Lágyrésztumorok: lipóma, fibróma, atheróma

Lágyrészdaganatoknak nevezzük az izom-, a zsír-, az ideg- és a kötőszövet daganatait. A legtöbb közülük jóindulatú (benignus).

A lágyrésztumorok viszonylag ritkán fordulnak elő. A tumor daganatot vagy szövetburjánzást jelent. A megnevezéssel jó és rosszindulatú daganatot is jelölhetnek.

A lágyrésztumorok főbb típusai:

• Lipóma: a zsírszövet jóindulatú burjánzása.
• Fibróma: a kötőszövet jóindulatú burjánzása.
• Atheróma (kásadaganat): elhalt hámsejtek és faggyú gyűlik össze egy faggyúmirigy közelében.

Ezek mellett számos más, ritkább lágyrésztumor is előfordul:

• Neurofibróma: a perifériás idegrendszer támasztószövetének (Schwann-sejtek alkotják) jóindulatú burjánzása.
• Akantóma: a bőr elszarusodó sejtjeinek jóindulatú burjánzása.
• Neuróma: jóindulatú idegszöveti daganat, az idegsejteket, idegrostokat és a kötőszövetet érinti, többnyire amputáció következtében alakul ki az idegvégződések csonkjainál.

A lágyrésztumorok okai

A lágyrésztumorok kialakulási mechanizmusát nem ismerjük pontosan. Ez érvényes a lipómára és a fibrómára is. Feltehetően öröklött tényezők játszanak szerepet kialakulásukban.

A kásadaganat (atheróma) oka a faggyúmirigy kivezető csövének elzáródása. Az elzáródás miatt a mirigy nem tud kiürülni, így a faggyú felgyülemlik, a mirigy pedig megduzzad. Az atheróma zsírcseppekből, zsírkristályokból és hámsejtekből áll.

A neuróma idegsérülés következtében lakul ki. A hegesedéssel járó sebgyógyulás során az ideg a sérülést burjánzással próbálja meg elfedni. Ha ez nem sikerül, neuróma keletkezik.

Milyen tünetekkel járnak a jóindulatú lágyrésztumorok?

A jóindulatú lágyrésztumorok legjellemzőbb tünete maga a daganat. Fájdalommal akkor járnak, ha idegpályák közelében alakulnak ki, és olyan méretűek, hogy nyomják azokat.

A lipómák fehér, puha vagy feszesen rugalmas csomók közvetlenül a bőr alatt, a fibrómák puha vagy durvább tapintású szövetburjánzások a bőrben. Az atherómák mindig faggyúmirigyek közelében találhatók (nyakon, hónaljban, háton, arcon, hajas fejbőrön). Tömöttek, közvetlenül a bőr alatt keletkeznek, néhány cm-es nagyságot is elérhetnek. A neuróma fájdalommal járhat, különösen nyomásra.

A jóindulatú lágyrésztumorok ujjakkal könnyen elmozdíthatók. A környező szövetektől többnyire jól elhatárolódnak.

Diagnózis

Az orvosok leggyakrabban első pillantásra meg tudják állapítani, hogy lágyrészadaganatról van-e szó. A pontos diagnózist azonban csak a lágyrésztumor műtéti úton történő eltávolítása után szövettani (hisztológiai) vizsgálattal lehet felállítani. Legtöbb esetben szövettani mintavételre az operáció előtt nincs szükség.

Noha sok lágyrésztumor jóindulatú, a pontos diagnózis érdekében minden esetben ajánlott eltávolítatni és megvizsgáltatni.

Kezelés

A lágyrésztumor fajtája és sajátosságai alapján a daganatot sebész távolítja el. Attól függően, hogy hol helyezkedik el a tumor, és mekkora, az eltávolítást helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végzik. A beavatkozás előtt fel kell becsülni a tumor valódi méretét, a műtét során ritkán nagy bemetszést kell ejteni.

A műtét után általában nincs szükség további kezelésre. Az egyetlen, amit még el kell végezni, az a varrat kiszedése, amivel a műtét után lezárták a sebet.

Minden eltávolított lágyrésztumort laboratóriumi szövettani vizsgálatnak vetnek alá, hogy megállapítsák, valóban nem rosszindulatú a tomor, és nem igényel további kezelést.

Normál esetben a műtét nem jár komplikációkkal. Ritkán vérzés, fertőzés, ér- és idegsérülések, illetve sebgyógyulási zavarok léphetnek fel.

A neurómák és lipómák az operáció ellenére kiújulhatnak. Ritkán lépnek fel komplikációk, ha a tumor különösen nagy, vagy ha fontos idegek közelében vagy az arcon található.

(WEBBeteg – B. M.; Forrás: NetDoktor.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)