• Az agysebészet új lehetőségei - Kutatás

        Szerző: Medipress

        Az agysebészet alkalmazása a pszichiátriai betegségek kezelésében régóta ellentmondásosnak számít, a mostanában megjelenő technikák azonban segíthetnek a súlyos állapotú betegeknek.

        A terület rengeteget fejlődött a múlt század homloklebeny-eltávolítása és elektrosokk-kezelése óta, a szakértők ennek ellenére óvatosságra intenek, mert még mindig vizsgálják a mély agyi stimuláció (DBS) kezelések működését.

        Michael Okun, a Floridai Egyetem neurológusa azt nyilatkozta, azzal, hogy eszközöket helyeznek be a betegek agyába, biztató eredményeket tapasztalnak. Nagyon izgalmas eredmények vannak, ennek ellenére továbbra is óvatosan haladnak előre.

        Okun az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság washingtoni konferenciáján annak a bizottságnak a tagjaként szólalt fel, amely a Parkinson-kór, a kényszerbetegség és a Tourette-szindróma kezelésével kapcsolatos előrelépésekről és hátrányokról számolt be.

        Hirdetés

        Kényszerbetegségek vezetnek idáig?

        Benjamin Greenberg pszichiáter egy olyan kísérletről tudósított, amelyet az úgynevezett „rosszindulatú kényszerbetegségben”, vagyis a betegség nagyon súlyos és makacs formájában szenvedő betegek érdekében folytatott. Olyan betegek tartoznak ide például, akik kényszeresen ellenőrzik és igazgatják a dolgokat, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy minden rendben van, vagy, hogy megakadályozzanak valamilyen képzelt ártalmat.

        A szakértő arról számolt be, hogy ezeket a betegeket teljesen eluralják ezek a gondolatok és viselkedések, amelyekről tudják, hogy értelmetlenek, mégsem tudnak ellenállni nekik. Így szinte minden ébren töltött órájukat ezek a gátló és stresszes, kényszeres gondolatok foglalják le.

        A kényszerbetegség kezelési technikája, melyet 2009-ben hagyott jóvá kivételes esetekre az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatal (FDA), azzal jár, hogy egy vékony elektródát ültetnek mélyen a beteg agyába. Az elektromos áram az eredmények szerint egyes betegekben körülbelül 25 százalékkal csökkenti a tüneteket. A módszert még csak körülbelül 50 emberen próbálták ki az Egyesült Államokban az óta, hogy a kutatást 2000-ben megkezdték.

        Az agy a hibás

        Greenberg azt állítja, hogy bizonyos értelemben az agysebészet lehet a híd a pszichoterápia felé, de azt is hozzátette, hogy a módszer mérsékelte ugyan a kényszereket a betegekben, meggyógyítani azonban nem tudta őket. A betegek azon kis százalékának tartják fenn ezt a lehetőséget, akik súlyos fogyatékosságban szenvednek, és nem hatott rájuk a hagyományos kezelések agresszív alkalmazása sem.

        A kényszerbetegség a felnőttek körülbelül egy százalékát sújtja. Ahhoz, hogy az elektródás kezelést alkalmazzák valakinél, a betegnek súlyos és krónikusan fogyatékosságot okozó betegségben kell szenvednie, amelyet legalább ötévnyi agresszív kezelés sem tudott enyhíteni.

          Kilátások


        A kényszerbetegségek 80 százaléka többé-kevésbé jól reagál gyógyszeres és/vagy pszichoterápiára, de 20 százalékuknál érdemi eredmény nem mutatkozik. Itt szóba jöhet idegsebészeti beavatkozás, mellyel egyre jobb eredményeket sikerül elérni, ez bizonyos idegpályák átvágásából áll, ám ez a beavatkozás visszafordíthatatlan jellegéből fakadóan a betegség előfordulásához képest igen ritka.
        A betegek többsége tartós gondozásra, gyógyszerelésre szorul, gyakran néhány kényszeres tünet is tartósan megmarad, de összességében életminőségük jelentős mértékben javul, újra munkaképesekké válnak, teljes jogú családtagok lehetnek.
        Kényszerbetegségek>>

        A Tourette-szindrómában szenvedő páciensekkel dolgozó Okun szerint „bionikus korban” élünk, amikor közel 70 ezer ember járkál a világban valamilyen okból beültetett mély agyi stimuláló eszközzel a fejében. A szakember ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a módszert kezeléssel és rehabilitációval együtt kell alkalmazni.

        Nem egyszerű a javulás

        Ez az összes mély agyi stimulálásra igaz. Ez nem villanykapcsoló. Csak azért, mert el tudják mulasztani a motoros tikkelést, a beteg ettől még nem feltétlenül lesz jobban. Keményen kell dolgozni a társadalmi reintegráció és a rehabilitáció tekintetében is.

        Helen Mayberg, az atlantai Emory Egyetem professzora szerint az embereknek át kell értékelniük elvárásaikat azzal kapcsolatban, mit képes és mit nem képes elérni a beavatkozás.

        Orvosi, etikai és társadalmi terhekkel néznek szembe ezen a téren, amikor segíteni próbálnak az embereken, hogy a lehető legjobban érezzék magukat. Amint valaki visszakapja az agyát, újra meg kell tanulnia használni.

        (Medipress)

        Módosítva: 2011.02.27 00:10, Megjelenés: 2011.02.27 00:10
      • Cikkajánló

        Helyes orrfújás

        Helyes orrfújás

        Dr. Árki Ildikó

        A kicsik még nem tudják kifújni az orrukat. Tanítsuk meg nekik, hogyan kell!

        Hemokromatózis

        Hemokromatózis

        Dr. Tomonkó Magdoln

        Milyen típusai vannak ennek a betegségnek, és mik lehetnek ezek tünetei?

        Az F-vitamin - avagy a telítetlen zsírsavak

        Az F-vitamin a telítetlen zsírsavak csoportját foglalja magába. Az F-vitamin egy régebbi elnevezés, de mai értelemben már nem soroljuk ezeket a vegyületeket a vitaminok csoportjába, ugyanis a szervezetünk egészséges működéséhez nagyobb mennyiség szükséges belőlük, mint a többi vitaminból.

        Mi a testhőmérséklet normál tartománya?

        A normális testhőmérséklet számos tényezőtől függ, ideértve az adott személy korát, nemét és aktivitási szintjét.

        Gyógytorna a neurológiai betegségekben: Mikor javasolt? Mikor tilos?

        Semmilyen neurológiai betegségben, beleértve a gerincbetegségek heveny fájdalommal járó szakaszát, nem tilos a gyógytorna, csak helyesen kell megválasztani a nehézségi fokot, időtartamot és a gyakorlatok mennyiségét (naponta többször rövid ideig).

        Szemrángás - Mi okozhatja?

        A szemrángás, azaz tic, viszonylag gyakori tünet, főleg gyerekkorban. A tic alatt szemhunyorítást, arcrángást, szemöldökemelést értünk.

        A neuralgia, neuralgiás fájdalom és formái

        A testünk különböző pontjain visszatérő jelleggel, naponta többször jelentkező, néhány másodpercig-percig fennálló, kínzó, késszúrásszerű, nyilalló fájdalom megkeserítheti mindennapjainkat. A neuralgiás fájdalmakról és arcidegzsábáról bővebben.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Mi vezethet alvászavarhoz?
        Az alvásra a szervezetnek az evésnél is nagyobb szüksége van.
        COVID-19 kisokos
        Amit tudnia kell és érdemes a járványról. A legfontosabb ismeretek egy helyen.
        Sport és immunrendszer
        Hogyan befolyásolja a testmozgás az immunitást?
      • Orvos válaszol
        Dr. Pászthory Erzsébet

        Dr. Pászthory Erzsébet

        gasztroenterológus, háziorvos, belgyógyász szakorvos

      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások