• Azonnali beavatkozást sürget a hálapénz problémájának megoldása

        Szerző: Szinapszis/ Magyar Rezidens Szövetség

        A Magyar Rezidens Szövetség a Hála-Pénz - Hálát a betegtől, Pénzt az Államtól – Kampányának keretében a Szinapszis Kft. segítségével piackutatásokat kezdeményezett, amelyek célja, a hálapénzzel kapcsolatos objektív adatok és az orvosi valamint össztársadalmi véleményének megismerése.

        Jelen sajtóanyag az orvosok és a felnőtt lakosság körében készült kutatások legfontosabb eredményeit összegzi.

        A hálapénz nem csak a lakosságnak megalázó

        Az orvosok 19%-a teljes mértékben elutasítja a paraszolvencia rendszerét, 70%-uk elviekben nem ért egyet ezzel a finanszírozási móddal, de a jelenlegi egészségügyi helyzet miatt kénytelen elfogadni a beteg által felajánlott pénzt. A kérdés megítélésében az alap illetve a szakellátásban dolgozó orvosok véleménye között nincs szignifikáns különbség, és a Szinapszis Kft. 2009-ben végzett hálapénz-felmérésének eredményeihez viszonyítva sem mérhető jelentős változás.

        Mind a szakma (82%), mind a lakosság (86%) egyet ért abban, hogy a hálapénz rendszere megalázó a beteg számára. Ugyanakkor a kutatás rámutat: a lakosság mindössze 44%-a gondolja úgy, hogy a paraszolvencia az orvos számára is megalázó, míg a szakma 87%-a szerint ez a gyógyítást végzők számára is az!

        Hirdetés

        Az orvosok és a lakosság gondolkodásbeli különbözőséget mutatja továbbá, hogy az egészségügyi szakemberek 82%-a érzi úgy, a hálapénz rendszer kiszolgáltatottá, kiszámíthatatlanná teszi azt orvos életét azáltal, hogy bevételének egy része változó mértékű, vagyis egyáltalán nem biztosít jól tervezhető megélhetést. Ezzel szemben a lakosság 85%-a azon a véleményen van, hogy az orvosoknak nem érdeke a hálapénz rendszerének megszüntetése, hiszen kényelmes és biztos jövedelemforrást jelent az így jelentkező pénzösszeg.

        Egyező vélemények figyelhetők meg a két célcsoport között abban a tekintetben, hogy a hálapénz rendszer a korrupció forrása lehet (a szakma 83, a lakosság 87%-a ért egyet), mint ahogyan a hálapénz rendszerének hosszú távú fenntarthatóságában is csak kevesek hisznek (az orvosok esetében 36, a lakosság körében 52%).

        Az orvosi kutatás eredményei alapján kijelenthető:

        • 10-ből 9 orvos elutasítja a hálapénz rendszerét,
        • közel 80% ért egyet azzal, hogy a hálapénz rendszer okozta kiszolgáltatottság, kiszámíthatatlanság hozzájárul az orvosok elvándorlásához,
        • 78% a hálapénz rendszert a minőségi szakképzés gátjának tartja, és
        • 77% gondolja úgy, a hálapénz gátolja az anyagi, tárgyi, személyi erőforrások hatékony felhasználását, azáltal, hogy keveredik a magán és állami ellátás.
        • 10-ből 9 orvos szerint a hálapénz rendszer negatívan befolyásolja az orvosok megítélését

        Alacsony jövedelmek, csökkenő paraszolvencia

        Az orvosok 51%-a biztosan nem, 28% valószínűleg nem tudja a jelenlegi alapbérével jövőjét tervezni, és nem meglepő, hogy a beosztás valamint az alap havi nettó jövedelem emelkedésével nő azok aránya, akik valamelyest pozitívabban látják helyzetüket ebből a szempontból.

        Hálapénz: az orvosok többsége megalázónak tartja


        A sajtó jellemzően a betegek oldaláról mutatja be a mindennapi gyakorlatot, pedig a szakmának is igen határozott véleménye van a hálapénzről. A hálapénz problémája folyamatosan visszatérő téma a magyar egészségügy kapcsán. A problémáról egyelőre inkább mindenki csak beszél, de megszüntetése érdekében konkrét lépések alig történnek. A paraszolvencia rendszerének nem csak a TB járulékát rendszeresen fizető páciens a vesztese - aki több tíz, vagy netán százezer forintot is kifizet az egyébként elvárható szolgáltatásért - hanem az orvos is. Hálapénz: az orvosok többsége megalázónak tartja>>

        A felmérés egyértelműen rámutat arra is, a lakosság körében jelentős tévhitek vannak az egy-egy orvosi beosztáshoz tartozó bérszintekkel kapcsolatban, jelentősen felülbecsülik azokat. Az adjunktusi pozíció kapcsán például az emberek 42%-a gondolja úgy, hogy az így dolgozó orvos legalább 250 ezer vagy azt meghaladó összeget kap hivatalos alapbérként, míg a felmérésben résztvevő, adjunktus beosztásban dolgozók kevesebb, mint 10%-a jelölte meg, hogy ennyi pénzt keres. Ugyanezen kérdést vizsgálva a főorvosi beosztás kapcsán is nagy a szakadék: a 250 ezres minimum bérszintet a lakosság közel 70%-a feltételezi, míg a főorvosok kevesebb, mint egyharmada jelölte meg ezt az összeget.

        Hogy az alacsony alapbér mellett mennyire nem jelent biztosan tervezhető bér-kiegészítést a hálapénz, azt az is jelzi, hogy a paraszolvencia minden tekintetben csökkenő tendenciát mutat. A Szinapszis Kft. 2009-es kutatásában már utalt a jelenség mérséklődésére, de idén hasonló eredmények tapasztalhatók. A válaszadó orvosok 68%-a szerint a paraszolvenciát adó betegek aránya, 47%-uk szerint az egy beteg által adott pénz összege is csökkent az elmúlt 2 évben. További 60% az egy hónapban kapott hálapénz összegét tekintve is csökkenést tapasztal.

        A statisztikai bontások alapján a háziorvosok körében valamelyest magasabb (mintegy 10%-kal) azok aránya, akik a hálapénzt adó betegek arányának valamint az egy hónapban kapott hálapénz összegének mérséklődését említették, illetve a csökkenés trendje a szakrendelőkben is magasabb, mint a kórházakban.

        A hálapénz adását döntően a kiszolgáltatottság, a félelem motiválja

        Különbségek figyelhetők meg abban a tekintetben, mit gondol az orvos és mit maga a beteg a hálapénz adásának motivációját illetően.

        Egy legfőbb indok kiválasztását kérve az orvosok 31%-a a valós hálát jelölte meg, és közel azonos azok aránya, akik szerint általános gondolkodás, hogy pénzzel előnyt lehet szerezni (22%), illetve akik azt gondolják, a beteg félelemből adja a pénzt, tartva attól, hogy egyébként nem részesül megfelelő ellátásban (21%). (2009-hez képest a kérdés megítélésében egyébként nincs jelentős változás.)

        Az orvosi véleményekkel szemben közel minden második lakos ez utóbbit, vagyis a megfelelő ellátás hiányától való félelmet jelölte meg, és további 16% a kiszolgáltatottság érzetét akarja csökkenteni a paraszolvencia adásával.

        A lakosság körében végzett felmérés részletesebben is vizsgálta a hálapénz-adás motivációit. Megállapítható, hogy a betegek hálapénz-adását döntően befolyásoló tényezők közé tartozik nemcsak a kiszolgáltatottság érzetének csökkentése (76%), a megfelelő szintű ellátás vagy az orvos időbeni rendelkezésre állásának elmaradásától való félelem (69 illetve 68%), de sokan valós hálájukat (68%) igyekeznek így kifejezni, míg többeket (63%) az motivál, hogy a paraszolvencia révén lehetőségük van az orvos megválasztására.

        Életkor alapján megfigyelhető, hogy az idősebbeket főként a hála kifejezése, a fiatalabbakat a magasabb színvonalú szolgáltatás elérése és a kiszolgáltatottság érzetének csökkentése motiválja jelentősen.

        Megfelelő bérszint mellett a hálapénz adása, elfogadása akár szankcionálható is lehet

        A hálapénz problémájának megoldására főként az orvosok, de még a lakosság jelentős többsége is lát megoldást. A szakma esetében 90%-os említéssel a hivatalos bérek megfelelő szintre emelése került első helyre – amely egyébként a jelenleg keresett nettó alapbérek legalább háromszorosát jelenti!

        A lakosság körében ugyancsak a bérek rendezése volt az elsődlegesen javasolt megoldás, ugyanakkor ennek említési aránya (57%) jóval alacsonyabb, mint a szakma esetében. Mindez – és a korábbiakban említett diszkrepanciák – arra engednek következtetni, hogy a lakosság szerint az orvosi bérek kérdése kevésbé égető probléma a paraszolvencia szempontjából.

        Az orvosok 36, a lakosság 21%-a az alapcsomagtól eltérő „extra”kórházi szolgáltatások (pl. hotel-szolgáltatás) hivatalos megvásárolhatóságát is megoldási eszközének tartja, míg közel azonos említési aránnyal, egyharmaduk a kórházak finanszírozásának javítását említi.

        A kutatás egy fontos eredménye, hogy tisztességes, a szakma által elfogadható szintű (!) alapbér mellett a paraszolvencia büntethetőségét mind az orvosok, mind a lakosság támogatja. A gyógyítást végzők 77, a lakosság 81%-a ért egyet azzal, hogy megfelelő jövedelmek mellett a hálapénz adása-elfogadása korrupciónak minősüljön és így büntethető legyen.

        Konklúziók, az MRSZ javaslatai

        Az Ön véleményét is várjuk!


        Támogatását Ön is kifejezheti Facebook oldalunk felkeresésével. Ugyanide várjuk hozzászólásaikat, javaslataikat.

        Köszönjük.

        Magyar Rezidens Szövetség csapata.

        Ez a felmérés egy nagyon fontos állomása a hálapénz elleni küzdelemnek. Számos, eddig csak szubjektív érzésből fakadó véleményt számszerűsít és egyértelművé teszi annak a kérdésnek az eldöntését, hogy a hálapénz rendszernek mennie vagy maradnia kell.

        A Szövetség véleménye az, hogy a Hálapénz rendszernek MENNIE KELL!

        Az orvosi és lakossági felmérések rámutattak: a hálapénz rendszer kiszolgáltatottá teszi az orvost és beteget egyaránt, megalázó és frusztráló mind az orvos, mind a beteg számára. Összességében gátja az egészségügy hatékony működésének, a minőségi szakképzésnek, és az elégedetlenségek következtében az orvosi elvándorlás egyik legfőbb motorja.

        A paraszolvencia erősíti a korrupció jelenségét. A gyógyítás alapját jelentő orvos-beteg bizalmi viszony sérül azáltal, hogy a hálapénzről és az orvosi bérek megítéléséről sok ponton mást gondol a két „résztvevő fél”.

        A Magyar Rezidens Szövetség a tények birtokában nem tehet mást, egyszerűen nincs más választása, mint teljes mellszélességgel kiállni a hálapénz rendszer eltörlése mellett, mert „vétkesek közt cinkos aki néma”.

        Bízunk abban, hogy ebben a munkában egyre többen és többen fognak támogatni minket. Sikert csak közös akarattal és munkával érhetünk el.

        Az MRSZ javasolt megoldásai:

        • Tisztességes alapbér/bérrendezés
        • Kiszámítható jövőkép: ÉLETPÁLYAMODELL
        • Hálapénzrendszer megszüntetése
        • Perverz motivációk helyett tiszta ösztönzőkkel kell működtetni az egészségügyi rendszert

        A hálapénzes, perverz motivációk által működtetett egészségügyi rendszer pazarló, sokba kerül az adófizető állampolgároknak, javasoljuk egy tisztességes alapbérre alapozott, tiszta motivációk által minőségi munkára ösztönző – és költséghatékonyabb (!) - finanszírozás megteremtését.

        • Szakképzés minőségbiztosítása
        • Az oktatók megbecsülése/motiválása

        (Szinapszis/ Magyar Rezidens Szövetség)

        Módosítva: 2013.10.15 12:05, Megjelenés: 2013.10.15 12:05
      • Cikkajánló

        Diabéteszes neuropátia

        Diabéteszes neuropátia

        Prof. Dr. Barkai László

        A cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.

        Migrén

        Migrén

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Mikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?

        Mindig fáradt? - A 7 leggyakoribb ok

        Ha sokszor elgondolkozik azon, vajon miért olyan fáradt mindig, nincs egyedül. Felmérések szerint minden öt megkérdezettből kettő érzi magát a hét nagy részében fáradtnak, és minden harmadik ember alváshiánnyal küzd.

        Ezért fázékonyabbak a nők, mint a férfiak

        A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők.

        Mérséklődhet az orvosok elvándorlása

        Nemrégiben született meg a bejelentés, mely szerint 86 ezer egészségügyi dolgozó számolhat béremeléssel. A bruttó 350 ezer forintig kereső orvosok bruttó 65 ezer, a 450 ezer forint fölött keresők bruttó 10 ezer forint plusz jövedelemre számíthatnak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA