viselő ápolókat ábrázoló fotók a sajtóban. „Nem kaptunk külső segítséget, támogatást, a küzdelem kész katasztrófa volt.

        1300 gondozóház fertőtlenítésére a hadsereget vetették be, a Monte Hermoso-ba az elsők között jutottak el a katonák. Margarita Robles védelmi miniszter beszámolója szerint egyes otthonokban magukra hagyták az idős lakókat, néhányukat holtan, az ágyukban találták meg. A spanyol ápolási otthonokban a COVID-19 tüneteit mutatók közül csaknem 6 ezren haltak meg a BBC-írás megjelenése napjáig (április 30.). „Súlyos hiba, durva méltánytalanság történt velük. Ezek az emberek nem tudtak panaszkodni, segítségért kiáltozni. Csak magukra hagyva, csendben meghaltak.” – mondta Rosana. Ügyészek vizsgálják, történt-e hanyagságból elkövetett emberölés, rossz bánásmód, elhanyagolás. A Monte Hermoso vezetői minderről nem akartak nyilatkozni. Március 22-én telefonértesítést kapott Rosana Castillo, hogy mamája meghalt. Testét hamvasztani viszik, már nem búcsúzhatnak el tőle. Így férjével, fiával családi körben elgyászolták. „Abban bíztunk, hogy lehetőleg fájdalommentesen jött el számára a vég.” Egy héttel élte túl szobatársát, bár ő nem volt ennek (se) tudatában.

        Az otthonok nem voltak felkészülve a krízisre

        A szociális ügyekért felelős madridi hatóságok képviselője (Alberto Reyero, tanácsnok) is úgy látja, az otthonok nem voltak felkészülve a pandémia okozta hatalmas krízishelyzet kezelésére. A térségi kormányzat március elején megpróbált ugyan 14 otthonban intézkedni, ezek egyike a Monte Hermoso volt, de sikertelenségük jele, hogy itt 48 halálesetet okozott a koronavírus. A helyben maradt összes többi (65) lakónál jelentkeztek tünetek, hatan kórházba kerültek. „Valamennyien hibáztunk” – ismerte el a tanácsnok.

        Spanyolországban folytatódik a halottak számbavétele: a hivatalos veszteség meghaladta a 24 ezret (április 4-én számuk: 25.264). Ma sem egyértelmű az, hogy ebbe beleszámolták-e az otthonokban elhunytakat is. Mivel sokakat, pl. Carmelát is tesztelés nélkül hamvasztották/temették el, a járvány áldozatainak teljes (hiteles) száma talán sose lesz ismert. A nőnapi felvonulást azóta a spanyol hatóságok tehetetlensége, tétlensége szimbólumának tekintik. Akárcsak a La Liga futball meccs sevillai tömött stadionját, és a szélsőjobbos Vox madridi tömeggyűlését.

        Spanyolország, úgy látszik, mára túljutott a nehezén. A családoktól jövő nyomás hatására, gyakrabban kap például Consuelo és Aurora telefonos beszámolót hozzátartozójáról a Monte Hermoso otthonból, olykor videón is láthatják a mamát. De máig nem nyugodtak bele a történtekbe, keresik a választ, miért történt így. 15 nappal az elhunyta után Rosana megkapta a mamája urnáját. Ekkor élte át az igazi gyászt. „Azt hittem, csak álmodok a haláláról, s ébredés után újra láthatom.” Ma már tudja, hogy sajnos nem álom volt. Elviszi a hamvakat a mama Madrid melletti szülőfalujába, és férje mellett helyezi örök nyugalomra.

        WEBBeteg
        Fazekas Erzsébet, újságíró
        Forrás: BBC NEWS

        Fontos egészségügyi tudnivalók a koronavírus-járvány idejére

         

        Módosítva: 2020.05.05 09:36, Megjelenés: 2020.05.05 09:36
      • Cikkajánló

        Szájbetegség

        Szájbetegség

        Dr. Lajtos Melinda

        A szájüregi gyulladások hátterében sokszor más megbetegedés is állhat.

        Merevedési probléma

        Merevedési probléma

        Szponzorált tartalom

        A prosztata gyulladásos betegsége is állhat a probléma hátterében.(x)

        Szlávik: súlyos szövődményeket hagyhat hátra a vírus

        Súlyos szövődményeket hagyhat hátra a koronavírus, a kigyógyult embereknél sok esetben szívbetegség, izomrendszert érintő faradtság, különböző alvászavarok és általános gyengeség jelentkezik - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa.

        Koronavírus - 581 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt nyolc krónikus beteg

        581 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 14 460 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.