A hepatitis C hazánkban
megjelent:
Magyarországon európai viszonylatban alacsony a hepatitis C elterjedtsége az intravénás kábítószer-fogyasztók körében, területi bontásban azonban nem egységes a kép, a fertőzöttek aránya Budapesten a legmagasabb.
Az ártalomcsökkentő módszerek bizonyítottan csökkentik a vírusfertőzés terjedését – ismertette az általa gyűjtött adatokat az MTI-vel a Nemzeti Drog Fókuszpont közleményében.
Európában a hepatitis C vírus (HCV) egyik leggyakoribb terjedési módja az intravénás kábítószer-használat, közel egymillió az így megfertőződöttek száma. A tagállamok jelentései szerint az intravénás szerhasználók 40-90 százaléka HCV-fertőzött.
A vér útján terjedő vírus az egyik okozója a krónikus májbetegségnek, amely korai halálozáshoz vezethet. A betegség gyakran a megfertőződést követően csak sok tünetmentes év elteltével jelentkezik.
A fertőződés okai
Sok intravénás szerhasználó már az első befecskendezések után megfertőződik, ami elsősorban a nem biztonságos injektálási módszereknek – többek között a tűk, fecskendők és az egyéb injektáló eszközök közös, illetve többszöri használatának – köszönhető - írja a közlemény.
Magyarországon az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) 2006 óta szervez országos szűrővizsgálatokat az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. A helyben elvégezhető szűrővizsgálatok lehetőségét a szerhasználók által látogatott kezelőhelyeken és tűcsereprogramokban ajánlják fel.
A fővárosban magas a fertőzési arány
A közlemény idézi az OEK adatait, melyek szerint a hepatitis C elterjedtsége az intravénás kábítószer-fogyasztók körében évek óta 25 százalék körül alakul, amely Európában alacsonynak mondható.
Területi bontásban azonban szélesebb skálán mozognak a fertőzöttségi arányok: a 2009-es adatok szerint vidéken alacsonyabb a HCV-fertőzöttség (8 százalék), Budapesten viszont a megszűrt intravénás kábítószer-fogyasztók 40 százaléka volt hepatitis C fertőzött. A fertőzöttség gyakrabban fordult elő a női intravénás szerhasználóknál, életkor tekintetében pedig a 25 évnél idősebb intravénás szerhasználók körében.
Szubsztitúciós kezelés és tűcsere program
Nemzetközi vizsgálatok alapján, a hepatitis C terjedésének csökkentésére léteznek bizonyítottan hatásos módszerek. Ezek közé tartozik például az opiátokat helyettesítő, úgynevezett szubsztitúciós kezelés. Minden intravénás szerhasználó igénybe veheti a tűcsereprogramokat is, melyekben begyűjtik a használt fecskendőt, és cserébe steril fecskendőt adnak - olvasható a közleményben.
A Nemzeti Drog Fókuszpont adatai szerint, 2010-ben 11 kezelőhelyen, összesen 1031 fő részesült szubsztitúciós kezelésben. Tűcsere programot vagy tű-automatát, országszerte 23 szervezet működtetett. A szervezetek több mint 500 000 fecskendőt osztottak ki és közel 350 000 használtat gyűjtöttek be. A tűcsere programokat 2010-ben 2810 intravénás szerhasználó vette igénybe.
2011. július 28. az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kijelölt első hivatalos hepatitis világnap. A WHO adatai szerint legalább 130 millió krónikus hepatitis C fertőzött él a világon.
Májrák |
| A májrák legfontosabb kockázati tényezője a májzsugor (cirrhosis), az esetek 80 százalékában ennek talaján alakul ki a tumor. A májzsugor oka lehet a hosszú ideig tartó, túlzott mértékű alkoholfogyasztás (a krónikus alkoholisták 15 százalékánál alakul ki cirrhosis); a vírusos májgyulladás idült formája (hepatitis B, C, D vírusok esetén); ritkábban egyes anyagcserebetegségek illetve hosszan tartó gyógyszer- és méreghatások. A betegség és tünetei |
(MTI)
