Hogyan működik a vékonybél?

Cikkünkben a vékonybél felépítéséről, szerepéről, feladatáról és működéséről olvashat.

A vékonybél felépítése

A vékonybél az emésztőrendszer része. Ez az egész tápcsatorna leghosszabb szakasza, átlagosan 5-7 m közötti hosszúságú. A vékonybél átmérője kisebb, mint a vastagbélé, innen ered az elnevezése is.

Három részből áll:

• duodenum (patkóbél), melynek neve alakjára utal, a gyomor alsó szájadékától az úgynevezett Treitz-szalagig tart. Ide szájadzik az epehólyag és a hasnyálmirigy is.
• jejunum (éhbél)
• ileum (csípőbél), mely a vékonybél leghosszabb része, a vastagbél kezdetéig, a vakbélig tart.

Belső felszínét nyálkahártya borítja, majd nyálkahártya alatti kötőszövet, izomréteg alkotja a falát, míg kívülről, a hasüreg felől a hashártya szerózus rétege borítja.

A patkóbél helyzete kötött, míg a jejunum és ileum viszonylag szabadon mozog a hasüregben. A cseplesz – mely kötőszövetből és zsírból áll – lazán rögzíti a hasfal hátsó feléhez.

A bél üregét fedő nyálkahártya bélsejtjei redőkben és bolyhokban helyezkednek el, ezáltal lényegesen növelve a felületet, így az emberi szervezet legnagyobb felületét adja. Azért is fontos ez a hatalmas felület, mert a tápcsatornába kerülő élelmiszereken, táplálékon és egyéb tényezőkön (akár baktériumok, vírusok is) keresztül a vékonybél közvetlen és szoros kapcsolatban van a külvilággal is.

Mi a feladata a vékonybélnek?

A vékonybélben történik az elfogyasztott élelem tápanyagokra bontása. A zsírok, fehérjék és szénhidrátok felszívódása mellett nyomelemek, vitaminok, ionok és víz visszaszívása is történik.

Az emésztés folyamata bizonyos formában már a szájüregben és a gyomorban megkezdődik, nagyrészt mégis a vékonybélben zajlik. Az emésztés folyamatában részt vesznek a fogak, a nyelv, a táplálék darabolásával.

A nyál, gyomorsav megkezdi az emésztést, amit a vékonybélben termelődő lúgos bélnedv is segít. Amikor a táplálék a patkóbélbe jut, kolecisztokinin és szekretin enzim választódik ki. Ezek aktiválják a hasnyálmirigy enzimeit és az epe kiválasztódását is. A patkóbél emellett még szénhidrátok és fehérjék bontásáért felelős enzimeket is termel. A vékonybél folyamatos mozgása segíti a táplálék és emésztőenzimek keveredését is.

A táplálékból elemeire bontott tápanyagok aztán a bélfal sejtjein keresztül felszívódnak a véráramlásba, nyirokkeringésbe és innen kerülnek be a sejtekbe is. Bizonyos nyomelemek, vitaminok a vékonybél adott szakaszán szívódnak fel (pl. vas az ileumban), ennek ismerete nagyon fontos bélbetegségek esetén, mert a vitamin- és nyomelemhiány kockázata nagyobb, erre figyelni kell. Az emésztés folyamata átlagosan 10-50 óráig tart, vagyis ennyi idő telik el az élelem elfogyasztásától a salakanyag széklet formájában történő ürüléséig. Természetesen ez függ a táplálék típusától és a belek működésétől, az enzimek mennyiségétől is. Vannak lassabban és kifejezetten gyorsan emésztő emberek is.

Azok az alkotóelemek, melyek nem kerülnek felszívódásra, vagy nem hasznosíthatóak, a bél mozgásának – perisztaltikájának – segítségével továbbítódnak a vastagbél és végbél irányába, majd a salakanyag széklet formájában ürül.

Mivel a környezetből bejutó táplálékkal kórokozó is kerülhet a szervezetbe, a bél immunvédekező rendszere számos nyirokcsomó és nyiroktüsző révén segíti az immunvédekezést. Ezt a sejtes és ellenanyagos immunvédekezést segíti már a nyál és a gyomorsav is, illetve a felbecsülhetetlen jelentőségű normál bélflóra is.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus