A hirtelen szívhalál gyakran a szívkamra remegésével, fibrillációjával kezdődik, ezután következik be a szívmegállás. Ezért élet-halál kérdése, hogy a fibrillációt áramütéssel megszüntető műszer, a defibrillátor mentőautóban vagy helikopterben is megbízhatóan működjön.
A defibrillátorok áramütést végző része általában mindenütt jól működik, ha a készüléket bekapcsolják. Veszélyt csak az jelent, ha a műszer áramütést ad le, amikor arra nincsen szükség. Ennek megfelelően a defibrillátor bekapcsolás után is csak akkor lép működésbe, ha a szív valóban fibrillál.
Újraélesztés lépésről-lépésre |
| A segítőnek fel kell tudnia ismerni, milyen segítségre szorul a sérült személy. Újraélesztés lépésről-lépésre>> |
Ha a halálos szívritmuszavart sikerült az áramütéssel megállítani, és a szív ismét saját ritmusában elindul, a defibrillátort semmiféle gomb megnyomásával nem lehet újra működésbe hozni.
Újraélesztés közben a fekvő ember testére kapcsolt készülék hibátlanul fölismeri a fibrillációt, de kiderült, hogy a mentőautóban, gödrös úton rohanó kocsi rázkódását a műszerek egy része a szívritmus zavaraként értékeli, ez pedig veszélyes helyzetekhez vezethet.
Hogy működik járművökön a defibrillátor?
Hirtelen szívhalál |
| A hirtelen szívhalál gyakran kiszámíthatatlan: szívbetegeken illetve ismert szívbetegség nélkül is előfordulhat, az első tünetek jelentkezése és a halál között legfeljebb egy óra telik el. A hirtelen szívhalálról >> |
A helikopterek további problémát jelentettek. Koreai kutatók háromféle defibrillátort vizsgáltak. Figyelték a műszer érzékenységét és azt, hogy milyen biztonsággal veszi észre a fibrillációt, illetve nem érzékeli-e a jármű működését tévesen a szívritmus zavaraként. Álló helikopterben sem a vizsgálati bábu, sem a kísérleti állatként tanulmányozott sertés, illetve a mozdulatlanul fekvő, önkéntes vizsgálati személy esetén sem tévedett a készülék. In Csol Park és munkacsoportja a mentőautókhoz képest kevesebb rezgést érzékelt a vizsgálati bábukon a repülő helikopter fedélzetén. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a levegőben a helikopter simábban mozog, mint a rögös úton rohanó mentőautó.
A koreai kutatók hangsúlyozzák, hogy további mérésekre volna szükség nagyobb repülési magasságban és viharos időjárási viszonyok között is. Az eddigi adatok szerint a légi úton szállított betegek három-öt százalékában fordult elő útközben hirtelen szívhalál, és 18 százalékban volt szükség defibrillátor használatára. A kutatócsoport tanulmányát a Resuscitation közölte.
(MTI)
