• Egy kis biológia - Hogyan működik a vékonybél?

        Szerző:
        WEBBeteg

        A vékonybélben történik a fehérjék, a zsírszerű anyagok illetve a szénhidrátok bontása és felszívódása, emellett a víz, ionok, ásványi anyagok és vitaminok felszívódása is főként itt következik be.

        A vékonybél a gyomor és a vastagbél között húzódó, hozzávetőlegesen 6-7 méter hosszúságú bélszakasz. Három részre osztható: patkóbél (duodenum), éhbél (jejunum), csípőbél (ileum). A duodenum és a jejunum adja a vékonybél felső 40%-át. A duodenum a gyomor folytatása, alakja leginkább egy nagy C-betűhöz hasonlítható, melynek hajlatában a hasnyálmirigy található. A duodenumba ömlik az epehólyag és a hasnyálmirigy váladéka is, melyek bázikus kémhatásuknál fogva segítenek a savas gyomortartalom maró hatásának semlegesítésében.

        Hirdetések

        A vékonybél falát keresztmetszetben mikroszkóppal vizsgálva öt, jól elkülöníthető réteg figyelhető meg. A legbelső réteg a bélnyálkahártya, melyet kívülről kötőszövet vesz körül. A vékonybél falának középső rétege simaizomsejtekből áll, amelyek a béltartalom továbbhaladásáért felelős perisztaltikus mozgás kialakításában játszanak szerepet. Belülről a negyedik, vagyis kívülről a második réteg szintén kötőszövetből áll, végül a vékonybél legkülső rétegét maga a hashártya (peritoneum) alkotja, amely szorosan ráfekszik magára a vékonybélre.

        A vékonybél feladatai

        A vékonybél legfőbb feladata az emésztés mellett a tápanyagok felszívása. Kismértékű kiválasztás is végbemegy, vagyis a szervezet számára fölösleges anyagok kerülnek a bélcsatornába. A kiválasztás mértéke elhanyagolható a felszívódó tápanyagok mennyiségéhez képest. A funkcióknak megfelelően, az eltérő feladatok ellátására specializálódott különböző képleteket találunk a vékonybél belső felszínén.

        Cikkek a témában:

        Hogy a felszívódás minél tökéletesebb legyen, a vékonybél nyálkahártyájának a lehető legnagyobb felszínnel kell rendelkeznie: így nagyobb mennyiségű tápanyag rövidebb idő alatt, vagyis hatékonyabban képes felszívódni. A vékonybél nyálkahártyájának felszíne megközelítőleg 300 m2.

        A felület növelésére a Kerkring-redők és az ún. bélbolyhok alakultak ki. A Kerkring-redők körkörös lefutású nyálkahártyaredők, a bélbolyhok (villusok) pedig a nyálkahártya kisméretű kitüremkedései, melyek tengelyében vérerek, nyirokerek és idegek futnak. A villusok felszínét tovább növelik a mikrovillusok, amelyek mérete nagyságrendekkel kisebb még a villusokénál is.

        A vékonybél belső nyálkahártyájának a bélüreg felé eső legkülső rétege hámszövet, sejtjeit enterocytáknak nevezzük. További fontos képletek az ún. Lieberkühn-kripták, amelyek a bélbolyhok eredésénél találhatók.

        Az enterocyták a Lieberkühn-kripták tövénél képződnek, majd érésük során a nyálkahártyában egyre a bélbolyhok vége felé vándorolnak, amely 3-4 napot vesz igénybe (migráció). Az érés végén az enterocyták felszínén mikrovillusok képződnek, illetve egy speciális nyákszerű anyag vonja be a felszínüket, amelyet glycokalixnak nevezünk. Az enterocyták között a nyálkahártya felszínének kialakításában limfocyták is részt vesznek.

        Hogyan épül fel a vékonybél?

        A vékonybél nyálkahártyájában a hámfelszín enterocytái mellett számos egyéb sejttípus is előfordul, melyek közül a plazmasejtek, a hízósejtek, a limfocyták, a makrofágok és az eosinofil sejtek mind az immunrendszer működésében töltenek be fontos szerepet.

         A vékonybél szerepe röviden
        A vékonybélben történik a fehérjék, a zsírszerű anyagok illetve a szénhidrátok bontása és felszívódása, emellett a víz, ionok, ásványi anyagok és vitaminok felszívódása is főként itt következik be. Az emésztésben a vékonybél által termelt enzimek, illetve a hasnyálmirigy és az epehólyag váladéka együttesen vesz részt; a lebontó folyamatok helyszíne a vékonybél ürege. A vékonybél kiemelkedő szerepet tölt be az immunrendszer működésében is. Megakadályozza a különböző kórokozók megtelepedését és vér- vagy nyirokáramba való bejutását, ugyanakkor működése kiemelkedően fontos a szervezet számára idegen anyagok ellen létrejövő túlzott mértékű immunválasz kialakulásának megelőzésében is. Ezen immunfunkciók közvetítésében az alábbiak vesznek részt: enzimek (a Liberkühn-kriptákban található Paneth-sejtek termékei), antimikróbás hatású fehérjék (az enterocyták és a Paneth-sejtek termékei). Mindemellett a vékonybélben jótékony hatású baktériumok is élnek, amelyek sikeresen veszik fel a harcot a kórokozók ellen. A vékonybél tehát mind az emésztésben, mind az immunrendszer működésében kulcsszerepet tölt be.

        A vékonybél működését külön idegrendszeri struktúrák vezérlik, melyet összefoglalóan enterális idegrendszernek nevezünk. Legfontosabb feladata a vékonybél vérellátásának és mozgásának, illetve a tápanyagok felszívódásának (abszorpció) és a kismértékű kiválasztásnak (szekréció) a szabályozása. Az enterális idegrendszer kb. ugyanannyi idegsejtet foglal magában, mint a gerincvelő. Kapcsolatban áll a központi idegrendszerrel, ugyanakkor képes önálló működésre is.

        A vékonybél perisztaltikus mozgásának koordinálásában is az enterális idegrendszer játssza a főszerepet, az ún. Cajal sejtek közvetítésén keresztül, mindemellett a perisztaltikára a bélrendszerben termelődő hormonszerű fehérjék és a központi idegrendszer is hatással vannak. A bélrendszerben termelődő hormonok előállítása az ún. APUD (amin prekurzor uptake és dekarboxilációs) –sejtek feladata, melyek az emésztőrendszerben diffúzan elszórtan helyezkednek el. Az APUD elnevezés azokra a kémiai folyamatokra utal, amelyek segítségével ezen sejtek az említett hormonhatású anyagokat előállítják.

        A vékonybél fő funkciója az emésztés, illetve az ionok és tápanyagok felszívása, csakúgy, mint a folyadékfelszívás és kiválasztás szabályozása. A vékonybél nyálkahártyájának felszíni sejtjei egyfajta határvonalat, barriert képeznek, mely csak szelektíven átjárható bizonyos anyagok számára. Egyes anyagok szabadon szívódnak fel a sejteken keresztül vagy a sejtek között, mások számára speciális sejtalkotók szükségesek a felszívódáshoz. A felszívódás vagy a vérerekbe, vagy a nyirokerekbe történik.

        Az emésztőenzimek végzik a nagyobb molekulák kisebbekké való lebontását. A proteázok fehérjéket bontanak, az oligoszacharázok több cukormolekulából felépülő szénhidrátokat, a diszacharidázok kettős cukrokat (amelyek a keményítő lebontásának közti termékei). A lipázok, melyek a zsírszerű anyagok lebontásáért felelősek, illetve az amiláz (szénhidrátok lebontását végző enzim) a hasnyálmirigynedv részét alkotják, és a duodenum területén kerülnek a vékonybélbe csakúgy, mint az epesavak, amelyek az epehólyagból származnak. A zsírnemű anyagok lebontása után azok alkotórészei vagy a vérbe, vagy a nyirokrendszerbe szívódnak fel.

        A különböző anyagok felszívódási helyei különbözőek, például a makro- és mikroelemek közül a vas és a folsav a duodenum és a jejunum területén, míg a B12 vitamin az ileum végső szakaszán szívódik fel.

        Haspuffadás, bélgázok - Mi okozza a panaszokat?

        A hasi fájdalmat és székrekedést követő harmadik leggyakoribb emésztőrendszeri panasza a betegeknek a haspuffadás, a fokozott böfögés, a teltségérzés. Két nagy csoportra oszthatjuk a panaszokat. Objektív esetben kimutatható a megnövekedett bélgáz mennyisége (fizikális vizsgálattal, natív hasi röntgennel). A felfúvódottságról panaszkodó betegek többségében a bélgáztartalom normális, azonban irritábilis bél szindróma miatt a normális bélfeszülést is fájdalomként, diszkomfortként élik meg. Mi okozza a fokozott gáztermelés és mit tehetünk ennek elkerülésére? >>

        (WEBBeteg)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Diabétesz, inkontinencia

        B. M., szakfordító

        Összefüggés van a hólyag működészavara és a cukorbetegség között.

        A dietoterápia szerepe a krónikus gyulladásos bélbetegségeknél

        Krónikus gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) esetében a diéta célja a fellángolás szakaszában megfelelő mennyiségű energia- és fehérjebevitel elérése, a folyadék- és elektrolit veszteség pótlása. Az étrendet mindig a beteg állapotához és a betegség stádiumához kell igazítani.

        A gyomorhurut okai, tünetei és kezelése

        A gyomorhurut (gastritis) a gyomor nyálkahártyájának gyulladásos folyamatát jelenti. Hátterében több kiváltó ok is állhat.

        A vékonybélrák és tünetei

        A vékonybélből kiinduló rosszindulatú daganatok (adenocarcinoma, lymphomák és a carcinoid daganatok) igen ritkák, az összes rosszindulatú emésztőszervi daganat kevesebb mint 5 százalékát teszik ki.

        Meckel-diverticulum

        A Meckel-diverticulum ritkán fordul elő. Tüneteket csak szövődmények esetén okoz, sok esetben akár tünetmentes is lehet. Panaszok általában a kisgyermekkorban jelentkeznek, de akármikor előfordulhatnak.

        A vékonybélrák és tünetei

        A vékonybélből kiinduló rosszindulatú daganatok (adenocarcinoma, lymphomák és a carcinoid daganatok) igen ritkák, az összes rosszindulatú emésztőszervi daganat kevesebb mint 5 százalékát teszik ki.

        Műhibaper: börtön a nőgyágyásznak - Mi az üzenete az esetnek?

        Jogerősen három év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélt a Szegedi Törvényszék egy szentesi orvost, akit halált okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés miatt vontak felelősségre. Tíz éve nem volt ilyen súlyos bírósági ítélet orvos ügyében. A szülész-nőgyógyász szabadulása után még 2 évig biztosan nem gyakorolhatja hivatását.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA