Tudta Ön gyógyvizeinkről?

itthon.hu
megjelent:

Magyarország igen gazdag termálvizekben, a világon hasonló adottságokkal csak Franciaország, Izland, Olaszország, Japán rendelkezik. Fürdőink számos bajunkra, betegségünkre nyújtanak gyógyírt.

Olyan páratlan természeti csodákkal büszkélkedhetünk, mint a Hévízi-tó, amely Európa egyetlen gyógyító erejű melegvizes tava. Ilyen tó a világon összesen kettő van. A másik Új-Zélandon található, de az nem alkalmas fürdésre. Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, ahol közel 130 termálforrás van. Fővárosunk páratlan természeti adottságait nemzetközi szinten is hosszú évtizedek óta elismerik. 1937-ben Budapesten rendezték meg a Gyógyfürdőügyi Kongresszust, melynek résztvevői a budapesti fürdőkultúra iránti tiszteletük jeléül Budapest székhellyel megalapította a Nemzetközi Fürdőügyi Szövetséget. Budapestet hivatalosan is fürdővárosi ranggal és címmel tüntették ki. Mindemellett a Nemzetközi Gyógyfürdőügyi, Klimatológiai és Tengergyógyászati Egyesület székhelye szintén Budapest lett.

Fürdőkurzus: bevezető vizeink helyes "használatába"

Gyógyvizeinkről - Mikor alkalmazzuk, mikor ne?

Magyarország geológiai és hidrogeológiai adottságainak köszönhetően termálvíz nagyhatalom. Vizeinek gyógyító hatásait nemcsak hazánkban ismerik el, hanem szerte Európában is, és egyre több helyen csalogatják balneoterápiás szolgáltatásokkal a gyógyulni vágyókat. Gyógyvizeinkről - Mikor alkalmazzuk, mikor ne?

Segítünk, hogy a lehető legjobban tájékozódjon abban a kérdésben, mire is jók a gyógyvizeink, milyen fürdőt válasszunk, milyen esetekben ne várjunk egyedül a gyógyvizektől megoldást, és mikor nem javallott a gyógyvizes kezelés.

Amikor belemerülünk a gyógyvizes medencébe, ritkán gondolkodunk el arról, hogy miben is rejlik a víz gyógyító ereje. Pedig ezzel a kérdéssel külön tudományág is foglakozik, a balneoterápia.

Termálvíz, gyógyvíz, ásványvíz. De mi is ezek között a különbség?

A termálvíz hőmérsékleti határértéke országonként változó. Magyarországon 1953-tól 1984-ig a 35oC-nál magasabb hőmérsékletű felszínalatti vizek minősültek termálvíznek. Mivel hazánkhoz képest Európa más országaiban ritka az ilyen hőfokú víz, már a 30oC feletti vizet is termálvíznek tartják. 1984 óta – az európai államok többségének előírásaihoz alkalmazkodva – mi is átvettük ezt a szabályozást. Igazából a Kárpát-medence különleges geológiai adottságainak köszönhetjük ezt a kincset. Nálunk 16-20 méterenként a Föld belseje felé haladva 1C fokkal emelkedik a földfelszín alatti vizek hőmérséklete. A világátlag 33 méter. Budapest területe még inkább eltér ettől, itt 8-14 méterenként emelkedik 1 C fokkal a víz hőfoka. Ez annak köszönhető, hogy a Kárpát-medencében a Föld szilárd kérge rendkívül vékony, mindössze 25 km vastag. Alatta pedig forró víztenger helyezkedik el. Így igazából azt is mondhatjuk, hogy van nekünk tengerünk, csak a földfelszín alatt tartjuk. A feltörő termálvizeket is több kategóriába osztjuk: langyos a 19-27 C fok közötti, meleg a 30-40 C fok közötti és hévíz a 47 C fok feletti.

Ásványvíz az a spontán feltörő vagy fúrt kútból nyert víz, melynek literében 1000 mg oldott ásványi anyag található, vagy bár összásványianyag tartalma nem éri el ezt az értéket, de néhány fontos elemnek egy bizonyos átlagértéknél nagyobb a koncentrációja.

Ahhoz, hogy egy vizet gyógyvízzé nyilvánítsanak, számos követelménynek kell megfelelnie. Mindenképpen szükséges olyan orvosi tanulmány elvégzése, mely egyértelműen bizonyítja annak előnyös hatásait. Tudnunk kell, hogy Magyarországon kötik a legszigorúbb feltételekhez a gyógyvízzé nyilvánítást Európában.

(itthon.hu)

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.