• Csernobil: Hatása még mindig érezhető

        Szerző:
        WEBBeteg

        Csaknem 25 évvel a csernobili atomerőmű katasztrófa után, azok, akik a robbanás utáni napokban és hetekben gyermekként szennyezett tejet ittak, vagy az abból készült tejterméket fogyasztották, még ma is fokozottan vannak kitéve a pajzsmirigyrák kockázatának – állítja egy csütörtökön, a National Cancer Institute által megjelentetett tanulmány.

        Csernobil - Miért lettek sokan daganatosok?

         Csernobil súlyos öröksége


        Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása.
        Csernobil súlyos öröksége>>

        A tanulmány megerősíti a korábbi kutatások azon megállapítását, hogy a radioaktív jód, mely felhalmozódhat a pajzsmirigyben, a későbbiekben növeli a rák kialakulásának kockázatát. Noha a kálium-jodidot gyakran alkalmazzák a radioaktív jód felhalmozódásának elkerülésére, az akkori szovjet hatóságok nem tudtak minden veszélyeztetettnek biztosítani belőle.

        A radioaktív jód felezési ideje mindössze nyolc nap, és akkor úgy gondolták, hogy nem jutott az erőműn kívül a levegőbe az egészségre veszélyes mennyiségben. Az izotóp azonban koncentrálódott a tehéntejben, és azok a gyerekek, akik ittak belőle, vagy szennyezett tejterméket fogyasztottak, különösen veszélyeztetettek.

        Egy nemzetközi kutatócsoport, a National Cancer Institute vezetésével évek óta a csernobili baleset egészségügyi hatásait vizsgálja.  12 500 olyan embert vizsgáltak, akik 18 év alattiak voltak az 1986-ban bekövetkezett katasztrófa idején, és annak helyszínéhez közel eső három tartomány valamelyikében éltek. A kutatásban résztvevők pajzsmirigyének sugárfertőzöttségét két hónappal a baleset után vizsgálták. A legnagyobb expozíciónak kitettek között volt a legnagyobb a későbbiekben a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázata. A kutatásban résztvevők 65%-ánál jelentkezett ez a fajta daganatos megbetegedés a kutatás 10 éve alatt.

        Hirdetések

         Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből?


        Számos különböző radioaktív elemmel kell számolni, melyek toxikus hatása eltérő. A korábbi atomerőmű balesetek alapján valószínű, hogy olyan inert gázok kerültek a légkörbe, mint a xenon és a kripton, emellett jód-131, két cézium izotóp, esetleg stroncium, tellúr és rubídium. A radioaktív jód felezési ideje 8.3 nap, ami azt jelenti, hogy körülbelül 3 hónap múlva majdnem minden radioaktív jód eltűnik. A cézium-137 felezési ideje mintegy 30 év, a csapadék radioaktivitásától függően tisztítási eljárásokra lesz szükség a mezőgazdaságban, erdészetben, stb.
        Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből?>>

        A sugárzás kockázata és az időmúlás

        A radioaktív jód sugárzása általi megnövekedett kockázat továbbra sem hanyatlik.

        Japánban, a második világháború túlélőit vizsgáló tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázata csak 30 évvel az atomtámadás után kezdett hanyatlani, s még 40 évvel azután is a normális érték fölötti.

        A csernobili tanulmányban résztvevők közül néhányan csak 135 km-re éltek a baleset helyszínétől, demonstrálva a szennyezett étel- és italfogyasztás kockázatát azokra nézve, akik nem, vagy csak kismértékben, a közvetlen csapadék által voltak kitéve a radioaktív jód hatásának.

        A tanulmány megerősíti a radioaktív jód pajzsmirigyrákot okozó kockázatát, ám a tanulmány szerzői azt is hozzáteszik, hogy a pajzsmirigyrák a legkevésbé halálos daganatos megbetegedések egyike, így ha idejében észlelik és kezelik, a beteg kilátásai nagyon jók.

        Az, hogy a tanulmány a japán fukusimai erőmű válságának idején jelent meg, csak véletlen.

         A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

        A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő,  a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
        A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei>>

        (WEBBeteg - Cs.K. fordító, Forrás: newyorktimes; lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        Növeli-e a rák kockázatát a röntgen és az orvosi képalkotás?

        Mindennap ki vagyunk téve természetes forrásokból származó sugárzásnak (ilyen pl.: a földkéregből származó radon gáz, a Napból, csillagokból és a világűrből jövő kozmikus sugárzás és az ételeink, italaink sugárzása is). Azonban felvetődik a kérdés, hogy a mesterséges sugárzás vajon milyen hatással lehet az egészségünkre.

        Mit okozhat a földsugárzás!

        Egyes elméletek szerint a földsugárzás az emberi szervezetre olyan veszélyes, hogy megnövelheti a daganatos betegségek előfordulását is. A rendszeres szellőztetéssel nemcsak a levegőt frissíthetjük fel oxigénnel, de az esetlegesen megnövekedett földsugárzást is csökkenthetjük.

        Ne menjen a napra - Tíz perc alatt leéghet!

        Ezekben a hetekben tetőzik az UV-sugárzás, ráadásul szokatlanul megritkult felettünk az ózon is. A napokban - ha teheti - kerülje el a napsugárzást a déli órákban - figyelmeztet az Időkép.

        Pajzsmirigyrák - A korai stádiumban felfedezett daganat gyógyítható

        A Semmelweis Egyetem belgyógyászati klinikájának tanársegédjének elmondása szerint a korai stádiumban felfedezett pajzsmirigyrák gyógyítható, kialakulásának okait egyelőre vizsgálják.

        Helyi sugársérülések

        Az ionizáló sugárzás különféleképpen károsítja a szöveteket a sugárzás típusától, dózisától és az expozíció (a sugárterhelésnek való kitettség) időtartamától függően. Sugárártalomnak nevezzük a sejtek, szövetek és szervek sugárterhelés hatására bekövetkező kóros funkcionális és morfológiai elváltozásait, melyek klinikai tünetekkel jelentkeznek vagy a panaszok megnyilvánulása előtt már kimutathatóak laboratóriumi módszerekkel.

        A gyerekre veszélyesebb a mobiltelefon használata!

        A gyerekek koponyája sokkal vékonyabb, mint a felnőtteké, ezért sokkal több sugárzás is éri őket a mobiltelefon használata során. A sugárzás következtében pedig megnő az esélye a rákos daganatok kialakulásának is. De vannak olyan zöldségek, gyümölcsök, amik csökkenthetik e daganatok kialakulásának az esélyét.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA