Mentális rendellenességeket is okozhat a légszennyezés

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a levegőszennyezésnek való tartós kitettség károsan befolyásolja az agyat, és növeli a pszichiátriai rendellenességek, például a skizofrénia, a depresszió és a szorongásos zavarok kockázatát.

Szennyező anyagok és pszichiátriai zavarok

A nagyvárosi levegőszennyezésnek, különösen a finom és ultrafinom részecskéknek való hosszú távú expozíció a skizofrénia spektrumzavar, a depresszió és a szorongásos zavarok fokozott kockázatával járt együtt. Egyre több kutatás erősíti meg az összefüggést, a legutóbbi elemzés során több mint 1,7 millió nagyvárosi ember 8 évnyi egészségügyi adatait vizsgálták a kutatók.

Eredményeik szerint a légszennyezéssel

• legszorosabban a depresszió,
• majd a szorongás (generalizált szorongásos betegség),
• végül a skizofrénia spektrum zavar

kialakulása függ össze.

A bipoláris zavar, a személyiségzavarok és a különböző szerhasználattal összefüggő függőségek esetében a kapcsolat nem egyértelmű, azaz ezen kórképeknél nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű bizonyíték az összefüggés megállapításához.

A szennyező anyagok közül a szálló por koncentráció szerepe mutatható ki legegyértelműbben, de a korom és az ún. ultrafinom részecskék is pozitív összefüggésben voltak az említett kórképekkel. A káros hatások leginkább a 30-64 éves korosztályt érintették.

Más agyi rendellenességek is kialakulhatnak

Korábban az ilyen kutatások a légszennyezettségnek elsősorban a légzőszervekre és a szív-érrendszeri betegségekre kifejtett veszélyeit vizsgálták, ám az elmúlt években egyre több bizonyíték gyűlt össze a szálló por idegrendszert károsító hatására.

A legfrissebb kutatások szerint a légszennyezettség befolyással van az agyműködésre: rontja a gyermekek értelmi képességeit, idősebb korban felgyorsítja a demencia előrehaladását.

Kutatók felvetették a légszennyezés és az autizmus kialakulása közötti kapcsolat lehetőségét is, ám az összefüggés még nem igazolható az eddigi kutatások alapján. A Roschesteri Egyetem kutatói fehér egereket tettek ki a kisméretű szálló por szennyezettségnek. Azt tapasztalták, hogy ha az egerek fiatalkorukban szennyezett környezetben élnek, akkor különböző idegrendszeri károsodások alakulnak ki náluk. A kutatók szerint a fejlődési rendellenességek épp azokat a területeket érintik az agyban, amely az embereknél az autizmushoz és a skizofréniához köthető. A káros hatások elsősorban a hímnemű egereknél volt megfigyelhető, ami azért is érdekes, mert az autizmus és a skizofrénia is elsősorban férfiaknál jelentkezik.

A Harvard Egyetem kutatói szerint a gyermeküket erősen szennyezett környezetben váró nők kétszer olyan gyakran szülhetnek autista gyermeket, mint a tisztább vidéken élő terhesek. Az elemzéshez 325 olyan anyát választottak ki, aki autista gyermeket nevel, és 22 ezer olyatt, akinek a gyermekénél nem diagnosztizálták a rendellenességet. Az Environmental Health Perspecitves tudományos folyóiratban megjelent elemzésük arra az eredményre jutott, hogy ahol a levegő a legtöbb dízelt vagy higanyt tartalmazta, kétszer akkora valószínűséggel születtek autista gyermekek, mint a legkevesebbé szennyezett vidéken. Amikor a veszélyes anyagok között ólom, mangán, metilén és fémvegyületek is megjelentek, a legszennyezettebb területeken élő anyák gyerekei 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel lettek autisták.

(WEBBeteg összeállítás - MTI, ScienceDirect, Legszennyezes.hu)