• A rekeszsérv tünetei és típusai

        Szerző:
        WEBBeteg

        A rekeszsérv (hiatus hernia vagy hernia diaphragmatica) az az állapot, amikor a gyomor a has- és mellüreget elválasztó rekeszizom (diaphragma) nyílásán keresztül részben a mellüregbe türemkedik. Hogyan kezelhető ez az állapot és mikor szükséges kezelni?

        A téma cikkei - Rekeszsérv

        2/1 A rekeszsérv tünetei és típusai
        2/2 A laparoszkópos rekeszsérv műtét

        A rekeszsérv viszonylag gyakori betegség, a refluxos panaszok egyik előidézője, bár a pontos előfordulási gyakorisága nem ismert. Ennek oka, hogy ez az állapot sokszor hosszú időn keresztül tünetmentes lehet, vagy ha okoz is panaszt, a beteg nem tudja, hogy annak oka rekeszizomsérv.

        A leggyakoribb panasz ugyanis a savas reflux (gastro-oesophagealis reflux, GERD), vagyis a gyomorsav visszaáramlása a nyelőcsőbe, ami sérv nélkül is kialakulhat. A sav égő fájdalmat okozhat a gyomor felső részén vagy a mellkasban, a szegycsont mögött. A rekeszsérv tünetei ezért azonosak a reflux tüneteivel: az égő érzés fekvés és előrehajolás esetén fokozódik, esetleg nyelési nehézséggel is párosul.

        Hirdetések

        A rekeszsérv – hacsak nem veleszületett rendellenesség – gyakrabban alakul ki idősebb korban, az 50. életév után. Kialakulására hajlamosít minden olyan állapot, ami a hasűri nyomás fokozódásával jár. Ilyen lehet pl. a gyakori erős köhögés, a terhesség, egy erősebb tüsszentés, székrekedés miatti erőlködés, erős hányás, elhízás. Ezeken kívül a sérv előfordulási valószínűségét növeli a dohányzás, drogfogyasztás, és a stresszes életmód.

        A rekeszsérvek típusai, diagnózisa

        Attól függően, hogy a gyomornak mely része kerül a rekeszizom fölé, két sérvtípus különböztethető meg. Az esetek 90-95 százalékában, ún. csúszósérv alakul ki, amikor is a gyomor-nyelőcső átmenet (gyomorszáj) és a gyomor egy része is a rekeszizom fölé kerül. A másik, lényegesen ritkábban látott forma, az ún. paraoesophagealis rekeszsérv, amikor a gyomorszáj a rekesz alatt marad, és csak a gyomor egy része (az ún. fundus) préselődik a nyelőcső mellett a mellüregbe.

        A rekeszsérvnek létezik egy ritkább, veleszületett formája is.

        A rekeszsérv diagnózisának felállítása mindkét esetben a gyomor-bélrendszer felső részének tükrözésével történik. Sor kerülhet mellkas röntgenre, illetve a nyelőcső kontrasztanyagos vizsgálatára is, amelynek során a folyadék formában bejuttatott kontrasztanyaggal kerül sor a képalkotó vizsgálatra.

        A kezeletlen reflux szövődményei

        Tudástár A gyomorégést minden esetben komolyan kell venni, a betegséget kezelni kell, akár rekeszsérv okozza, akár más elváltozás áll a háttérben. Hosszútávon a betegség ugyanis számos súlyos szövődmény kialakulásához vezethet.

        Szükséges-e a rekeszsérv orvosi kezelése?

        A rekeszsérv orvosi kezelésére csak abban az esetben van szükség, ha a betegnek komolyabb panaszai vannak. Enyhébb esetben elegendő lehet az ágy feji végének megemelése, akár egy magasabb párna segítségével. Így a nem teljesen vízszintes testhelyzet nehezíti a gyomorsav nyelőcsőbe áramlását, csökkenti a tünetek kialakulásának valószínűségét. Túlsúly esetén sokat segíthet, ha néhány kilótól megszabadul a beteg, továbbá dohányzó beteg esetén segíthet, ha abbahagyja a dohányzást. Szintén jó hatással lehet az is, ha a napi étkezéseket úgy időzítjük, hogy a vacsora és a lefekvés között több idő teljen el, közvetlenül étkezés után pedig nem hajolgat.

        Ha a fentiek hatására nem javulnak a tünetek, akkor gyógyszeres kezelésre is lehetőség van. Az orvos két savcsökkentő gyógyszercsoportot, az ún. protonpumpa inhibitort és/vagy, az ún. H2-receptor-blokkolót szokta felírni a panaszok csökkentésére.

        Amikor műteni kell

        Ritkán előfordul, hogy a gyomorsav okozta panaszok a gyógyszeres kezelés ellenére is súlyosak maradnak (nyelési nehézség jelentkezik, étel visszaáramlása). Ilyenkor sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ez nem csak a tünetek megszüntetése miatt fontos, hanem azért is, mert a feláramló sav roncsolja a nyelőcső szövetét, és hosszabb idő után rosszindulatú daganat kialakulásához vezethet.

        A rekeszsérv műtétet ma már ideális esetben laparoszkópos módszerrel is el tudják végezni, így nincs szükség nagy hasi vágásokra, nem alakulnak ki hegek és a komplikációk valószínűsége is lényegesen alacsonyabb.

        Bővebben Hogyan zajlik a laparoszkópos rekeszsérv műtét? Részletesen a műtét menetéről

        A ritkább előfordulású paraoesophagealis rekeszsérv esetén komplikációként előfordulhat, hogy a mellüregbe türemkedő gyomorrészlet strangulálódik. Ez azt jelenti, hogy az erek elnyomódása miatt megszűnik a kitüremkedő gyomorszövet vérellátása, és a szövet – gyors beavatkozás hiányában – elhal. A stranguláció rendszerint heves fájdalommal jár és azonnali operációt igényel.

        A rekeszsérv tehát – kivéve a veleszületett formákat, melyek mielőbbi operációt indokolnak(!) – önmagában nem indokol komoly orvosi beavatkozást. Szükség esetén a sérv miatt fellépő panaszok gyógyszeresen legtöbbször jól kontrollálhatók, illetve szükség esetén az elváltozás műtétileg is orvosolható.

        Olvasson tovább! A reflux kezelési lehetőségei

        Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Sarcoidosis

        Dr. Lajtos Melinda

        A betegség jelentősége abban áll, hogy kórlefolyása nem jósolható meg.

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Gyomorégés és a savközömbösítők - Mikor alkalmazzunk gyógyszert?

        A savközömbösítők régebben nagyon fontos gyógyszerek voltak a gyomorfekély kezelésében, ma már inkább csak a gyomorégés és egyéb emésztési panaszok esetén szedik őket.

        Helicobacter pylori és reflux - Van összefüggés?

        A Helicobacter pylori nevű kórokozó nem minden esetben okoz panaszokat, azoknál, akinek a szervezetében jelen van. Becslések szerint minden harmadik ember fertőzött a baktériummal, de csak tíz százalékuknál jelentkeznek gyomorpanaszok. De okozhat-e a kórokozó refluxbetegséget is?

        Laparoszkópos rekeszsérvműtét - Hogyan zajlik? Mikor szükséges?

        Amennyiben a rekeszsérv által okozott refluxos panaszok a konzervatív kezelés (savcsökkentő gyógyszerek, életmódváltás) mellett is fennállnak, a rekeszsérv műtéti kezelése hozhat tartós javulást. Ezt az operációt napjainkban laparoszkópos úton, kis lyukakon keresztül bevezetett eszközökkel végzik.

        Reflux - Amit Ön is megtehet

        Mivel a refluxbetegség pontos kiváltó oka nem ismert, megelőzni nem tudjuk, de életmódunk változtatásával és a megfelelő terápiával a reflux súlyosságát, a panaszok kiújulásának gyakoriságát is csökkenteni tudjuk.

        Csendes reflux: alattomos betegség meglepő tünetekkel

        A savas reflux tünetei jól ismertek: savas ízű felböfögés, a mellkas középső részén, a szegycsont mögött érzett égő, szúró jellegű fájdalom vagy nyomásérzés, mely általában evés után vagy lefekvéskor jelentkezik. Van azonban a betegségnek egy másik, ritkábban előforduló típusa, az úgynevezett néma reflux, amelynek tünetei nem ennyire egyértelműek.

        Reflux mellett szabad sportolni?

        Számos tanulmány igazolta, hogy a refluxbetegségben szenvedők ritkábban sportolnak, mert a panaszaik átmenetileg fokozódhatnak. Ne hagyjuk, hogy a reflux megakadályozzon abban, hogy fittek legyünk. Mire érdemes odafigyelni, ha továbbra is rendszeresen szeretne mozogni?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.