Munkabalesetek: több hónapos kiesést is okozhat egy-egy sérülés

Szerző: WEBBeteg - Tóth András, újságíró

Elesnek, ennek következtében pedig zárt csonttörést, rándulást és húzódást, felületi sérülést szenvednek a munkavállalók – ezek voltak tavaly a leggyakoribb munkabalesetből származó sérülések. A férfiak a gépiparban, a nők leginkább a kiskereskedelemben szenvednek balesetet.

Több mint 17 ezer, három napot meghaladó keresőképtelenséggel járó munkabalesetet jelentettek be a munkavédelmi hatósághoz 2013-ban, ebből 187 súlyos volt. A férfiak jóval gyakrabban sérülnek meg munkahelyükön, mint a nők.

A legtöbb munkabalesetet a fővárosban, Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében regisztrálták a felügyelőségek, a legnagyobb számú munkahelyi sérülésről a feldolgozóipar és a gépipar munkáltatóitól érkezett jelentés, ez utóbbiban több mint 3 ezer munkabaleset történt az elmúlt évben. A leggyakoribb sérülések a nyílt sebek, a felületi sérülések, a zárt csonttörések, illetve a rándulások – tájékoztatta a WEBBeteg.hu portált a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága.

A kiskereskedelem, az élelmiszergyártás, a fémfeldolgozás és a szállítás a legveszélyesebb terület a tavalyi munkabaleseti adatokat figyelembe véve (a halálos esetek leginkább az építőiparban fordulnak elő). A legbiztonságosabb a halászat és az állategészségügy.

A leggyakoribb sérülések:

  • Nyílt sebek: 3 346 eset (19%)
  • Rándulás és húzódás: 2 668 eset (15%)
  • Zárt csonttörés: 2 530 eset (15%)
  • Felületi sérülések: 2 040 eset (12%)
  • Ficam, rándulás és húzódás egyéb típusai: 1 646 eset (10%)

Maradandó károsodás is lehet a vége

A leggyakoribb maradandó károsodást okozó sérülés valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztése vagy jelentős mértékű károsodása. A leggyakoribb ilyen eset a szemsérülés, pl. gépi forgácsolás közben fémforgács fúródott a dolgozó szemébe, amely olyan fertőzést okozott, ami a sérült szem teljes látásvesztéséhez vezetett.

Csonkulásos baleseteknél legtöbbször kézsérülések történnek, leginkább a gépiparban és a feldolgozóiparban. Bénulás vagy jelentősebb torzulással járó károsodás főként gerincsérülés miatt következik be. Sajnos rosszullét miatt is előfordult már olyan leeséses munkabaleset, amely a védőkorlát kialakítása esetén nem következett volna be – mondta Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi sajtóreferense.

Miért nem használunk védőfelszerelést?


A kollektív védelem elsődlegességet élvez az egyéni védelemmel szemben. Az a tapasztalatunk, hogy a munkáltatók egy része indokolt esetben sem biztosítja az adott veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket. Másik részük biztosítja ugyan, de használatukat nem követeli meg – nyilatkozta portálunknak Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi sajtóreferense.

A dolgozók a munkáltatói ellenőrzés hiányában gyakran kényelmi okokra hivatkozva mellőzik az előírt és biztosított védőeszközök viselését. Sok esetben tapasztalja a hatóság, hogy az egyéni védőeszközök juttatási rendjét írásban nem szabályozza a munkáltató, így nem azonosíthatók be pontosan, hogy milyen munkakörben, milyen veszélyek és ártalmak ellen kellene védőeszközt viselni, annak mi a pontos típusa.

Tavaly egyébként egyéni védőeszközzel kapcsolatosan 4017 intézkedést hoztak a munkavédelmi felügyelők.

Veszélyben a jövőnk

Az ismert esetek közül a legtöbben 7-13 napra estek ki a munkából, de gyakoriak voltak a két-három hetes, vagy akár a néhány hónapos gyógyulások is. A munkabalesetek következményei között a munkából való kiesés, a munkaképesség csökkenése, valamint maradandó károsodás esetén tartós munkaképtelenség (rokkantság) is előfordulhat. A dolgozót leginkább anyagi kár, így a jövedelem kiesése sújthatja, emellett gondolnunk kell a nem megtérülő befektetésekre is, például a súlyos sérülés miatt nem folytathatja megszerzett szakmáját, elveszíti a munkahelyét, pályamódosításra kényszerül. A baleset, a betegség többletköltségeket is jelenthet, és a munkavállaló családját is érintheti a probléma: pl. a beteg nem tudja ellátni az otthoni feladatokat a háztartásban, a gyermeknevelésben.

A főnöknek sem tesz jót!

A munkáltatót a munkabaleset következtében pl. kártérítési kötelezettségek terhelik a dolgozó, illetve a társadalombiztosító felé, a munkafeladatokat már évek óta ismerő dolgozó kiesése termeléscsökkenéshez vezethet, az új munkaerő pótlása, képzése, betanítása plusz időbe és pénzbe kerül, nem beszélve a jó hírnév, illetve az üzleti partnerek elvesztéséről.

Tudta?

  • Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek, ha az a sérültet a lakásáról vagy szállásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
  • Az egészségbiztosítási ellátások, szolgáltatások keretében üzemi baleset következtében, baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék vehető igénybe.
Forrás: Munkajog, NMH

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

Hozzászólások (2)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

Veszélyesek lehetnek az autóban...

Veszélyesek lehetnek az autóban hagyott alkoholtartalmú kézfertőtlenítők - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti...

Májrepedés (májruptura)

Májrupturának a máj állományában bekövetkező repedést nevezzük. Mi okozhatja? Mik a tünetei? Hogyan kezelhető?

Munkahelyi balesetek - Mi minősül...

Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.