• Növényvédő szerek okozta mérgezések (alkilfoszfát mérgezés)

        WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos szakorvosjelölt
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos szakorvosjelölt

        A permetezőszerek okozta mérgezések hazánkban az európai átlagnál sokkal gyakrabban fordulnak elő. Az egyik legveszélyesebb csoport az úgynevezett szerves foszfátvegyületek (alkilfoszfátok) csoportja (diazinon, orthene, malathion, parathion, clorpyrifos).

        Az alkilfoszfátok zsírban nagyon jól oldódnak, ezért a szervezetbe több formában képesek behatolni. Túlsúlyos személyeknél a mérgezés tünetei késve alakulnak ki és elhúzódók lehetnek, mivel a méreg a relatív nagyobb mennyiségű zsírszövetben halmozódik fel s onnan csak lassan jut a szervezet többi részébe, ahol a hatást kifejti.

        Hirdetés

        Mérgezés több módon kialakulhat: véletlen balesetként szájon át, vagy a bőrről, a szem kötőhártyájáról esetleg a gőz belégzése után a légutakból felszívódva. A permetezés utáni biztonsági idő be nem tartása és a mosatlan gyümölcs korai fogyasztása szintén mérgezéshez vezethet.

          Kezelés


        A kezelés intenzív osztályon történik, az életfunkciók erőteljes támogatásának lehetősége mellett. A pralidoxim nevű vegyület specifikus ellenszere az alkilfoszfátoknak, melynek alkalmazásával a károsodások nagyban csökkenthetők.

        Az alkilfoszfát expozíció mind heveny, mind idült formában mérgező: a krónikus mérgezés gyakori, kis adagokkal történő kontaminációnak köszönhető.

        Érdekes, hogy a második világháború óta a szerves foszfátok közé tartozó vegyületeket kémiai hadviselésre is használják (az 1995-ös tokiói terrortámadásban is alkilfoszfátot alkalmaztak a terroristák).

        A mérgezés lényege, hogy az alkilfoszfátok gátolják a szervezetben az úgynevezett acetilkolinészteráz enzimet, amely az acetilkolin hírvivő molekula lebomlásáért felelős. Amennyiben az enzim nem képes kifejteni hatását, úgy az acetilkolin felhalmozódik a szervezet egyes részein: a központi idegrendszerben, az autonóm (vegetatív) idegrendszerben és azokon a helyeken, ahol az izomrostokkal az azokat beidegző idegvégződések találkoznak.

        A mérgezés tünetei

        A klinikai tünetekért az acetilkolin hatványozott hatásai felelősek. A tünetek megjelenése függ a konkrét alkilfoszfát típusától, a szervezetbe jutott mennyiségtől, illetve a mérgezés útvonalától. A legtöbb mérgezés 8 órán belül tüneteket okoz. A bőrön vagy a légutakon keresztül bejutott méreganyag akár percek alatt is masszív tüneteket válthat ki.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A központi idegrendszer károsodása az alábbi tünetekben nyilvánul meg: fejfájás, izomremegés (tremor), nyugtalanság, érzelmi labilitás, hallucinációk fellépése. A beteg kómába eshet.

        A vegetatív idegrendszeri érintettségének jelei az alábbiak: pupillaszűkület, könnyezés, masszív nyálfolyás, hányinger, hányás, hasi fájdalom, hasmenés, fokozott verejtékezés, inkontinencia. A pulzus leggyakrabban csökken, ám emelkedhet is. A vérnyomás alacsony, aminek jeleit az egyéb tünetek elnyomják. A hörgők váladéktermelése fokozódik, ami nehezített légzést, szörcsölést okoz.

        Az izomzatot elérő idegrostok túlzott stimulációja (amit a felhalmozódott nagy mennyiségű acetilkolin jelenléte okoz) izomgyengeséget, izomrángásokat és generalizált görcsöket okoz.

        Az akut mérgezést követő 1-4. nap közt az izombénulás tünetei dominálnak: a nyak hajlító izmai, a végtagok testhez közelebb eső része a bejutott méreganyagtól függően eltérő mértékben bénulnak. A légzőizmok bénulása esetén leállhat a légzés. Amennyiben erőteljes, korai terápiára került sor ezt megelőzően, a tünetek kifejlődése elmarad.

        1-3 héttel később Guillain-Barré szindrómához hasonló tünetek megjelenése várható.

        (WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)

        Legutóbb frissült: 2012.05.12 16:41
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A tenziós fejfájás

        A tenziós fejfájás

        Dr. Zsuga Judit

        Számos ok lehet felelős a kialakulásáért, azonban két formáját különíthetjük el.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        A 3 voltos gyermekgyilkos

        Ki ne ismerné, kicsi kerek, fényes, sikamlós és már minden háztartásban megtalálható - ez a gombelem. A távirányító, a kislámpa, a gyermekjáték, na és a számítógép alaplapja is ezzel működik. Elemcserénél gyorsan eltűnik, leejtjük, nem találjuk, sebaj majd meg lesz. De mi van, ha a gyerek találja meg? Baj, nagyon nagy baj! Mert pont olyan, mint a cukorka, fényes, érdekes és gyakrabban, mint gondolnánk, a gyermek orrában, fülében vagy a szájában landol.

        Egyre gyakoribb a túlzott vitaminfogyasztás

        A fejlett országok lakosainak csaknem fele fogyaszt valamilyen mesterséges vitaminkészítményt. A túlzott vitaminbevitel azonban ugyanolyan káros lehet, mint a vitaminhiány.

        Széntabletta: mikor szedjük, mikor ne?

        Az orvosi szén (aktivált szén, carbo activatus) egyike a legrégebben alkalmazott gyógyszereknek. A faszenet az 1800-as években gyulladt bőrfelületek borogatására használták, az 1900-as évek elején pedig az emésztési zavarokat faszénpor itatásával kezelték.

        Nagy mennyiségben a vas is mérgező - Vasmérgezés

        Talán nincs olyan otthon, amelyben ne lenne megtalálható legalább egy fajta táplálékkiegészítő. A marketingfogások tengerében azonban eltűnik a túladagolásból származó veszélyek taglalása. Nagyobb dózisban a vas különösen veszélyes lehet - akár heveny, akár idült túladagolásról van szó.

        A szén-monoxid-mérgezés tünetei és megelőzése

        A szén-monoxid (CO) egy színtelen, szagtalan gáz, fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, benzin stb.) tökéletlen égésekor keletkezik. A szén-monoxid-mérgezés oka lehet autó kipufogógázának belélegzése, de a mérgező gáz rosszul beszerelt gázsütők, kályhák, gázkazánok hibás működése során is felszabadulhat.

        Botulizmus: veszélyes méreganyagok az ételekben

        A botulizmus egy viszonylag ritkán előforduló, éppen ezért nem nagyon ismert megbetegedés. Kórokozója a Clostridium botulinum nevű baktérium, pontosabban a baktérium által termelt toxin. A baktérium ideg-izom kapcsolódási pontoknál kifejtett hatása révén gátolja az ingerületátvitelt, mely révén közepestől súlyos fokig terjedő, akár halálhoz vezető bénulásokat idézhet elő a szervezetben.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.