Köldökzsinórvér: Megéri őssejtet tároltatni?

"Nemsokára kisbabám születik és tanácstalan vagyok. Levetessük-e a köldökzsinórvért? Milyen esetekben nyújthat segítséget az őssejt? Fel lehet használni az őssejtet a vérrákon kívül más problémánál is?" - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

A köldökzsinórból nyert őssejtek, elméletileg a szervezet bizonyos beteg vagy elpusztult sejtjeinek pótlását szolgálhatják. A gyakorlatban a leggyakrabban, erre rosszindulatú vérképzőszervi betegségek (leukémia) kapcsán kerülhet sor, a kezelés, illetve a betegség által elpusztított csontvelői őssejtek pótlásának formájában.

Mit gyógyíthat a köldökzsinórből nyert őssejt?

Hematológusok véleménye szerint, azonban a saját őssejtek ilyen esetekben nem jelentik a legjobb megoldást, hiszen az a genetikai defektus, ami a leukémia megjelenéséhez (az adott sejtcsoport ún. malignus transzformációjához) vezetett, az egyén többi sejtjében, így a köldökzsinórból levett őssejtben is jelen lehet. Így aztán a tárolt őssejtek felhasználása, legfőképpen olyan betegekben képzelhető el, akik a transzplantációhoz szükséges antigének szempontjából, igen hasonlóak a beadandó őssejtek antigénszerkezetéhez, de az őssejtek nem tőlük származnak.

Ez lehet akár egy idegen személy, és ilyenkor az őssejt egy őssejtbankból származik, de a genetikai hasonlóság folytán, ez lehet egy testvére annak a gyermeknek, akinek a születésekor az őssejt levételre került. A köldökzsinór őssejtek felhasználására vonatkozóan, egyébként igen kicsi a hazai tapasztalat, a média híradása alapján nemrég került sor az első felhasználásra, noha a tárolás már több éve zajlik (hogy ez pontosan kinél, milyen betegségben, erről nem tudok pontos adatokat).

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Több cég is létrejött azért, hogy meglehetősen borsos áron eladja azt a szolgáltatást, ami az őssejtek levételét és évtized nagyságrendű időtartamban ezek fagyasztott tárolását jelenti. A remény, amit ezért cserébe nyújtanak: ha – igen kicsi, ámde nem nulla valószínűséggel – olyan betegség alakul ki (ez leggyakrabban és a tudomány jelen állása szerint leukémiát jelent), amely őssejttranszplantációval gyógyítható. Ez a betegség az őssejt forrásául szolgáló gyermek testvérénél, vagy közeli rokonánál (de általában NEM magánál a gyermeknél) alakul ki, a raktározott őssejtek pedig orvosi felhasználásra valóban alkalmasak lesznek akár 15-20 év múlva (amire az adott cégeknek azért nemigen van tapasztalata, bár tudományos eredmények alapján a felhasználhatóság valószínűsíthető), akkor az anyagi befektetésért cserébe ezek az őssejtek felhasználhatóak lehetnek a kezelés (őssejttranszplantáció) során.

Őssejtlevétel: Néhány szempont a döntéshez

A rák kezelése őssejtekkel

A daganatőssejtek szerepe az áttétek képzésében is alapvető: emlőrákos betegek körében végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy esetükben a metasztázist alkotó sejtek egyes tulajdonságai és jellemzői megegyeznek a primer emlődaganatot létrehozó őssejtek adottságaival. A daganatőssejtek meghatározására számos kísérlet jött létre: eddig leginkább az emlő, a vastagbél és a prosztata rosszindulatú daganata, illetve a medulloblasztóma és a glioblasztóma esetében vált lehetővé a daganatőssejtek megfelelő karakterizálása... Tudjon meg többet a daganatőssejtekről a WEBBetegen!

• Az igazán jó megoldás orvosilag egyértelműen az volna, ha – a beteg szempontjából térítésmentesen(!) - minél több szülésnél levennénk és tárolnánk az egyébként a kukába kerülő őssejteket. Ez nyilván anyagi befektetést jelent az állam/egészségbiztosító részéről (hiszen a tisztítás, tárolás valóban nem olcsó dolog), viszont így létrejönne egy olyan őssejtbank, ahová az adott betegség fellépte esetén, mindenki fordulhatna megfelelő donort keresni (kb. hasonlóan a hazánkban igen jól működő Vérellátó Szolgálathoz, amikor is bárki Magyarországon biztos lehet abban, hogy ha vérvesztés miatt vérátömlesztésre van szüksége, kezelőorvosainak van hová fordulni). Ilyen őssejtbank hazánkban jelenleg nincsen.
• Nem tudjuk jelenleg, hová fejlődik az orvostudomány, könnyen lehet, hogy 10 év múlva sokkal jobban, szélesebb körben, egyszerűbben felhasználható lesz a raktározott őssejt, mint amire jelenleg lehetőség van.
• A köldökzsinórvért levevő orvosnak, az adott cég pár ezer forintot fizet ezért a „plusz munkáért”. Ez persze nem szabad, hogy befolyásolja az orvost a beteg korrekt tájékoztatása során, de a pontos tények ismeretéhez ez az információ is hozzá tartozik.

Mindezeket elmondja az ember a betegeinek akkor, amikor a köldökzsinór őssejtek raktározása szóba kerül.

Egyértelműen semmi nem szól a procedúra ellen, ha ez semmibe nem kerülne. Nyilván mindenkinek csak ajánlani lehetne, hiszen orvosi szempontból veszteni vele nemigen lehet. Hogy a kért százezreket megéri-e a dolog, ezt már egyénileg kell mérlegelni, a család által ilyen célra rendelkezésre álló pénzösszeg, illetve a fent felsorolt tények ismeretében.

(WEBBeteg - Dr. Deli Tamás, szülész-nőgyógyász szakorvos)