• Jetlag - az időutazók betegsége

        WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
        Szerző:
        WEBBeteg

        Ma már egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy távoli tájakra utazzanak. Az utazás eszköze legtöbbször repülőgép, amely a nagy sebesség következtében rövid idő alatt több időzónán is áthaladhat, aminek eredményeképpen biológiai óránk teljesen felborul.

        Más járművek esetében természetesen nagyobb térhez jutnak a kompenzációs mechanizmusok, illetve az átállás folyamatos - hiszen az indulástól a megérkezésig eltelt idő elegendő ehhez.

        Az ember szervezetének működése nagyban függ az aktív-inaktív periódusok, illetve az alvás-ébrenlét egységének szabályozásától. Az agy egyik speciális része (tobozmirigy) termeli a melatonin nevű hormon természetű anyagot, amely többek közt bioritmusunkért is felel. Sötétedéskor jelzi a szervezet számára a pihenés idejét, míg világosban aktiválja annak működését.

        Hirdetések

        Ezen túlmenően szervezetünk működésének napszaki ingadozását befolyásolja a külső hőmérséklet is, mely egy hosszú utazás után szintén a kiindulási hely adottságaitól teljesen eltérő lehet - ez még jobban összezavarja biológiai óránkat. Ehhez járul hozzá a hosszú repülőút miatt elfásult testünk és szellemünk elnehezültsége, a repülőgép fizikai tényezőinek hatása (hőmérséklet, páratartalom, stb.).

        Nyugatról kelet felé, és keletről nyugat felé

        Nyugat felé utazva a nappal megnyúlik (mikor nálunk 22 óra van, az időmérők Londonban még csak 21 órát mutatnak), keleti irányban viszont a megszokottnál hamarabb köszönt be az éjszaka.

        A tapasztalatok szerint a nyugati irányba való utazást a szervezet sokkal jobban tolerálja és az átállás hamarabb megtörténik, mint ha például Európából Ázsiába utaznánk (természetesen a Földet nem megkerülve, vagyis nyugatról keleti irányba). Szervezetünk napi ritmusát 5-6 órányi eltérés már komolyan megzavarja.

        A jetlag vagy más néven időzóna-betegség lényege, hogy az alvási periódusok felborulnak, a nappalok-éjszakák egymást követve ugyan, de hirtelen teljesen más ütemben érkeznek. Nagyjából három nap szükséges a teljes alkalmazkodáshoz. 

        Az időzóna-betegség tünetei jelentős átfedést mutatnak az alvászavarok tüneteivel: az alvás felszínesebb, kevésbé pihentető, az alvási idő nem megfelelő hosszúságú. Nappal az utazó nagyfokú fáradtságot érez, gondolkodása beszűkülhet, jelentkezhet letargia, vagy ingerlékenység is. A vérnyomás megemelkedhet, a vérnyomáscsökkentő terápia felborulhat.

        Hogyan lehet védekezni az időzóna-betegség ellen?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Léteznek tablettás készítmények, melyek segíthetnek az átállásban. Ma már melatoninszerű kémiai anyagok is kaphatók kapszulába zárva, ám az utazók érdekeit a piaci érdekek ebben az esetben alighanem felülírják (ha eltekintünk a placebóhatástól). Sokan kísérleteznek enyhe nyugtató-altató hatású szerek bevételével is, ám ezek nem segítenek a ritmus helyreállításában, sőt, mellékhatásaikkal hozzájárulnak az egyébként is nehéz helyzetben lévő utas nehézségeinek súlyosbításához.

        A jetlag tüneteit lehet ugyan csökkenteni, ám legcélszerűbb, ha tisztában vagyunk létezésével és jelentkezése nem ér minket váratlanul. Érdemes úgy tekinteni a jelenségre, mint az utazással járó szükséges nehézségre, ami három nap alatt többnyire elmúlik - ezért távoli tájakra ennél rövidebb utakat ne szervezzünk, ha tehetjük.

        A sok pihenés, megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása (ami ne alkoholtartalmú legyen), a kímélő ételek, és a könnyű testmozgás mind gyorsabb átálláshoz segíti a szervezetet és utazásunkat hamar igazi kikapcsolódássá vagy eredményes üzleti úttá varázsolhatja.

        Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        A szív útja

        Tóth András, újságíró

        A szív útját nyomon követő 11 perces filmjéről Nyárai Gerzsonnal beszélgettünk.

        Mellnövekedés férfiaknál - Mi lehet az oka?

        Gynecomastia. Így hívjuk idegen szóval azt az állapotot, amikor nőies emlő fejlődik férfiakban. Létrejöttében a női és férfi nemi hormonok női hormon irányába történő eltolódása áll.

        Mitől vagyunk rosszkedvűek?

        Az egyre rövidülő nappalok és a sokszor borús, esős időjárás rossz hatással lehet a közérzetünkre. Szakértőnk segítségével utánajártunk, hogyan védekezhetünk a téli időszakban sokakat érintő lehangoltság és álmosság tünetei ellen.

        Mire utal az éjszakai izzadás?

        Az éjszakai izzadás hátterében gyakran ártalmatlan okok állnak. Néha azonban komoly betegség egyik jele is lehet. Utóbbi esetben más tünetek is jelentkeznek.

        Fokozott szőrösödés nőknél - Mi okozhatja?

        A fokozott szőrnövekedés (hirsutismus, hypertrichosis) mind férfiak, mind nők esetében előfordulhat, a jelenség mégis leginkább a nőket nyugtalanítja. A szőrszálak mennyiségének megnövekedése, megvastagodása, színük sötétedése mind a szőrszálak nagyobb mennyiségének látszatát kelti, holott tényleges szőrösödésről csak az első esetben beszélhetünk.

        Vérzési zavar, mitől lehet? - Az orvos válaszol

        Tizenhat éves lány vagyok, 47 kg, 168 cm, 4 éve van menstruációm, de az utóbbi 3 hónapban 38-40 napra jön meg és 7-10 napig tart. Elmentem egy nőgyógyászhoz és ő megállapította, hogy szőrösebb a combom, a hasam, meg a karom, mint kéne... - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Fejfájás és hormonok: Mi az összefüggés?

        A nőknek egészségügyi szempontból vannak előnyeik a férfiakkal szemben, de nem akkor, mikor a fejfájás – különösen migrén – jön szóba. Szerencsére van segítség.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA