• Fiatal kutatók itthon és a nagyvilágban: Dr. Bödör Csaba

        Szerző:
        WEBBeteg

        Junior Prima Díjat vehetett át magyar tudomány kategóriában a 32 éves Dr. Bödör Csaba, a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa, akinek publikációja bekerült a Nature Genetics című nemzetközi szakfolyóiratba.

        Dr. Bödör Csaba Londonból hazatérve egy új kutatási irány meghonosításán dolgozik, ennek célja, hogy genetikai és epigenetikai eltérések mentén elősegítse a B-sejtes lymphomák új, személyre szabott, célzott kezelését.

        Miért ezt a területet választottad?

        Az egyetemi éveim alatt jött az impulzus, hogy érdekel az onkológia és a daganatkutatás. Ennek kapcsán kerültem az I. Sz. Patológiai Intézetbe, Dr. Matolcsy András intézetvezető munkacsoportjába. Miután visszatért New Yorkból, létrehozta az intézetben az onko-hematológiai csoportot, amely molekuláris patológiai és onkológiai kutatásokkal foglalkozik. A vérképzőrendszer daganataival foglalkoztunk, ezen belül a B-sejtes lymphomák genetikai hátterét vizsgáltuk: milyen genetikai eltérések hozhatók kapcsolatba az adott betegség kialakulásával és progressziójával. Egy nagyon aktív, inspiráló közegbe kerültem, ahol nemzetközi szinten publikálunk kutatási eredményeket.

        Tudatos döntésed volt a londoni ösztöndíj?

        A Barts Cancer Institute egyik csoportvezetője, Jude Fitzgibbon hasonló kutatásokat végzett, mint mi, egy budapesti találkozás alkalmával döntöttük el, hogy megpróbáljuk a közös munkát, és kerestük a közös pályázati lehetőségeket, ilyen szempontból egy tudatos döntés volt London. A végső lökést az adta, hogy sikerült elnyernem az Európai Hematológus Társaság (EHA) három évre szóló posztdoktori ösztöndíját.
        Amikor megérkeztem Londonba, kiderült, hogy csupán ketten vagyunk a munkacsoportban. A harmadik év végére aztán szépen kibővült a csapat, pályázatok segítették a munkánkat, nemzetközi szinten publikáltuk az eredményeinket.

        Könnyen átvetted a nagyvárosi ritmust?

        Úgy gondolom, ha az ember erős gyökerekkel rendelkezik, akkor három évnél hosszabb idő kell ahhoz, hogy londoni legyen. Bár, igen hamar átvettem a nagyvárosi pezsgést.
        Londonban minden náció képviselteti magát, nagyon sok magyar szót lehet hallani, de ha lengyel vagy román fiatallal szeretnél csevegni, egy órán belül rátalálsz a megfelelő társaságra. A világ fővárosa, kulturális és tudományos szempontból is. Egy kiváló hely.

        Maradtál még volna?

        A nagy döntés az volt, hogy maradjak vagy jöjjek haza. Megfordult a fejemben, hogy folytatom a megkezdett munkát, felkínáltak ugyanis egy ötéves munkát, ami stabil posztdoktori állást jelentett volna. Vendégkutatói státuszban azonban jelenleg is élő munkakapcsolatban állok az londoni intézettel.

        A gyökerek húztak vissza?

        Döntően. A harmadik év vége felé, éppen a hazatérésemen gondolkodva olvastam a Nemzeti Kiválóság Program keretében kiírt Szent-Györgyi Albert posztdoktori ösztöndíj lehetőségéről, amely egyéves jelentős fizetéskiegészítést jelentett. Úgy gondoltam, ez elegendő motivációval bír, hogy hazajöjjek, és itthon próbáljam előteremteni a további pályázati forrásokat. Ez volt az ösztöndíj program első kiírása, úgy érzem, a legjobbkor találkoztam a lehetőséggel.

        Alighogy véget ért az egyéves ösztöndíj, megkaptad a Junior Prima Díjat, ami az elismerés mellett nem kevés pénzjutalommal járt. Milyen érdekes, hazatértél Londonból és azóta minden évben elismernek.

        Nagy megtiszteltetés, ugyanakkor felelősség is. Valamilyen szinten jobban a fókuszba kerültem, ami komoly felelősséget is jelent. Úgy gondolom, ezzel a díjjal is motiválják a fiatal kutatókat, hogy folytassák az elkezdett munkát, maradjanak a pályán, ha lehet, itthon.

        A londoni mentoromnak volt a mondása: ha eljutunk egy mérföldkőhöz, akkor csak rövid ideig gyönyörködjünk a kilátásban, gyorsan lépjünk tovább a következő mérföldkőhöz.

        Ilyen mérföldkő a Nature Genetics című nemzetközi szakfolyóiratban történő publikálásod is?

        Igen. Nekünk a tudományos közlemények körül forog a gondolatunk, az sem mindegy, melyik szakfolyóiratban jelenik meg a publikálás.

        "Minden kutató álma, hogy hozzátegyen egy kis darabkát az egészhez..."

        Milyen új mérföldkő vár még rád, a munkacsoportra?

        Ami most nagyon fontos téma, az az epigenetika, amely a gének kifejeződését szabályozó mechanizmusokkal foglalkozik. Kiderült az elmúlt évek során, hogy ezek is fontos szerepet töltenek be a leukémiák és a lymphomák kialakulásában, progressziójában. Ez a terület egy új ágát jelenti a hematológiai daganatok kutatásának. Ezt az irányvonalat szeretnénk itthon meghonosítani.

        Mit kamatoztat majd az eredményekből a jövő betege?

        Minden kutató álma, hogy hozzátegyen egy kis darabkát az egészhez, amiből a betegek profitálhatnak majd, ám amit itt, a földön maradva, reálisan el lehet képzelni, az az, hogy a jelenlegi terápiás megközelítések mellett egy újabb lehetőséget kínáljunk, a genetikai és epigenetikai eltérések mentén, célzottan kidolgozzuk a kezelés hátterét. De hangsúlyozom, ez nem egy univerzális recept, nem jelent megoldást minden egyes daganatos betegségre. Óvatosan kell bánnunk a kijelentéssel. Van, amikor lehet alkalmazni a célzott terápiát, van, amikor nem működik, nincs csodafegyver.

        Kis lépésekben a meglévő terápiás stratégiákat ki lehet egészíteni új alternatívákkal, amelyek szépen lassan elvezetnek majd odáig, hogy egy jobb, hatékonyabb terápiát tudjunk kidolgozni. A lymphomák körében is ígéretes eredményeket mutatnak az adott molekuláris eltérésekre tervezett és tesztelt specifikus gátlószerek. Ez egy nagyon aktív, forrongó terület, jelenleg is számos célzott gyógyszer van kipróbálás alatt.

        Mit köszönhetünk a ti kutatásotoknak?

        Mi írtuk le, hogy a folliculáris lymphomában szenvedő betegek mintegy 25 százalékában van jelen az ún. EZH2-gén aktiváló mutációja, amely egy, a gének kifejeződését szabályozó enzimet kódol. Hamar kiderült, hogy ez az enzim gátolható, és ma már klinikai tanulmányokban tesztelik az első szelektív EZH2-gátlószereket.

        Mennyi idő alatt lesz az ötletből valóság?

        Korábban akár több évtized is eltelt, ma már azonban több példa is van arra, hogy mindössze néhány év is elegendő ahhoz, hogy egy adott gátlószer eljusson az adott mutáció felfedezésétől a klinikai kipróbálásig. Az általunk vizsgált EZH2 mutációk esetében is mindössze három év telt el a mutációk leírása és az első specifikus gátlószerek klinikai tanulmányokban való tesztelése között. Napjainkban már néhány éven belül kiderül, hogy egy adott szer működő stratégia vagy sem.

        Ehhez folyamatos kutatásra, állandó jelenlétre van szükség?

        További portrék


        Ismerje meg közelebbről a főorvost, a kutatóorvost, a gyógyszerészt! Betekintés a munkájukba, és ami azon túl van...
        Orvosok, kutatók munka közben és civilben>>

        Az fontos, hogy az embert lekösse a munkája, éppen ezért ez nem egy reggel nyolctól délután négyig tartó elfoglaltság. A gondolatok mindig ott kavarognak az ember fejében. Ez egy különleges szakma, amely folyamatos jelenlétet igényel, nem lehet teljesen hétvégére sem félretenni.

        Ha mégis marad időd, mi kapcsol ki? Sportolsz valamit?

        Külön élményt jelent a családommal együtt lenni, ha tehetem, hazautazom Nyitrára a szüleimhez. Szeretek sportolni, fallabdázom és focizom. Londonban és itt, a budapesti intézetben is szerveztünk egy focicsapatot. Hetente kétszer találkozunk, nagyon jó a közösség, az interjú után is megyek majd edzésre.

        (WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Ha száraz a baba bőre

        Bepanthen

        Ne várja meg, hogy szteroidot tartalmazó készítményeket kelljen használni! (x)

        D-vitamin teszt

        WEBBeteg

        Tesztünk kitöltésével megtudhatja, hogy Önt fenyegeti-e D-vitamin-hiány.

        Dr. Matolcsy András: Büszke vagyok arra a...

        Jelenleg hét munkacsoportban dolgoznak a kutatóink, az egyik az onkohematológiai megbetegedések genetikai és epigenetikai hátterének...

        Prof. Dr. Sápi Zoltán: felelősségünk...

        Oktat, tantermi előadásokat tart a graduális és posztgraduális orvosképzés keretében, a rezidenseket terelgeti, illetve az aspirációs...

        Dr. Tímár József: A digitális patológia...

        Idén lesz negyven éve, hogy végzett a Semmelweis Egyetem medikus képzésén, majd patológus szakvizsgát tett. Ez az utolsó éve az igazgatói...

        Distressz a munkahelyen: Ön is érintett?

        Egészségkárosító tényező lehet a munkahelyen a por vagy zajártalom mellett a stressz is, ha indokolatlan mértékű. Egy tavalyi felmérés...

        Az egészségtudatosságra nevel a...

        Második alkalommal szervezték meg a középiskolásoknak szóló Semmelweis Egészségverseny döntőjét, amelynek március végén a Semmelweis...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA