Az agysebészet új lehetőségei - Kutatás

Szerző: Medipress

Az agysebészet alkalmazása a pszichiátriai betegségek kezelésében régóta ellentmondásosnak számít, a mostanában megjelenő technikák azonban segíthetnek a súlyos állapotú betegeknek.

A terület rengeteget fejlődött a múlt század homloklebeny-eltávolítása és elektrosokk-kezelése óta, a szakértők ennek ellenére óvatosságra intenek, mert még mindig vizsgálják a mély agyi stimuláció (DBS) kezelések működését.

Michael Okun, a Floridai Egyetem neurológusa azt nyilatkozta, azzal, hogy eszközöket helyeznek be a betegek agyába, biztató eredményeket tapasztalnak. Nagyon izgalmas eredmények vannak, ennek ellenére továbbra is óvatosan haladnak előre.

Okun az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság washingtoni konferenciáján annak a bizottságnak a tagjaként szólalt fel, amely a Parkinson-kór, a kényszerbetegség és a Tourette-szindróma kezelésével kapcsolatos előrelépésekről és hátrányokról számolt be.

Kényszerbetegségek vezetnek idáig?

Benjamin Greenberg pszichiáter egy olyan kísérletről tudósított, amelyet az úgynevezett „rosszindulatú kényszerbetegségben”, vagyis a betegség nagyon súlyos és makacs formájában szenvedő betegek érdekében folytatott. Olyan betegek tartoznak ide például, akik kényszeresen ellenőrzik és igazgatják a dolgokat, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy minden rendben van, vagy, hogy megakadályozzanak valamilyen képzelt ártalmat.

A szakértő arról számolt be, hogy ezeket a betegeket teljesen eluralják ezek a gondolatok és viselkedések, amelyekről tudják, hogy értelmetlenek, mégsem tudnak ellenállni nekik. Így szinte minden ébren töltött órájukat ezek a gátló és stresszes, kényszeres gondolatok foglalják le.

A kényszerbetegség kezelési technikája, melyet 2009-ben hagyott jóvá kivételes esetekre az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatal (FDA), azzal jár, hogy egy vékony elektródát ültetnek mélyen a beteg agyába. Az elektromos áram az eredmények szerint egyes betegekben körülbelül 25 százalékkal csökkenti a tüneteket. A módszert még csak körülbelül 50 emberen próbálták ki az Egyesült Államokban az óta, hogy a kutatást 2000-ben megkezdték.

Az agy a hibás

Greenberg azt állítja, hogy bizonyos értelemben az agysebészet lehet a híd a pszichoterápia felé, de azt is hozzátette, hogy a módszer mérsékelte ugyan a kényszereket a betegekben, meggyógyítani azonban nem tudta őket. A betegek azon kis százalékának tartják fenn ezt a lehetőséget, akik súlyos fogyatékosságban szenvednek, és nem hatott rájuk a hagyományos kezelések agresszív alkalmazása sem.

A kényszerbetegség a felnőttek körülbelül egy százalékát sújtja. Ahhoz, hogy az elektródás kezelést alkalmazzák valakinél, a betegnek súlyos és krónikusan fogyatékosságot okozó betegségben kell szenvednie, amelyet legalább ötévnyi agresszív kezelés sem tudott enyhíteni.

Kilátások

A kényszerbetegségek 80 százaléka többé-kevésbé jól reagál gyógyszeres és/vagy pszichoterápiára, de 20 százalékuknál érdemi eredmény nem mutatkozik. Itt szóba jöhet idegsebészeti beavatkozás, mellyel egyre jobb eredményeket sikerül elérni, ez bizonyos idegpályák átvágásából áll, ám ez a beavatkozás visszafordíthatatlan jellegéből fakadóan a betegség előfordulásához képest igen ritka.
A betegek többsége tartós gondozásra, gyógyszerelésre szorul, gyakran néhány kényszeres tünet is tartósan megmarad, de összességében életminőségük jelentős mértékben javul, újra munkaképesekké válnak, teljes jogú családtagok lehetnek.
Kényszerbetegségek>>

A Tourette-szindrómában szenvedő páciensekkel dolgozó Okun szerint „bionikus korban” élünk, amikor közel 70 ezer ember járkál a világban valamilyen okból beültetett mély agyi stimuláló eszközzel a fejében. A szakember ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a módszert kezeléssel és rehabilitációval együtt kell alkalmazni.

Nem egyszerű a javulás

Ez az összes mély agyi stimulálásra igaz. Ez nem villanykapcsoló. Csak azért, mert el tudják mulasztani a motoros tikkelést, a beteg ettől még nem feltétlenül lesz jobban. Keményen kell dolgozni a társadalmi reintegráció és a rehabilitáció tekintetében is.

Helen Mayberg, az atlantai Emory Egyetem professzora szerint az embereknek át kell értékelniük elvárásaikat azzal kapcsolatban, mit képes és mit nem képes elérni a beavatkozás.

Orvosi, etikai és társadalmi terhekkel néznek szembe ezen a téren, amikor segíteni próbálnak az embereken, hogy a lehető legjobban érezzék magukat. Amint valaki visszakapja az agyát, újra meg kell tanulnia használni.

(Medipress)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Vesebetegség Vesebetegség

Kerülendőek a kalcium és magas oxálsav tartalmú ételek?

Májfoltok Májfoltok

Kialakulás és kezelés. Hogyan előzhető meg a májfoltok kialakulása?

Van-e szerepe az orvosi gombáknak a...

A gyógynövények mellett több ezer éve a gombákat is sokan fogyasztják. Az elmúlt évtizedekben több ezer tudományos publikáció született a...

Szerves és szervetlen sók az...

Napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk olyan reklámokkal, hirdetésekkel, amelyek legfontosabb szempontként azt emelik ki egy készítményről, hogy...

Gyógytorna a neurológiai...

Semmilyen neurológiai betegségben, beleértve a gerincbetegségek heveny fájdalommal járó szakaszát, nem tilos a gyógytorna, csak helyesen kell...

A neuralgia, neuralgiás fájdalom és...

A testünk különböző pontjain visszatérő jelleggel, naponta többször jelentkező, néhány másodpercig-percig fennálló, kínzó, késszúrásszerű...

Szemrángás - Mi okozhatja?

A szemrángás, azaz tic, viszonylag gyakori tünet, főleg gyermekkorban. A tic alatt szemhunyorítást, arcrángást, szemöldökemelést értünk.

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.