• Megedzi-e az immunrendszerünket, ha átesünk bizonyos fertőzéseken?

        WEBBeteg - Dr. Pék Tamás, infektológus szakorvos
        Szerző:
        WEBBeteg

        Ami nem öl meg, az megerősít - mondta Nietzsche, s bár van némi tudományos alapja, a betegségek legyőzését csak a természetre bízni végzetes hiba lehet, ezért fejlesztették ki a védőoltásokat.

        Végzetes is lehet

        A címben feltett kérdésre válaszolva: néhány esetben előfordulhat, hogy a fertőző betegségen való átesés annyira kimeríti az immunrendszert, hogy a következő banálisnak tűnő kórokozó is súlyos megbetegedést okozhat. Ezen kivételtől eltekintve, a fertőzéseken átesés általában nem gyengíti az immunrendszert, bizonyos oldalról megközelítve erősítheti is, hiszen utána létrejönnek olyan ellenanyagok, amelyek korábban nem voltak a szervezetben, de ugyanilyen erősítést lehet elérni mesterséges úton is, védőoltás által.

        A természetes úton való átesés azonban időnként végzetes (fatális) kimenetelű is lehet (pl. torokgyík, járványos agyhártyagyulladás, tetanusz), amely biztos nem erősíti az immunrendszert.

        Hirdetések

        Az immunitások típusai

        A védekező képesség alapvetően két részre bontható, az egyik a kórokozótól független nem specifikus immunválasz, a másik pedig egy konkrét kórokozóra irányuló adaptív vagy specifikus immunválasz.

        Forrás: myvmc.com

        Mi is a fertőzés?
        Fertőzésről akkor beszélünk, ha egy kórokozó behatol a szervezetbe, ott megtelepszik, szaporodik és a szervezettel kölcsönhatásba lép. A kórokozók szaporodását az immunrendszer (a szervezet védelmi rendszere) korlátozza.

        A specifikus immunválasz során kialakult védettség (immunitás) lehet természetes, például amikor a fertőző betegségen való átesés során alakul ki, és lehet mesterséges, amikor immunizálással, azaz a védőoltások szervezetbe juttatásával jön létre. A szervezetben a nem specifikus és specifikus immunválasz szoros együttműködésben küzdenek.

        A nem specifikus immunitásban a falósejtek (phagocyták), az NK-sejtek (Natural Killer sejtek) és az úgynevezett komplementrendszer játszanak szerepet. A falósejtek bekebelezik az idegen anyagokat, majd azokat lebontják. Az NK sejtek a vírusokat, valamint a tumoros sejteket pusztítják. A komplementrendszer összetett módon hat, részt vesz az adaptív immunválaszban is. A nem specifikus immunválasz jellemzői, hogy az általuk adott reakció a kórokozótól független, minden idegen anyagra ugyanúgy hat, nem alakul ki immunmemória, továbbá kevéssé hatékony.

        Az antigén a kulcs

        Az anya immunitása kihat a gyermekére is!
        Az anyai immunitás során a csecsemő azokkal az ellenanyagokkal rendelkezik, melyeket az édesanyjától kap (az anya átesett a fertőzésen, vagy oltás után kialakult ellenanyaga van). Ez az immunitás csak pár hónapig tart, mert az anyai ellenanyagok idővel lebomlanak.

        A specifikus immunválasz alapja az antigén felismerése. Az antigén olyan, többnyire fehérjetermészetű anyagok (pl. baktériumok, vírusok, ill. azok részei), amelyeket az adaptív immunválasz sejtjei (T- és B-limfociták) felismernek és ezt követően különböző folyamatokat indítanak be.

        A T-limfociták (killer-, helper-, memória- és szupresszor-sejtek) egy része az antigének elpusztításáért felelős, másik részük a többi immunsejtet aktiválja, harmadik részük memóriasejtekké alakul, hogy ismételt találkozásnál az immunválasz azonnal létrejöjjön.

        A B-limfociták feladata leegyszerűsítve az antigénnel szemben kialakított ellenanyagok (antitestek) képzése. Az adaptív immunválasz további jellemzői, hogy kialakulásukhoz több nap szükséges, nagyon hatékonyak, valamint hogy más egyedbe átvihetők. A természetes, specifikus immunválasz két részre osztható: aktívnak hívják a fenti folyamatban leírt immunválaszt (azaz az antigén felismerést és az azt követő folyamatokat) vagyis a fertőző betegség lezajlása során szerzett védettséget és passzívnak az anyai ellenanyagok jelenlétét a magzatban és a megszülető csecsemőkben (anyai immunitás).

        A fertőzésen való áteséssel bizonyos kórokozókkal szemben tartós védettség alakulhat ki. Vannak kórokozók, melyekkel csak egyszer fertőződhet az ember (pl. kanyaró), de vannak olyan kórokozók is, melyekkel szemben nem alakul ki tartós védettség a betegségen való átesés során sem (adott betegség többször is elkapható).

        Mesterséges immunitástípusok

        A mesterséges immunitást szintén két csoportra oszthatjuk. Aktívnak hívjuk, amikor legyengített kórokozót, vagy a kórokozó egy tisztított antigénjét (amellyel szemben jelentős immunválasz alakul ki) juttatjuk a szervezetbe, így serkentve az immunrendszert, hogy a természetes fertőzéssel megegyező immunitást hozzon létre. Ez az immunitás tartós, de emlékeztető oltásokra szükség lehet. Kialakulásához kb. két hétre van szükség. Emlékeztető oltás esetén a védettség, a memória sejtek közreműködésével gyorsabban kialakul. Olyan kórokozók esetén hasznosak, amelyek a fogékony (naiv) szervezetben az első találkozás esetén jó eséllyel súlyos, életveszélyes betegséget válthatnak ki.

        A passzív mesterséges immunizálás során kész ellenanyagokat juttatunk a szervezetbe. Erre általában bizonyos, súlyos betegség kockázatakor van szükség, amikor nincs idő aktív immunizációra. A védőoltás beadása után a védettség azonnal kialakul, de nem lesz tartós, mert az ellenanyagok rövid időn belül (általában 3 hónap) lebomlanak.

        A téma cikkei


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Pék Tamás, infektológus szakorvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Koleszterincsökkentés

        Dr. Vajda Orsolya

        Mi alapján választ gyógyszert az orvos? Mennyi ideig kell szedni?

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Egészségügyi kockázatok a trópusi Dél-Amerikába utazáskor

        Az éghajlat is szerepet játszik abban, hogy Dél-Amerika trópusi vidéke világszerte vezető az esetleges fertőzések és egészségügyi kockázatok terén, bár sok betegség előfordulásának helye főként a vidéki területekre korlátozódik. Mindazonáltal az ide látogatóknak feltétlenül ajánlott tájékozódniuk a fenyegető fertőző betegségekről, valamint a kötelező és ajánlott védőoltásokról.

        Ezeket a tüneteket nem szabad félvállról venni

        Fiatalabb korban az egészségügyi ismeretek és panaszok csak nagyon kevéssé foglalkoztatnak bárkit is. Pedig rengeteg ok van arra, hogy ne csak az idősebbek figyeljenek jobban egészségükre - következzenek azok a tünetek, amik mellett nem szabad szó nélkül elmenni.

        A WC-ülőke és a fertőzések - Ezért fontos az elővigyázatosság

        A gyakorlatban többnyire a látványosan piszkos helyeken van esély komolyabb fertőzést kapni, ám vizsgálatok olyankor is kimutattak betegséget okozó baktériumcsoportokat, amikor a WC-ülőkén nem volt látható látványos kosz vagy folyadék.

        A köröm betegségei: Mire utalnak?

        A köröm kültakarónk része, eltérései számos betegség velejárói lehetnek. A köröm hetente körülbelül egy millimétert nő, a kéz középső ujján a leggyorsabban.

        Mekkora esélye van, hogy 5 éven belül meghal? - Becslés vérteszttel

        Jelenleg több száz olyan konkrét betegség létezik, amelynek a diagnosztikai kritériumaihoz, azaz, hogy fennáll-e a betegség vagy sem, elegendő egy egyszerű vérvizsgálat. A vérben előforduló különböző eltérések lehetnek kórjelzőek, előszűrésnek tehát kiváló a vérvétel, nem helyettesítik azonban a pontos diagnosztikát.

        Mi a leggyakoribb oka, ha lázas a gyermek?

        A láz 38 Celsius fok feletti testhőemelkedéssel járó, gyerekkorban gyakran előforduló állapot. Nagyon fontos azonban tudni, hogy ez nem egy betegség, hanem valamilyen betegségnek a kísérő tünete csupán, így akár hasznos is lehet számunkra.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA