• Tények és tévhitek a vitaminokról

        WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
        Szerző:
        WEBBeteg

        A hűvös, változékony időben szervezetünket nem árt felkészíteni arra, hogy ellenállóbb legyen az ilyenkor szokásos megbetegedésekkel szemben. Immunrendszerünk erősítésére, ásványianyag-készletünk feltöltésére és egészségünk megőrzésére számos multivitamin-készítmény áll rendelkezésre, azonban néhány tévhitet érdemes eloszlatni szedésükkel kapcsolatban.

        Hiánybetegségek és tüneteik 
        Hiánybetegségek akkor alakulhatnak ki, ha a szervezet kevesebb vitaminhoz, nyomelemhez jut, mint amennyire szüksége van. Egészséges életmód mellett ennek veszélye csekély, ám mai rohanó és stresszes világunkban bárkivel előfordulhat, hogy túlhajszolja magát, kimerül, és szervezete tartalékai nem elegendőek a vitaminigény fedezésére. Milyen tünetekkel járnak a hiánybetegségek és mikor van szükség vitaminpótlásra?

        Hiánybetegségek és tüneteik

        A vitaminok nem olyan fontosak, mint a szénhidrátok, a fehérjék vagy a zsírok – tévhit.

        Ezek a vegyületek nélkülözhetetlenek egészségünkhöz, az anyagcsere-folyamatokhoz, a táplálékok hasznosulásához, egyszóval az életünkhöz. Ha csak egy vitamin vagy nyomelem is hiányzik, vagy nem megfelelő a szintje a szervezetünkben, akkor károsodik számos élettani folyamat. Eleinte csak általános panaszok fordulhatnak elő, mint például nyugtalanság, fáradékonyság, majd a fokozódó hiány következtében komolyabb betegségek is kialakulhatnak, például bőrbetegségek, látásromlás, vérszegénység. Szervezetünk - a D-, és K-vitaminok kivételével - nem képes az előállításukra, így azokat táplálékkiegészítők szedése révén tudjuk bejuttatni.

        Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozással fedezhetjük napi vitaminszükségletünket – egyre inkább úgy tűnik, hogy tévhit. 

        Sajnos a manapság nagyüzemileg termelt élelmiszereink, élelmi anyagaink már nem olyan minőségűek és ízűek, mint azok évtizedekkel ezelőtt voltak. A termőföldek ma már sokféle vegyszert, viszont kevesebb tápanyagot tartalmaznak, a levegő és vizeink szennyezettsége pedig egyre nagyobb mértékű. A zöldségeket és gyümölcsöket beérés előtt takarítják be, különböző vegyszerekkel kezelik az érés, a tetszetősebb küllem és a nagyobb hozam elősegítéséért, mindazonáltal szegényesebb a vitamin- és ásványi anyag tartalmuk, mint az őseiké.

        Hirdetések

        A vitaminokat nem lehet túladagolni – részben tény, részben tévhit. 

        A vízben oldódó vitaminok (például C-vitamin, és a B-vitamin-csoport tagjai) szervezetünk által nem hasznosított része a bevitel után néhány órával kiválasztásra kerül, majd ürül a vizelettel, tehát ezeket nehéz túladagolni. Egyes kutatók esetleges vesét károsító hatásokról számoltak be, azonban ehhez nagy dózisok szedése szükséges. A zsírban oldódó vitaminoknál (A-, D-, E-, F- és K-vitamin) már előfordulhatnak túladagolási tünetek (például hányás, hasmenés, vérszegénység), hiszen ha hosszabb időn át folyamatosan szedjük, akkor felhalmozódhatnak testünk raktározó szöveteiben (testzsír).

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A vitaminkészítményeket célszerű étkezések közben, vagy közvetlenül utána beszedni – tény. 

        Ha az étrend-kiegészítőket éhgyomorra vesszük be, akkor sokkal gyorsabban haladhatnak át az emésztőrendszerünkön, ezáltal kevésbé, vagy egyáltalán nem szívódnak fel és nem hasznosulnak. Ugyanakkor, ha az ételeink elfogyasztásával egy időben szedjük őket, akkor az aktívabb emésztési folyamatok miatt hatékonyabban hasznosulnak a hatóanyagok a készítményekből.

        A gyógyszerekkel együtt hatékonyabbak – részben tény, részben tévhit.

        A szedésük által meggyorsítható a gyógyulás folyamata, ezért kiegészítő terápiaként hasznosak lehetnek. Fontos azonban, hogy a gyógyszerekkel soha ne vegyük be egy időben a vitaminokat, hiszen csökkenthetik egymás hatását, de akár kedvezőtlen hatással is lehetnek ránk nézve. A gyógyszerek szedése után feltétlenül várjunk egy-másfél órát a vitaminkészítmények bevételéig. A vitaminok szedéséről feltétlenül tájékoztassuk kezelő orvosunkat, kifejezetten akkor, ha gyógyszer felírását látja szükségesnek.

        Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberForrás: WEBBeteg 
        Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Földimogyoró-allergia

        Dr. Hidvégi Edit

        A tünetek súlyossága az enyhe irritációtól az életveszélyes reakcióig terjedhet.

        Mennyit tud a vitaminhiány tüneteiről? Tudásteszt

        Hiánybetegségek akkor alakulhatnak ki, ha a szervezet kevesebb vitaminhoz, nyomelemhez jut, mint amennyire szüksége van. Egészséges életmód mellett ennek veszélye csekély, ám mai rohanó és stresszes világunkban bárkivel előfordulhat, hogy túlhajszolja magát, kimerül, és szervezete tartalékai nem elegendőek a vitaminigény fedezésére. Ön tudja, milyen tünetekkel járnak a hiánybetegségek?

        Az antibiotikum indokolatlan szedése növelheti az allergia kialakulásának az esélyét

        Az antibiotikumok nagyon sok hasznos bélbaktériumot is elpusztítanak, amiknek a hiánya komoly gondot okoz az emésztőrendszerben. Mivel az immunrendszer egyik központi helye a bélrendszer, a gyerekkorban sokszor felborított bélflóra sok esetben felnőttkorban növeli az allergiás megbetegedések kialakulását.

        Táplálkozási tippek az immunrendszer egészséges működésének megőrzéséhez

        Az immunrendszer működését helyes táplálkozással, megfelelő folyadékbevitellel, rendszeres testmozgással edzhetjük, erősíthetjük.

        Mennyi káliumra van szükségünk, és miért?

        A kálium olyan ásványi anyag, amely segíti a sejtek megfelelő működését. Elengedhetetlenül fontos az idegek, az izmok és a szív megfelelő működése szempontjából.

        A túlzott tisztaság állhat a gyermekkori leukémia hátterében

        Az akut limfoblasztómás leukémia kétezer gyermekből egyet sújt - írta a tanulmányt ismertető BBC News. Mel Greaves, a Brit Rákkutató Intézet tudósa 30 év alatt összegyűlt bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy az immunrendszer veszélyessé válhat, ha az élet korai szakaszában nem találkozik elég kórokozóval. Ez azt jelenti a tudós szerint, hogy a betegséget meg lehetne előzni.

        A csontritkulás okai és rizikófaktorai

        Harmincöt éves korát követően szinte mindenki szervezete több csontot bont le, mint amennyit képez. A csontritkulás kockázata főleg attól függ, hogy mekkora csonttömegre tett addig szert az egyén és milyen gyorsan kezdi el a csonttömeget veszíteni.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA