A toxikus sokk-szindróma

A tampon alkalmazásával hozták összefüggésbe a toxikus sokk-szindrómát, ám az nem csak a tampont használó nőknél, és nem is csak kifejezetten nőknél fordul elő. Igen ritka, de akár halálos betegség is lehet.

A menstruáció élettani jelenség, ennek ellenére figyelmet érdemel, mivel a havonta jelentkező hüvelyi vérzés bizonyos higiénés életmódváltozásokat igényel egy nő részéről.

Igen fontos a vérzés alatt a szeméremtest tisztán tartása, ezért naponta 1-2 alkalommal alaposan le kell mosni. A hüvelyt azonban nem szükséges kimosni, sőt az irrigálása ebben az időszakban kifejezetten ellenzett.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A másik fontos dolog a szivárgó vér felszívatásáról gondoskodni. A vérzés felfogására többféle lehetőség is van. A legrégebbi, nem ellenjavallt, de talán nem a legideálisabb módszer a vatta használata. Ma már inkább előnyben részesítik a nők az egészségügyi betétet vagy a hüvelytampont.

Nagyobb mennyiségű, bővebb vérzés esetén a betétet, míg az enyhébb, vagy csökkenő vérmennyiség esetén a tampont ajánlott használni, bár mindkettő egyéni döntés alapján alkalmazható a menzesz egész ideje alatt.

A szeméremtestet szárazon, szellősen tanácsos tartani, a feszes, műszálas fehérnemű, ruha kerülendő. A betétet, tampont lehetőleg az átázás előtt, naponta többször kell cserélni. A tampont legfeljebb 8 órán át lehet a hüvelyben tartani, de ezt követően mindenképp ki kell cserélni. Használata időnként hüvelyszárazságot, sőt akár fekélyt is okozhat, ám elhagyása után ezek gyorsan gyógyulhatnak.

Nem köthető a tamponhasználathoz

A toxikus sokk-szindrómát kezdetben a tampon alkalmazásával hozták összefüggésbe. A betegség - mely az 1980-as években kapott először nagy nyilvánosságot az Egyesült Államokban - ugyanakkor nem csak a tampont használó nőknél, és nem is csak kifejezetten nőknél fordul elő.

Az esetek nagyjából fele fordul elő tampont használó lányok, asszonyok körében. A szindrómát a hüvelyben és a méhnyakban fellelhető, a tampon anyagában, valamint a menstruációs vérben szaporodó baktériumtörzsek (általában Staphylococcus aureus, néha Streptococcus B törzsek) által termelt méreganyagok (exotoxinok) okozzák azokban a nőkben, lányokban, akik hajlamosak rá. Ők azért fogékonyak ezen baktériumok szervezetükben való elszaporodására, mert korábban nem termelődött bennük ellenanyag a toxin ellen.

Milyen tünetek utalhatnak a toxikus sokk-szindrómára?

Minden esetben gondolni kell a toxikus sokk-szindrómára, ha tamponviselés közben vagy azt követően hirtelen hasmenéssel járó láz, hányás, fejfájás, izomfájdalom, torokfájás, a bőr kivörösödése vagy a vérnyomás csökkenése jelentkezik (nem mindegyik tünetnek kell jelen lenni egyszerre).

A toxikus sokk-szindrómát a több szervrendszert érintő rendellenes működés jellemzi: gyomor-bélrendszeri tünetek, nyálkahártya vérbőség, hámlás, vérlemezke szám csökkenése (thrombocytopenia), a központi idegrendszer károsodása, a vese, a máj érintettsége.

Hogyan előzze meg a komolyabb bajt?

A toxikus sokk-szindróma általában gyógyítható, ha a tünetek jelentkezése után rövid idővel felismerik és a helyes diagnózis felállítása után azonnali intenzív terápiában részesül a beteg.

A végzetes kimenetelű esetek javarészt a késői jelentkezés vagy a késlekedő diagnózis miatt történtek. Ha felmerül a lehetősége a toxikus sokk-szindrómának, ne késlekedjünk orvoshoz fordulni panaszunkkal!

Ugyancsak hasznos tanács a hüvelytampon megfelelő időben történő cseréjéről gondoskodni. Ha véletlenül fennmarad egy tampon, és nem tudja valaki saját magának eltávolítani, minél hamarabb kérje nőgyógyász segítségét, aki egy pillanat alatt segít ezen a problémán.

Nem szabad szeméremből több órán, esetleg napon keresztül fennhagyni a menstruációs vérrel átitatott tampont, mert az esetleg "melegágya" lehet a baktériumoknak és könnyen vezethet a súlyos toxikus sokk-szindróma kialakulásához is.

(Dr. Szilvási Ferenc, nőgyógyász)