Vesekövesség - kezelés és megelőzés

Ha valakinek már volt veseköve, 1-2 éven belül újra jelentkezik, ha az életmódján nem változtat. Ajánlatos a rendszeres, egészséges testmozgás és a stressz kerülése.

Vesekő - A téma cikkei

2/1 A vesekövesség és típusai 2/2 Kezelés és megelőzés

Vizsgálatok során az orvos - a betegség diagnózisához, a megfelelő kezelés kiválasztásához - kikérdezi a beteget korábbi betegségeivel, táplálkozási szokásaival kapcsolatban, majd az alábbi kivizsgálások következnek:

• Vér és vizeletvizsgálat: segíthet eldönteni, hogy fertőzés vagy a kőalkotók túltelítődése okozza a kövesedést.
• Kőanalízis, amit a kő távozása esetén alkalmaznak. A kő felfogásához egy speciális poharat használnak, aminek az alján háló van.
• Képalkotó eljárások, amelyek segítenek a kő aktuális helyzetének felderítésében.
  • Ultrahangvizsgálat: már a néhány milliméteres kövek is kimutathatók összetételtől függetlenül.
  • Röntgenfelvétel: csak tájékoztató jellegű eredményt ad, a húgysavköveket nem mutatja ki.
  • Urográfia: a pontos diagnózist ez a vizsgálat teszi lehetővé. A vizsgálat során a beteg vénájába sugárfogó anyagot fecskendeznek, melyet a vese kiválaszt, és a meghatározott időnként készülő röntgenfelvételeken ábrázolódik a kő és annak a  húgyutakhoz való viszonya.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A vesekövesség kezelése

A vesekövesség tünetei

A betegek gyakran hátfájdalom vagy vérvizelés panaszával érkeznek orvosukhoz. A kis kő sokáig tünetmentes lehet. A nagy kövek, amelyek az üregrendszert kitöltik mozgásra képtelenek, ezért tünetszegények. A kis mozgó kövek a húgyvezető fiziológiás szűkületeiben beékelődnek és hirtelen jelentkező heves hasi tüneteket, vesegörcsöt okoznak. A vesekövesség tüneteiről itt olvashat.

• Lökéshullámos kőzúzás: sebészeti beavatkozás nélkül a köveket (összetételtől függetlenül) egy testen kívül indított lökéshullámmal apró darabokra zúzzák és így a vizelettel távozhat.
• Ureteroszkópia: A módszert a húgyvezetőben elakadó kövek eltávolítására  használják, melynek során a húgycsövön, majd húgyhólyagon felvezetett eszközzel fogják meg és távolítják el a követ. A húgyvezető magasabb szakaszán elhelyezkedő kövek esetén a vesén keresztül vezetik be az eszközt.
• Sebészeti beavatkozásra is szükség lehet, ekkor a bőrön ejtett kis metszésen keresztül egy speciális fogóeszközzel a kis köveket kihúzzák, a nagyobbakat felaprítják és eltávolítják.
• Gyógyszeres kezelés. Tiszta húgysavkövek esetén lehetőség van szájon keresztül szedett gyógyszerrel feloldani a követ (citrátkeverékekkel, allopurinollal). A  cisztinkövek esetén is sikerrel járhat a gyógyszeres oldás. A struvitköveknél a fertőzést létrehozó baktériumok eltávolítása (antibiotikus kezeléssel) segít. A kálciumkövek esetén gyógyszeres oldásra nincs lehetőség, de a kövek újbóli kialakulását megelőzi a tiazid típusú húgyhajtók alkalmazása.

Az akut veseköves roham oldására újabban a nem szteroid gyulladás csökkentőket  javasolják első választásként, mert segíti a spontán távozásra alkalmas kövek kiürülését. A szájon át szedett gyógyszerek a hányiger miatt nem alkalmasak, de a vénásan adott metamizol hatóanyagtartalmú gyógyszerek rövid időn belül csökkentik a fájdalmat.

Mit tegyen a vesekő kiújulása ellen?

Ha valakinek már volt veseköve, 1-2 éven belül újra jelentkezik, ha az életmódján nem változtat. Ajánlatos a rendszeres, egészséges testmozgás és a stressz kerülése.

Tekintet nélkül a kövek anyagára nagyon fontos a megfelelő mennyiségű folyadék (víz) fogyasztása (napi 2 liter). Erre nagy meleg és megerőltető testmozgás esetén még inkább oda kell figyelni. Ha sötét és sárga a vizelet, a szokásosnál többet kell inni. A vizelet normálisan halványsárga  vagy víz színű.

Ha már volt kővizsgálat, az orvos különböző ételek elkerülését javasolhatja. Ha az előző kő kálcium vagy húgysavkő volt, akkor a húsok és a só fogyasztásának csökkentését, és több rostos étel fogyasztását írhatja elő.

A kálcium-oxalát kövek esetén a tej, tejtermékek, spenót, sóska, kakaó, csokoládé nem ajánlott, de a B6 vitaminban gazdag ételek (rizs, burgonya, gomba, szárazbab) előnyösek.

Gyógyszeres kezelésre is szükség lehet egyes estekben. A magnézium-citrát a kálciumot köti meg (így a kálciumkő képződését gátolja), az allopurinol a húgysav szintjét csökkenti, a penicillinamin a cisztinkövek képződését gátolja.

A cisztinkövek megelőzésében a hal, tej, marhahús, tojás és lencse fogyasztását kell csökkenteni. A struvit köveknél a fertőzés kezelése segít.

A kőtípusok szerinti étrendi megszorítást az újabb vizsgálatok idejétmúltnak tartják, főleg ami a kálciumbevitel csökkentését illeti. E szerint a napi egyenletesen elosztott (tehát még este lefekvés előtt is annyit inni, hogy egyszer fel kelljen kelni vizeletet üríten) napi 2,5 liter folyadékbevitel, a rostokban és vitaminokban gazdag, de  konyhasóban ugyanakkor szegény, ellenőrzött fehérjetartalmú (a túlzott fehérjebevitel és a vegetáriánus étrend sem kedvező) átlagos kálciumtartalmú étrend mellett bármely kőtípus esetén  megelőzhető a kőképződés.

(Dr. Jóna Angelika)