Az egészségügyi dolgozók jogai

Kevéssé ismert a köztudatban, hogy az egészségügyi dolgozókat is védi a jog. Az egészségügyi törvény az ő lehetőségeikről is rendelkezik, akárcsak a betegekéről.

Az orvos is megtagadhatja az ellátást bizonyos esetekben: ha épp más beteget lát el, és az halaszthatatlan.

Akkor, ha a beteghez személyes kapcsolat fűzi(rokona, ismerőse, haragosa, szomszédja stb.), azonban ezekben az esetekben másik orvoshoz kell irányítania.

Szintén joga van megtagadni az ellátást, ha arra ő maga fizikailag alkalmatlan – például beteg. Ha az adott ellátás erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik. Ilyen lehet az abortusz, a vérátömlesztés, ezekben az esetekben is egy kollégához kell irányítani a pácienst, illetve ha szakmai szabályba ütközik, vagy ha az ellátás szükségtelen, azaz a páciens nem beteg.

Az orvos akkor is megtagadhatja az ellátást, ha vele szemben a beteg fenyegetően, vagy sértőn lép fel, kivéve, ha ezt a magatartást a betegség okozza. Ugyanígy tehet akkor, ha a saját életét vagy testi épségét a beteg viselkedése veszélyezteti.

Ha nem igényel azonnali ellátást, akkor is halaszthatja az ellátását, de csak abban az esetben, ha ez nem jár ésszerűtlen teherrel - hosszas utazással, hosszú várakozással.

Dr. Dalanics Ivett ügyvéd elmondta: nagyon ritka, hogy egy orvost pereljenek be, ha a beteg hivatalos útra tereli vélt vagy valós sérelmét, akkor a kórházat vonják felelősségre.

Természetesen – mint minden állampolgár – az orvos is elvárhatja, hogy emberi méltóságát tiszteletben tartsák: emberi hangon, udvariasan beszéljenek vele, kulturált hangnemben.

Ahhoz is joga van, hogy a rendelkezésre álló eljárások, terápiák közül kiválassza azt, amelyikkel dolgozni akar, és ugyanígy megválaszthassa a tárgyi, személyi feltételeket – például a személyzetet, akivel dolgozni akar: műtőst, asszisztenst, altatóorvost, stb. Ezt a beteg beleegyezésével teszi. Ha a beteg egy másik módszerhez ragaszkodik, az orvosnak el kell irányítania a megfelelő helyre. Tehát nem kötelezhető arra, hogy egy másik, tudományosan szintén elfogadott eljárást válasszon. Minden kórháznak, illetve minden orvosnak rendelkeznie kell kötelező felelősségbiztosításnak. Arra a kérdésre, hogy felelősségre vonható-e az az orvos, aki szolgálaton kívül megtagadja az ellátást, nincs egyértelmű igen vagy nem válasz.

A tőle elvárható módon kell segítséget nyújtania

Természetesen sürgős esetben az egészségügyi dolgozó köteles segíteni a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközök függvényében, ám arra már nem kötelezhető, hogy saját élete, testi épsége kockáztatása árán tegye ezt meg. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell. Ilyen lehet egy baleset, aminek az orvos szemtanúja. Arra nem kötelezhető, hogy például az égő, robbanásveszélyes autóból beteget mentsen ki, de egy cukrászdában összeeső ember ellátása elvárható tőle.

Az orvosnak figyelembe kell vennie, ha a betegnek sajátos vallási, világnézeti, erkölcsi alapú kérései vannak saját kezelésével kapcsolatban. Jellemzően ilyen lehet a vérátömlesztés kérdése, az abortusz, beteg magzat megtartása vagy elvétele.

Az orvos egyébként sem dönthet a beteg helyett, de minden információt megad ahhoz, hogy a páciens ezt maga felelősséggel tehesse meg. Segítenie kell abban – ha a beteg és közte feloldhatatlan a véleménykülönbség a kezeléssel kapcsolatban –, hogy a páciens másik orvoshoz jusson.

Nem vonható felelősségre akkor, ha a beteg maga tagadja meg az ellátást. Ennek komoly szabályai vannak: amennyiben életmentő, életfenntartó kezelések visszautasításáról van szó, tájékoztatnia kell a beteget a következményekről. Az ehhez szükséges okirat illetve egyéb költségek a beteget terhelik. Ha ez történik, akkor bizottságot hívnak össze, amely megállapítja, fennáll- e minden szükséges kritérium. Szakvélemény születik arról, hogy a beteg rendelkezik-e a szükséges belátási képességgel. A harmadik napon a beteget ismét megkérdezik két tanú előtt, változtatott-e korábbi álláspontján.

(WEBBeteg - Czibere Anikó)