• A Magyarországon előforduló féregfertőzések: Tünetek és veszélyek

        Szerző:
        WEBBeteg

        A helminthiasis - azaz a férgesség, mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek, vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat.

        A féregfertőzés lehet teljesen tünetmentes, máskor a féreg parazita életmódja miatt táplálékot, vitaminokat von el a gazdaszervezettől, és hiánybetegséget okoz, avagy testanyagainak közvetlen toxikus, vagy allergizáló hatásának köszönhetően, kóros szervi tünetek jelentkeznek. Egyes férgek lárvái bejuthatnak a szövetekbe, ahol idegentestként gyulladásos gócokat hozhatnak létre. A betegség lehet a kórokozó elpusztítására tett kísérletnek, például immunpatológiai reakciónak a következménye is.

        Hirdetések

        Az élősködőkről röviden


        Az élősködő olyan élőlény, amely egy másik szervezeten vagy szervezetben él, és a létfenntartásához szükséges anyagokat részben vagy egészben ettől a szervezettől vonja el.
        Bővebben a férgekről >>

        Jelen cikkünkben az egyes férgek sajátosságait, a fertőzés módját és menetét, továbbá a legjellegzetesebb tüneteket szeretnénk ismertetni. Nem térünk ki különösebben a kórfelismerés és a kezelés lehetőségeire.

        Ezekről csupán csak annyit, hogy bizonyos tünetek láttán a diagnosztizáló orvosnak gondolnia kell többek közt a féregfertőzés lehetőségére is, és a különböző fertőzések leküzdésére hatékony gyógyszerek, anthelmintikumok állnak rendelkezésünkre.

        Entherobiasis

        Az ember leggyakoribb féregfertőzése, a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis) – fertőzés, az enterobiasis, amely az egész világon elterjedt. Elsősorban gyermekkorban, gyermekközösségekben gyakori. A fertőzöttség maximuma 9-11 éves korban található. Az egyedüli fertőzőforrás a féreggel fertőzött ember. Az újabb fertőzés, a környezetben, a körmökön, a ruházaton, az ágyneműn, vagy a házi porban található peték lenyelésével veszi kezdetét. A szájon át bejutott petékből a lárva a gyomor- patkóbél területén kel ki, növekszik, majd a vastagbélbe vándorolva éri el teljes fejlettségét. A fehér színű féreg nősténye átlagosan 1 cm hosszú, a hím ennél kisebb. A petékkel teli megtermékenyített nőstény az éjszaka folyamán a végbélnyílás környékére vándorol, ahol petéket rak.

        Cérnagiliszta-betegség - Milyen tünetek utalnak rá?


        A cérnagiliszta gyakran alig észrevehető a fertőzöttek számára, csupán az éjszaka jelentkező végbéltáji viszketés hívhatja fel a figyelmet a bélgilisztára. Kórokozója a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis), amely főként a mérsékelt égövön terjedt el. A kifejlett féreg mintegy 5-12 mm hosszúságú.
        Cérnagiliszta-betegség - Milyen tünetek utalnak rá?>>

        Csak a fertőzöttek egyharmadában jelentkeznek kifejezett klinikai tünetek. A panaszok között a leggyakoribb az éjszakai végbéltáji viszketés. Tartós fertőzés esetén ez alvászavart idézhet elő, de előfordulhat nyugtalanság, ingerlékenység, fáradtság is, és az ezekből eredő koncentrálóképesség hiánya.

        Az enterobiasis legjelentősebb és legveszélyesebb szövődménye a vakbél krónikus gyulladása. A férgek a gáton keresztül a külső nemi szervekre, továbbá a hüvelybe is átvándorolhatnak, és petéik e területen is megtalálhatók. A fertőzés a leánygyermekeket vakaródzásra készteti, és a felszínes hámsérülések talaján bekövetkezhet a hüvely másodlagos bakteriális, illetve gombás fertőződése.

        Trichuriasis

        Ostorféreg
        Ostorféreg (Forrás)

        Hazánkban a féregfertőzések közül talán a második leggyakoribb, a Trichuris trichuria okozta trichuriasis. A fertőzöttek valós számát nehéz megítélni, miután a klinikai kép a szervezet általános állapotán kívül az élősködő férgek számától függ. Mérsékelt égövön gyakori a tünetszegény, vagy tünetmentes fertőzés. Hazánkban a trichuriasis a település-egészségügyi-, és higiénés viszonyoktól függően különböző mértékben az ország egész területén előfordul. Miután ez a bélparazita a talaj útján terjed, ezért lényegesen nagyobb arányban található vidéken, mint a városi lakosság körében.

        Az újabb emberi fertőzés, a már fertőzött egyén székletével ürülő peték lenyelésével veszi kezdetét. A lenyelt Trichuris peték lárvává, majd kifejlett féreggé alakulnak át, amelyek szájszervükkel megkapaszkodnak a vastagbél nyálkahártyájába. Az okozott tünetek részben ezzel a mechanikus ártalommal magyarázhatók.

        Középerős fertőzésben bizonytalan panaszok észlelhetők: étvágytalanság, hányinger, változó lokalizációjú hasi fájdalmak, melyekhez fogyás, illetve allergiás tünetek is társulhatnak.

        Súlyos fertőzésben – mely elsősorban a trópusi területeken fordul elő – idült, véres hasmenés a jellemző, melyhez anémia társul. Bővebben az ostorférgességről>>

        Ritka féregfertőzések

        Vannak olyan gyomor-bélcsatornán keresztül terjedő fertőző betegségek, amelyek csak igen mostoha higiénés körülmények között jelentkeznek. Ezek közzé tartoznak az alábbiak:

        Ascariasis (orsóférgesség)

        Hazánkban átlagosan 8-10%-ban fordul elő. Terjedése székletszóródással, a féregpetékkel szennyezett talajjal, tisztítatlan szennyvízzel öntözött, nyersen fogyasztott, mosatlan gyümölcs és zöldségfélék fogyasztásával történik. A terjedésben természeti tényezőkön kívül társadalmi tényezőknek (hiányos közművesítés, primitív személyi higiéné) is jelentős szerepük van.

        Orsóférgesség


        Az orsóféreg (Ascaris lumbricoides) kifejlett állapotban 15-25 cm hosszú, jelenlétükre gyakran csak a fáradékonyság, köhögés hívhatja fel a figyelmet. A fertőzést lárvakezdeményeket tartalmazó peték lenyelése okozza, melyek általában nem megfelelően megmosott zöldségek vagy gyümölcsök külső részére tapadnak. A lárvák a vékonybélben kelnek ki, a bélfalon keresztül a keringésbe jutnak, majd a tüdőbe vándorolnak. Innen köhögés, majd a köpet lenyelése révén ismét a tápcsatornába jutnak.
        Orsóférgesség>>

        Az Ascaris lumbricoides nevű féreg hímje 15-20 cm, nősténye 20-30 cm hosszú. A fertőzőforrás a féregürítő ember. A pete szájon át bejut a béltraktusba, majd az emésztőnedvek hatására peteburok megnyílik, és az így szabaddá váló lárvák átfúródnak a bélfalon, majd a vénás keringéssel (részben a nyirokereken át) a tüdőbe jutnak. A lárvák a tüdő léghólyagjain keresztül a nagyobb légutakba vándorolnak, majd a felköhögött lárvákat lenyelve, a bélben ismét kialakulnak belőlük az ivarérett férgek. A tüdőben vándorló lárvák apró vérzéseket, hörghurutot, súlyosabb fertőzés esetén kiterjedt gyulladásos folyamatokat indíthatnak el.

        A vékonybélben élősködő, és a félig emésztett béltartalommal táplálkozó férgek, a féregszámtól és az egyéni túlérzékenységtől függően, puffadást, hasi fájdalmat, periodikus hasmenést okozhatnak. Máskor a tünetek gyomor- vagy patkóbélfekélyt, néha hasi daganatot utánozhatnak. Toxikus hatásként idegrendszeri és allergiás tünetek jelenhetnek meg (pl. nyugtalanság, alvászavar, szédülés, orr- és végbélviszketés stb.).

        A legveszélyesebbek, a mechanikus jellegű ártalmak. A vándorló lárvák hatására a gégében vizenyő képződhet, amely fulladást okozhat. A kórokozó a fülkürtön át a középfülbe is bekerülhet, majd a dobhártyán átfúródva megjelenhet a külső hallójáratban. A férgek tömeges előfordulása bélelzáródást (ileus) idézhet elő. Alkalmanként az Ascaris férgek az epeutakba is bejutnak.

        Trichinelliosis

        A trichinellosis (fonalóckór) felbukkanásával elsősorban azokon a területeken kell számolni, ahol hagyománya van a disznóvágásnak, az emberek előszeretettel fogyasztanak sertéshúst, nyers vagy csupán füstölt disznótoros ételeket, házikolbászt (főleg, ha vaddisznó húsával van keverve), illetve, ahol a háztáji sertéseket konyhai maradékokkal, húsételekkel is táplálják. A kórokozó a Trichinella fajok, elsősorban a Trichinella spiralis. A kórokozóforrás az egymással (is) táplálkozó, vadon élő hús- és mindenevők: róka, borz, patkány, vaddisznó és házisertés.

        A kolbászmérgezés (botulizmus)


        A botulizmus, vagyis ismertebb nevén a kolbászmérgezés nagyon ritka betegség. Évente 2-8 embernél fordul elő Magyarországon, és súlyos esetben halállal is végződhet. Megéri odafigyelni a disznóvágás higiénés szabályaira. A botulizmus a legsúlyosabb olyan megbetegedés, ami kapcsolatba hozható a télen népszerű házi disznóvágásokkal. A Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt mérgező anyagcseretermék, a botulotoxin egy grammjának milliomod része is halálos lehet az emberre.
        A kolbászmérgezés (botulizmus)>>

        A lárvákat tartalmazó, elégtelenül kezelt húsok elfogyasztása után a parazita az emésztőnedvek hatására megnyíló tokjából szabaddá válik, és a vékonybélben alakul kifejlett féreggé. A nőstényekből kiszabaduló lárvák, a bélfalon áthatolva a harántcsíkolt izmokba, és olykor más szervekbe (pl. a központi idegrendszerbe, szívbe) vándorolnak. A fertőzés elsősorban az állandóan működő, legjobb vérellátású (rekesz-, bordaközi-, rágó-, nyelő-, antigravitációs- és szemkörüli) izmokat érinti. Az izomrost belsejében megtelepedett lárva körül hialinos tok képződik, mely idővel elmeszesedik, és ebben a kórokozó még hosszú ideig életképes maradhat.

        A parazita megbetegítő hatása a mennyiségtől függ. A fertőzést követő első héten fertőző bélgyulladáshoz, ételmérgezéshez hasonló tünetek alakulnak ki: - láz, hányás, hasi fájdalom, hasmenés vagy éppen székrekedés. Már ebben a szakban is jelentkezhet izomgyengeség, noha ez még nem a direkt lárvahatásnak, hanem a korai toxikus távhatásnak az eredménye.

        Ezután az izmokba történő lárvavándorlás során a láz magasra szökik, fáradtság, bágyadtság, fejfájás okoz rossz közérzetet. Az esetek 80%-ában a szem környéke és az arc vizenyősen megduzzad, egyúttal végtag- és izompanaszok (kettős látás, nyelési nehézség, mellkasi fájdalom, fulladás, rekedtség, nyomásra fájó izmok, végtag-gyengeség, ízületi fájdalmak) jelentkeznek. A bőrön gyakran látható kiütés, a szem kötőhártyáján és a köröm alatt apró vérzések észlelhetők. Kivételesen erős parazitafertőzés esetén szívelégtelenség és ritmuszavarok fordulhatnak elő.

        Házi kedvencek által terjesztett fertőzések

        Kedvenc házi-, hobbiállataink sok örömet okozhatnak a gazdájuknak, de ha nem tartjuk be az alapvető állattartási rendszabályokat, akkor emberi fertőzések forrásaivá is válhatnak. Ezen fertőzések közé tartoznak a következők:

        Toxocariasis

        A toxocariasist a kutyákban, macskákban gyakran előforduló parazita, a Toxocara canis és a Toxocara mystax (cati) okozza.

        Toxoplasmosis


        Az emberek nagy hányada esett már át toxoplasmosis fertőzésen, súlyos megbetegedést azonban csak legyengült immunrendszerű betegeknél, illetve fertőzött anyák magzatainál okozhat. A toxoplasmosis kórokozója a Toxoplasma gondii, mely világszerte igen elterjedt, az emberek nagy hányada esett már át toxoplasmosis fertőzésen. A házimacska és egyéb macskafélék a kórokozó végső gazdái. Egyéb emlősök, madarak és az ember a parazita köztigazdái. A végső gazda bélcsatornájában fejlődnek ki a köztigazdákat fertőzni képes alakok, az ún. oociszták, melyeket a macska a székletével ürít. A köztigazda - így az ember is - rendszerint akkor fertőződik, ha szennyezett ételt vagy italt fogyaszt.
        Toxoplasmosis>>

        A kifejlett féreg tartózkodási helye az állatok tápcsatornája, ahol nagy mennyiségű petét termel, és ez a széklettel ürül. A fertőzött szuka szöveteiben többségében nyugvó állapotban lévő lárvák, a vemhesség során végbemenő hormonális változások hatására aktiválódnak és a vérárammal a méhlepényen keresztül bejuthatnak a magzatba. A fertőzés átadása szoptatás útján is bekövetkezhet, de ennek jelentősége kisebb. A macskáknál az utód fertőzésének elsődleges módja a szoptatás, méhlepényen keresztüli fertőződés nincs. A kutya- és macskaalom tehát jelentős fertőzőforrás lehet.

        Emberben a peték lenyelését követően a lárvák a tápcsatornán áthatolva eljutnak a májba, tüdőbe, és néha egyéb területekre (központi idegrendszer, szem, vese, és szív). E stádiumnál tovább az emberi szervezetben a lárvák nem fejlődnek tovább.

        A toxocariasis az 1-4 év közötti gyermekekben a leggyakoribb, közöttük is azokban, akik fonák étvágyúak (pica), szoros kapcsolatban vannak a kutyákkal és macskákkal; - a szem toxocariasisa idősebb gyermekben a leggyakoribb.

        Az akut fertőzés lázzal, nehézlégzéssel kísért köhögéssel, görcsökkel, máj- és olykor lépmegnagyobbodással, valamint nyirokcsomó-duzzanattal jelentkezik. A szem toxocariasisa leggyakrabban látásélesség csökkenés, ritkábban kancsalság és szem körüli ödéma képében jelentkezik.
        Bővebben a toxocariasisról>>

        Noha az előbbiekben tárgyaltaknál lényegesen ritkábban, de előfordulhat még térségünkben két féregfertőzés, amelyekről érdemes röviden megemlékezni:

        Hólyagférgesség vagy echinococcosis

        Hólyagférgesség


        A hólyagférgesség vagy echinococcosis Magyarországon talán a legnagyobb problémát okozó féregfertőzés. Kórokozója leggyakrabban az Echinococcus granulosus, mely 3-6 mm hosszú, főként kutyákban él. A bélféreg lenyelt petékkel terjedhet emberre. A petékből a vékonybélben kikelnek a lárvák, melyek a bélfalat átfúrva vándorolnak, és a májban vagy a tüdőben telepednek meg. Itt folyadékot tartalmazó, vastag falú tok (ciszta) képződik körülöttük.
        Hólyagférgesség>>

        A gyógykezelés szempontjából talán a legnagyobb problémát okozó féregfertőzés. Kórokozója leggyakrabban az Echinococcus granulosus, mely 3-6 mm hosszú, főként kutyákban él. A külvilágba szóródó peték bekebelezésével fertőződnek a szokványos köztigazdák (sertés, juh, szarvasmarha), alkalmilag az ember is. A fertőzés leggyakrabban a gyermekkorban következik be.

        A petékből a vékonybélben kelnek ki a lárvák, melyek a bélfalat átfúrva, elvándorolnak a különböző szervekhez. Rendszerint a májban vagy a tüdőben (ritkábban a csontokban és az agyban) telepednek meg, majd folyadékot tartalmazó, vastag falú tok, tömlő (ciszta) képződik körülöttük.

        A tömlő növekedése nyomási tüneteket és az érintett szerv szövetének izgalmát okozhatja. A tömlő el is meszesedhet, de ez nem jelent automatikusan elhalást. A ciszta falának megrepedése, és a belsejében található testidegen fehérjék érintkezése a gazdaszervezet immunrendszerével, életveszélyes, allergia-szerű reakciót (anafilaxiás sokkot) eredményezhet.

        Galandférgesség

        Galandférgesség


        A világszerte előforduló galandféreg akár 8-9 méter hosszúságúra is kifejlődhet, vagy petéi az izomba vagy az agyba tokozódva okozhatnak tüneteket.
        Galandféreg, galandférgesség>>

        A taeniasis két galandféregfaj, a horgasfejű galandféreg (Taenia solium, sertés galandféreg) és a simafejű galandféreg (Taenia saginata, szarvasmarha galandféreg) által okozott betegség.

        A köztigazdák a nevezett háziállatok, mindkettő végső gazdája az ember.

        Az állati köztigazdák fertőződése a taeniás ember székletével, vagy széklettel szennyezett takarmánnyal történik.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt!


        Az állatokban szabaddá vált lárvák átfúrják a bélfalat és a véráram, illetve a nyirokkeringés közvetítésével a harántcsíkolt izomzatba kerülve betokolódnak, ún. borsókát (cysticercus) képeznek.

        Egy újabb emberi fertőzés a nyers vagy nem kellően hőkezelt, borsókás hús fogyasztása révén alakul ki.

        Legtöbbször az egyetlen tünet a széklettel távozó féregízek ürítése, esetleg érezhető a féregmozgás, máskor toxikus és neurovegetatív tünetek jelentkezhetnek. (A sertés galandféreg számára az ember is lehet köztigazda, az így kialakult human cysticercosis súlyos prognózisú betegség.)

        Házikedvencek által terjesztett betegségek


        Az állatoktól - kutyáktól, macskáktól, más házi kedvencektől vagy vadon élő állatoktól- elkapható fertőző betegségek száma száz felett van. Természetesen nem kell megijedni a potenciális veszélyektől, ám bizonyos higiénés alapszabályokat érdemes betartani, különösen gyerekek, terhes anyák, idősek vagy krónikus betegek számára! Állatról emberre terjedő betegségeket hobbiállatok is közvetíthetnek. A fertőzések változatosak mind a kórokozó mibenléte (vírus, baktérium, gomba, egysejtű, féreg), mind a terjedés módja (lenyelés, belélegzés, bőrön át) szempontjából. A megfelelő odafigyeléssel és állatorvosi segédlettel, a kötelező óvintézkedéseket és higiénés szabályokat betartva nevelt hobbiállatok azonban nem jelentenek komoly veszélyt az egészséges immunrendszerű gazdára.
        Házi kedvencek által terjesztett betegségek>>

        (WEBBeteg - Dr. Nagy László, infektológus)

        Legutóbb frissült:

        Egészség? Betegség?

        Nézze meg a WEBBetegen!

      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      •  


        Szóljon hozzá ön is!




        Hozzászólások (0)