Hirdetés
      • Az iskoláskorú gyermek jelenlegi étkezése kihat a későbbi életmódjára is!

        Szerző: WEBBeteg - Tóth András, újságíró

        Elkészült a legújabb országos iskolai menzakörkép. Csökkent a közétkeztetésben kínált ételek só- és cukortartalma, több zöldséget és gyümölcsöt kínálnak a gyerekeknek, számos új étel jelent meg. Vegyes a kép, ahogyan a szülők tapasztalatai is.

        A közétkeztetési rendelet bevezetése előtt több alkalommal is felmérték a közétkeztetés helyzetét. Az eredmények akkor azt mutatták, hogy az óvodai és iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felelt meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Ez megerősítette azt az elképzelést, hogy a közétkeztetés szabályozásához önálló rendelet megalkotására van szükség.

        Hirdetés

        A 2015 szeptemberétől kötelező közétkeztetési rendelet előírásaival a gyermekekre fókuszáltak, ugyanis az egészséges táplálkozás alapvető fontosságú a fejlődésükhöz, mentális, szociális és fizikai jólétükhöz.

        Ízes ebéd – így emlegeti a srác

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Negyedikes fia véleményét tolmácsolta a Zala megyei édesapa, aki elmondta, hogy javult az ebéd az utóbbi időben, volt felmérés is, így a gyerekek leírhatták, mit ennének szívesen. Gyakori a hal, aminek örülnek, és a tartalmas levesek is nagyon ízletesek. Sokszor van tészta, aminek viszont mi, szülők nem örülünk annyira a túl sok szénhidráttartalom miatt. Ha már pasta: az abszolút kedvenc a spagetti.

        Gyümölcs minden nap van, változatos és az idénynek megfelelő. Az iskolatejprogrammal is elégedett a gyermek és a szülő is, tej, kakaó és ivójoghurt szokott lenni, minden nap más.

        A rendelet meghatározza, hogy milyen ételeket, alapanyagokat lehet fogyasztani tíznapos bontásban. Halat legalább tíznaponta egyszer kell felszolgálni. A portálunk által megkérdezett Rajcsik Enikő, gyermekdietetikus hozzátette: a magyar lakosságra sajnos az alacsony halfogyasztás jellemző, ezért ettől is sok gyermek idegenkedik.

        A hal értékes tápanyagai és könnyű emészthetősége miatt minden korcsoport számára ajánlott. Omega-3-zsírsav-tartalma hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez is.

        Nem tudnak mit kezdeni a magvas levessel

        Nincs elegendő idő!

        A felmérés szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az ebédre szánt idő nagyon kevés, a gyerekek sokszor kapkodva fogyasztják el az ételt, átlagosan 28 perc alatt kell végezniük az étkezéssel, azonban 2017-ben is volt olyan iskola, ahol 10 perc alatt kellett megebédelniük a gyerekeknek.

        Ötödikes és elsős gyermekei véleményét kérdeztük meg a debreceni édesanyától, aki azt vette észre, hogy az új tanévben lázadoznak a gyermekei, mert nem elég változatos az iskolai ebéd, korábban lehetett választani két fogás közül, ma már nem lehet. Nyitott a család a reformtáplálkozás irányába, de az iskolában kínált ebéd nem minden esetben nyeri el a srácok tetszését, nem tudnak mit kezdeni a magvas levessel, ilyen például a töklevesre szórt tökmag. Ők is azt tapasztalják, hogy több halétel készül, rántott hal vagy halrudacska. Többen idegenkednek egyébként a halételtől, ugyanis nem minden családban megszokott – mondja az anyuka.

        Így látja a dietetikus!

        A menzareformmal kapcsolatban probléma lehet, hogy a gyermekek tartanak az új, számukra ismeretlen alapanyagoktól és ízektől. Fontos lenne elérni, hogy ne utasítsák el az újdonságokat, és ne vigyék vissza azokat a menzán kóstolás nélkül. Ebben segíthet a szülők és a pedagógusok nyitottsága és együttműködése – mondja a Cukorbetegközpont, a Budai Endokrinközpont és a Budai Allergiaközpont szakembere. Az étlapot célszerű lenne kifüggeszteni az óvodákban, iskolákban, és a szülők számára is lehetővé tenni az új ételek megkóstolását. Ha a szülő nyitottan fogadja az ételeket, és nem tesz rá megjegyzést, nem kritizálja azt, akkor az a gyermek hozzáállását is pozitívan fogja befolyásolni.

        Változatos és egészséges!

        Az egyik Hajdú-Bihar megyei általános iskola tanárát is megkérdeztük, hiszen ő nap mint nap látja, miből mennyit esznek a diákjai, beszélgetnek is a menzáról, ráadásul ő is ott étkezik. „Csökkentették a cukor és a só adagokat, csak teljes kiőrlésű kenyeret kapnak, majdnem minden nap van gyümölcs és tejtermék, többször van főzelék, párolt zöldség és minden héten egyszer kapnak halat. Eleinte szokatlan volt sok gyereknek, de ma már megszokták, kedvelik ezt az étrendet. Ami külön jó érzés, hogy a rántott dolgokat nem olajban, hanem sütőben, tepsiben készítik minimális olaj felhasználásával” – mesélte a tanárnő.

        Rajcsik Enikő, gyermekdietetikus ezzel kapcsolatban kifejtette: bizonyított tény, hogy a zsírban és sóban gazdag táplálkozás alapjául szolgálhat a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, a magas vérnyomásnak, a magas cukor- és szénhidrátbevitel pedig az elhízásért is felelős. A reform hosszútávú előnyeit ezért fontos lenne tudatosítani a szülőkben. Ha otthon sosem evett a gyermek például barna kenyeret, bulgurt vagy halat, akkor az iskolában is el fogja utasítani. Amíg a család otthon egészségtelenül étkezik, és az édesanya nem használ fel változatos alapanyagokat, addig nem várható el, hogy megváltozzanak a gyermek táplálkozási szokásai. A szülők szerepe és példamutatása tehát elengedhetetlen az egészséges étkezési szokások kialakításában.

        Az élet sója!

        Az ételek sózásával nincs probléma, megtalálták az arany középutat – véli az egyik, általunk megkérdezett édesanya. Amit megjegyeztek a gyerekek, hogy sokszor van alma, és hiányzik az idénygyümölcs. Kedvenc a piskótás sütemény.

        A rendelet egyik alappillére és egyben legtöbbet támadott pontja a sófogyasztás mérséklése. A só felhasználásának drasztikus lecsökkentését is lehet kompenzálni a különböző fűszernövények változatos felhasználásával, így kiküszöbölhető, hogy íztelen ételek kerüljenek a tányérra – tanácsolja a gyermekdietetikus.

        És ami a gyümölcskínálatot érinti. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) legfrissebb hatásvizsgálatából kiderül, hogy az elmúlt öt évben jelentősen nőtt az iskolákban a zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyisége és gyakorisága. Bár a rendelet erre külön nem tér ki, de a zöldségek és gyümölcsök esetén a gyakoriság mellett fontos, hogy az élelmezésvezetők a változatosságot, a szezonalitást is vegyék figyelembe – tette hozzá Rajcsik Enikő.

        Miért kellett változtatni?

        A megfelelő étkezés javítja az iskolai teljesítményüket, mérhetően csökkenti a betegségek miatti hiányzásokat. Mivel a gyermekek idejük jelentős részét az óvodában, iskolában töltik, és a napi energiabevitelük 35-65 százalékát itt fogyasztják el, a köznevelési intézményeknek kiemelt jelentőségük van az egészséges táplálkozás feltételeinek biztosításában és az egészséges életmód kialakításában. Az intézmények táplálkozás-egészségügyi környezetének javítása és egészségessé tétele hosszú távú befektetést jelent az egészségbe, aminek pozitív hatásai a felnőttkorra is kihatnak.

        Az EMMI rendelete azt határozta meg, hogy bizonyos korcsoportban, bizonyos étkeztetési típus mellett mit kell biztosítania a közétkeztetőknek a gyerekek számára.

        • A rendelet 10 napos ciklusokban határozza meg a különböző élelmiszerek felhasználásának gyakoriságát.
        • Szabályozza a nyersanyagok mennyiségét, az alapanyagok minőségét,
        • rögzíti azt is, hogy minden nap kell tejet vagy tejterméket,
        • zöldséget-gyümölcsöt,
        • továbbá gabonaalapú, ezen belül pedig teljes kiőrlésű élelmiszereket adni a gyermekeknek.
        • Az „üres kalóriát” tartalmazó cukrozott ételeket, italokat, valamint a sófogyasztást is korlátozták. A jogszabály kötelezővé teszi a szakorvos által igazoltan diétás étkezést igénylők számára a megfelelő étrend biztosítását is.

        Annak érdekében, hogy a rendelet eredményessége mérhető legyen, − az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) között létrejött kétoldalú együttműködési megállapodás alapján − 2017-ben az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet lefolyatta a közétkeztetési rendelet hatásvizsgálatának elemzését, ebből kiderül:

        • Az iskolai menzákon kínált ételek átlagos sótartalma jelentősen csökkent: ez 2013-ban étrendenként 8,6 gramm volt, mára azonban 6,4 grammra változott.
        • A hozzáadott cukor mennyisége tekintetében is javult a helyzet, az esetek háromnegyedében a WHO által javasolt szint alatt maradt ez az érték.
        • Öt évvel ezelőtt az iskolák valamivel több mint felében kaptak a gyermekek naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, de 2017-ben ez az arány már 82 százalékra nőtt.
        • Tavaly az iskolák csaknem háromnegyedében tudtak naponta biztosítani tejet vagy tejtermékeket: az Európai Unió Iskolatej Programjához 2013-ban még csak az iskolák 47 százaléka, 2017-ben azonban már 70 százaléka csatlakozott.
        • Pozitív változás az is, hogy tavaly az iskolák több mint felében a gyerekek naponta kaptak teljes kiőrlésű lisztből készült ételt.

        Diétás étkezések

        Fontos és érdekes tény, hogy 2013-hoz képest jelentősen, csaknem a kétszeresére nőtt azoknak az általános iskoláknak az aránya, amelyekben igényelték a diétás étkeztetést. Ezt 2013-ban még csak minden harmadik intézményben, 2017-ben pedig már az iskolák 85 százalékában meg tudták oldani.

        Az OGYÉI a szülők és pedagógusok számára is készített egy a diétás étkeztetéssel kapcsolatos útmutatót, amely hasznos tanácsokkal szolgál az érdeklődők számára.

        Forrás: EMMI

        WEBBeteg Forrás: WEBBeteg
        T. A., újságíró

        Legutóbb frissült: 2018.09.25 13:01
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Elhúzódó sárgaság

        Elhúzódó sárgaság

        Semmelweis Egyetem

        A csecsemők epeútfejlődési rendellenességét nagyon fontos időben felismerni!

        Éjszakai bepisilés

        Éjszakai bepisilés

        Dr. Sándor György

        Kezelésével megelőzhetők a betegség következményei. Hogyan gyógyítható?

        Speciális diétás igényű gyermeke van? Mire kell figyelni az iskolai menzán?

        A speciális diétás igényű (cukorbeteg, táplálékallergiás, ételérzékeny) gyermekek étrendje is fedezzen minden, a fejlődésükhöz és növekedésükhöz szükséges tápanyagot, akkor is, ha ez többletmunkát jelent a közétkeztetésben dolgozók számára - hangsúlyozza az általunk megkérdezett gyermekdietetikus.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.