• Börtönpszichológia - Mi vár az elítéltre?

        Hajdanán a bebörtönzés egyetlen célja az erkölcstelen viselkedés büntetése volt. Az évszázadok során ez a szemlélet jelentősen megváltozott, és mára már nem a testi és lelki kínzás a börtönök fő feladata, hanem a megtévedt emberek környezetből való kiemelése, az elrettentés és végül a társadalomba való visszailleszkedés segítése.

        Drogok és veszélyeik: a kokain


        A kokacserje leveleit évszázadok óta ismerik, fogyasztják a dél-amerikai indiánok stimuláló, étvágycsökkentő hatása miatt. Elsősorban szertartások, ceremóniák, vallási ünnepek során használták, egyébként tiltották fogyasztását.
        Drogok és veszélyeik: a kokain>>

        Az elzárás alatt pszichológus, lelkész és szociális munkás áll az elítéltek rendelkezésére, hogy könnyebben, kevesebb lelki károsodással tudják átvészelni a börtönben töltött éveket. A rehabilitáció részeként az elítéltek dolgozhatnak, tanulhatnak, önfejlesztő programokon vehetnek részt, illetve rekreációs tevékenységeket folytathatnak.

        Mindez az elmélet. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a börtönélet teljesen másról szól. Az elzárt emberek testi és szellemi jóléte nem elsősorban a munkától, a pihenéstől vagy a tanulástól függ, hanem attól, hogyan tudnak beilleszkedni a börtön mindennapi életébe, mennyire fogadják el a belső szabályokat, hogyan érvényesítik saját akaratukat. A bűnelkövetők szempontjából az egyetlen cél a túlélés, aminek része a saját szükségletek kielégítése és a veszélyes helyzetek elkerülése.

        Hirdetések

        Az egyéniség elvesztése, börtöniskola - Beilleszkedés egy új társadalomba

        A teljes folyamat az ítélet elhangzásakor (ha nem hamarabb) kezdődik, amikor a vádlott elítéltté változik és ettől a pillanattól kezdve a társadalom megbélyegzi őt. A börtönbe vonuláskor az addig önálló élettel rendelkező ember elveszíti függetlenségét. A börtönben megfosztják személyes tárgyaitól, egyenruhát köteles viselni és számmal azonosítják. Ezek a változások erősen megrengetik még a legmagabiztosabb emberek önértékelését is.

        Alkohol és kokain - Beszámíthatóság és egészségügyi veszélyek


        Elismerte bűnösségét Stohl András kedden a Budakörnyéki Bíróságon; a színész-műsorvezetőnek súlyos testi sértést okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés vádja miatt kellett megjelennie a bíróságon.
        Alkohol és kokain - Beszámíthatóság és egészségügyi veszélyek>>

        Az egyéniség elvesztését követő második trauma a börtöniskola. Ez nem más, mint a börtön belső világa, mely teljesen idegen és újszerű a friss elítélteknek. Ugyan filmekben sokszor látni, hogyan működik egy börtön, de szembesülni azzal, hogy ez a valóságban milyen, nagyon megterhelő. Az elítéltnek a belépést követően igazodnia kell a belső szabályokhoz, melyek eltérnek a kinti világ rendjétől. A lehető leggyorsabban ki kell ismernie a hierarchikus viszonyokat, és el kell helyeznie saját magát ebben a viszonyrendszerben. Fel kell ismernie, kik a dominánsak, kik az áldozatok, kik a láthatatlanok és így tovább, mindezt azért, hogy igazodni tudjon hozzájuk, és saját magát meg tudja védeni a felesleges konfliktusoktól. A beilleszkedéshez vezető út következő lépcsője a börtön nyelvezetének megismerése és elsajátítása. Nagyon fontos továbbá, hogy az újonc idővel kapcsolatokat tudjon kiépíteni, belső barátokra, segítőkre, szövetségesekre leljen. Mindez nélkülözhetetlen a túléléshez ebben a világban.

        A börtönélet kedvezőtlen hatása az emberi lélekre

        Ittasság, részegség vagy alkoholmérgezés?


        Ugyanazon mennyiségű alkohol a különböző személyeknél más-más fokú ittasságot-részegséget okoz, köszönhetően az egyéni toleranciának. Nagyobb mennyiségű ital fogyasztása vagy alacsonyabb alkoholtolerancia súlyos mérgezést okozhat.
        Ittasság, részegség vagy alkoholmérgezés?>>

        1941-ben Zimbardo, amerikai pszichológus kísérlettel bizonyította, hogy csupán a bebörtönzés ténye milyen hatalmas változásokat indít meg az emberek lelkében. Vizsgálatai során 24 teljesen egészséges egyetemistát választott ki és két csoportba, az elítéltek és a fogvatartók csoportjába osztotta őket. Beköltöztek a labor alagsorában kiépített börtönhelyiségbe, majd a börtönőrnek kinevezett fiataloknak megmondta, hogy nyugodtan büntethetnek belátásuk szerint, ha azt indolkotnak látják. Az őrök kekiszínű ruhát és napszemüveget kaptak, hogy az elítéltek még véletlenül se tudjanak velül szemkontaktust kialakítani, a fogvatartottaknak pedig rosszul szabott, kényelmetlen börtönruhát kellett viselniük. A kísérlet megdöbbentő eredményt hozott. Az első nap után a kísérleti alanyok viselkedése megváltozott. A fogvatartók elkezdtek dominánsan viselkedni és egyre kegyetlenebb büntetéseket, bántalmazásokat találtak ki. Az elítéltek eleinte lázadást szerveztek, később teljesen megtörtek és passzívvá váltak. A pszichológiai helyzet olyan megterhelő volt a fogvatartott diákoknak, hogy 6-nak szorongásos rohamai és idegösszeomlása lett. Kórházba kellett őket szállítani és 6 nap után félbeszakítani az eredetileg két hetesre tervezett kísérletet.

        Stohl András és a börtönélet - A pszichiáter szemszögéből


        Nincs ma Magyarországon olyan ember, aki ne hallott volna a népszerű műsorvezető, színész, Stohl András balesetéről. Feltehetően drogok hatása alatt, ittasan balesetet okozott, ahol 3 ember sérült meg. Súlyosbító körülmény, hogy a mentők megérkezte után elhagyta a helyszínt, ráadásul nem ez volt az első közúti balesete.
        Stohl András és a börtönélet - A pszichiáter szemszögéből>>

        A való világban ugyan ennyire nem szokott elfajulni a helyzet, de az új rendszerhez való alkalmazkodás itt is nyomot hagy a fogvatartott személyiségén. Az állandó fenyegetettség és egymás heccelése előhívja az agresszív viselkedésmintákat, ezért a börtönön belül gyakoriak az összetűzések. Ezzel párhuzamosan a bezártság is alakítja a fogvatartott érzésvilágát. A társadalomtól, a barátoktól, családtól való elszigeteltség, illetve a börtönön belüli élet okozta stressz magában hordozza a mentális betegségek kialakulásának lehetőségét is. A személyiség rejtett hajlamait felerősíti a börtönbeli élet, így pánikbetegség, depresszió és különböző szorongásos kórképek alakulhatnak ki. Az önbecsülés elvesztése, a kiszolgáltatottság, a kényszerű alkalmazkodás másokhoz öngyilkossági gondolatokat eredményezhet. Nem ritka azonban az sem, hogy téves eszmék, hallucinációk jelentkeznek a fogvatartottaknál. Ezek időbeni felfedezésére és kezelésére börtönpszichológusok állnak rendelkezésre, illetve szükség esetén kórházba is szállítják az elítéltet.

        Érdekes módon másként viselik a börtönéletet a fiatalok és az idősebbek. A fiatalok nehezebben illeszkednek be, kezdetben több a konfliktusuk, később viszont jobban adaptálódnak az új szabályrendszerhez. Az idősebbek ezzel szemben a kezdetektől kerülik a nyílt konfliktust, de passzív ellenállásuk hosszan megmarad.

        A bebörtönzés nem a legjobb büntetési módszer

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Egyre több vizsgálat mutatja azt, hogy a börtön nem megfelelő módja a büntetésnek, mivel az elítélt a szabadulásakor több rosszat visz magával a való életbe, mint jót. Olyan magatartásformákat sajátít el a fogvatartás alatt, amiknek meglétéről korábban is tudott, de nem alkalmazta azokat. Ilyen például az agresszivitás, a kizsákmányolás, a könyörtelenség. A másik komoly probléma, hogy a büntetési idő alatt nem „megjavulnak“ a rabok, hanem a rabtársak egymástól új bűnelkövetési módszereket tanulnak, illetve elsajátítják azokat az ismereteket, amik hozzásegítik őket ahhoz, hogy kicsússzanak a rendőrség karmaiból. Egy harmadik és talán legsúlyosabb következménye a börtönlétnek az, hogy a fogvatartott elveszti a bűnösség érzetét, így érzéketlen lesz az áldozatokkal szemben és képtelen a részvét, a megbánás kifejezésére.

        A fenti káros következmények csökkentésében nagy szerep hárul a büntetésvégrehajtási intézményben dolgozó ellátó személyzetre és a börtönpszichológusokra. Különböző stresszkezlési technikák, relaxációs módszerek elsajátításával meg lehet könnyíteni az elítéltek helyzetét. Pár-, és családterápiával össze lehet kovácsolni a széteső kapcsolatokat, alkohol-, és drogelvonó kezelésekkel pedig csökkenteni lehet a káros szenvedélyeket.

        (WEBBeteg - Dr. Veress Dóra)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Ételintolerancia teszt

        Prediag Kft.

        Panaszait egy ételfehérjével szemben kialakult intolerancia is okozhatja! (x)

        Megoldás hajhullás ellen

        Vichy

        A probléma megelőzhető és kezelhető. Mutatjuk, hogy mire figyeljen! (x)

        Gyötrő féltékenység - Az egyik...

        A legelemibb és legáltalánosabb emberi érzések egyike. Mindenki ismerheti saját tapasztalatból, felé irányuló érzésekből...

        A munkanélküliség súlyos pszichés...

        Világszerte és így hazánkban is egyre nagyobb probléma a munkanélküliség. A gazdasági helyzetnek köszönhetően sorra zárnak be a...

        Depresszióra gyanakszik? Ezek a betegségek...

        Számos betegség kísérői lehetnek depresszív tünetek. Milyen betegségek állhatnak ezek hátterében, és milyen depressziót utánzó...

        Stockholm-szindróma: A kínzó és kínzott...

        A tartós fogvatartással járó esetekben azt gondolhatnánk, hogy az áldozatok gyűlölik a fogvatartóikat, és mindent megtesznek azért, hogy...

        Öngyilkosság - Megakadályozható lenne?...

        Ismeretes, hogy Magyarország a befejezett öngyilkosságok területén mindig előkelő helyen állt, bár az elmúlt 20 évben a statisztika...

        A fogágybetegségről - Az emberek 80-90...

        Valószínűleg mindenki hallott már a fogágybetegségről, azonban kevesen vannak tisztában azzal, hogy pontosan mit is jelent ez a megbetegedés...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.