Sófogyasztási szokások: Kóstolás nélkül sózunk?

Szerző: WEBBeteg - M. Zs.

Egy kutatás, melyet a Nemzetközi Táplálkozástudományi Szövetség (IUNS) és az Unilever tudósai vezettek, globálisan tekinti át a sófogyasztási szokásokat. A kutatás a fogyasztók megfigyelésén és kikérdezésén alapult.

Orvosilag megalapozott, hogy a sófogyasztás csökkentése fontos szerepet játszik a magas vérnyomás betegség és a szív- és érrendszeri kórképek rizikójának csökkentésében. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint a napi maximális sóbevitel, felnőttek esetén nem haladhatja meg az 5 grammot.

Ennek ellenére a sóbevitel az egész világon, jóval az ajánlott mennyiség felett van. Ahhoz, hogy hatékonyak legyenek a sóbevitel csökkentésére irányuló népegészségügyi stratégiák a különböző országokban, fontos megérteni a nemzetek sózási szokásait.

Az egészségfejlesztési stratégia részeként a kormányoknak és a nem kormányzati szervezeteknek ki kell dolgoznia olyan helyi edukációs és motivációs stratégiákat, melyek hatékonyan hozzájárulnak a sóbevitel csökkentéséhez a nemzeti társadalmakban.

Öt kontinens, nyolc ország

A nemzetközi tanulmány öt kontinens nyolc országa (Németország, Ausztria, USA, Magyarország, India, Kína, Brazília és Dél-Afrika) átlag populációjának sófogyasztással kapcsolatos magatartását, viselkedését és szokásait vette górcső alá. A kutatásban részt vevő 6987, 18 és 65 év közötti férfi és nő egy széles körű, on-line kérdőívet töltött ki, a saját sóbevitelével és az ehhez kapcsolódó szokásaival kapcsolatban.

A tanulmány fő megállapítása az volt, hogy a sóbevitel csökkentésének fontosságát és egészségmegőrzésben játszott szerepét a résztvevők ismerik, azonban többségük mégsem tudja a napi ajánlott bevitel maximális mértékét, illetve nincs tisztában napi étrendjének sótartalmával, annak forrásával.

Bár jelenleg világszerte még minden harmadik ember nem foglalkozik sófogyasztásának csökkentésével, a jó hír az, hogy a többség tudni akarja, miért negatív hatású egészségére a fokozott sófogyasztás, illetve érdekli az is, hogy hogyan tudná csökkenteni mindennapi sóbevitelét - állapította meg Dr. Feunekes, az Unilever elnöke.

A résztvevők saját magukat tartották felelősnek sóbevitelükért, ugyanakkor tudatában voltak az élelmiszeripar felelősségének is. A tanulmány kimutatta, hogy a vizsgált területeken a sóbevitel közel 70 százaléka származik vásárolt ételekből (42 százalék Indiában, 83 százalék az USA-ban). A sóbevitel többi része az ételek előkészítése során, illetőleg asztali sóhasználattal kerül az étrendbe.

A tanulmány jó alapot szolgáltat arra, hogy a nemzeti szokások feltérképezésével sikerüljön olyan stratégiákat kidolgozni, melyek helyi szinten hozzájárulnak a sóbevitel csökkentéséhez.

Kóstolás nélkül sózunk?

A kutatás hazai résztvevőinek 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem ismerte a sóbevitelre vonatkozó ajánlásokat, 31 százaléka rosszul tudta az ajánlott napi mennyiséget, és mindössze 9 százalék tudta helyesen az ajánlás mértékét.

Arra a kérdésre, hogy kóstolás nélkül mindjárt sózza-e az asztalra került ételt a magyar résztvevők 18 százaléka válaszolt mindig, vagy gyakran jelzővel, míg 69 százaléka a magyaroknak sosem, vagy ritkán nyúl a sótartó után kóstolás nélkül. A megkérdezettek 13 százaléka vallotta azt, hogy néha akkor is sóz, ha még nem kóstolta meg az ételt.

Miért káros az emelt szintű sófogyasztás? - Online közösségi oldalakról tájékozódnánk?

A sóval és hatásaival kapcsolatban a magyarok 49 százaléka arra kíváncsi, hogy melyek azok az ételek, amelyek a legfőbb sóbeviteli forrást jelentik étrendünkben. Sokan, 44 százalék szeretné tudni, hogy miért hat negatívan az egészségre az emelt szintű sófogyasztás.

A megkérdezettek több mint 40 százaléka szeretne arról informálódni, hogyan tudja étrendjében csökkenteni a só mennyiségét, illetve 44 százalék kíváncsi arra, hogy a főzés során hogyan lehet kevesebb sót használni, úgy hogy az étel ízletes maradjon.

A lakosság 34 százaléka egészségügyi szereplők (orvosok, dietetikusok stb.) útján szeretne tájékozódni a só hatásaival kapcsolatban, míg 32 százalék olvasna szívesen ugyanerről az élelmiszerek csomagolásán és címkéjén. Az élelmiszergyártó cégektől mindössze 10 százalék fogadna szívesen erről a témáról információt.

Érdekes kérdése volt a kutatásnak, hogy milyen média útján tájékozódnának szívesebben a só egészségügyi hatásairól a megkérdezettek.

A magyarok 32 százaléka jelölte meg kedvelt információs csatornaként az online közösségi oldalakat, míg a televíziót mindössze 28 százalék favorizálta, az újságokat 12 százalék, a magazinokat pedig csak 8 százalék említette.

(Fordította: M.Zs., Lektorálta: Dr. Osikóczki Orsolya)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Egy kevéssé ismert, mégis gyakori...

A szex olyan tevékenység, amely az emberek nagy többsége számára kellemes, normális körülmények között kívánatos és kielégítő élmény....

Az ismeretlen eredetű láz

Az elmúlt évek jelentős diagnosztikus fejlődése ellenére az ismeretlen eredetű láz (FUO) okának kiderítése még mindig jelentős kihívást jelent....

Tévhitek és tények a sóbevitelről...

A nátriumból és kloridból álló só kis mennyiségben elengedhetetlen a folyadék- és ásványianyag-egyensúly fenntartásához. Az ajánlások szerint...

Só és cukor - Az energia motorjai...

Az izmok működéséhez energiára van szükség, mely legtöbbször szénhidrátokból származik. Az energia pótlását, a véráramból nyert cukorból...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.