Személyiségzavar
Kedves doktornő, Az a kérdésem, hogy a Disszociativ személyiségzavar miért nincs besorolva a Személyiségzavarok közé. Az A, B, C Klaszterek közé. Találtam utalást rá, hogy a B klaszterbe tartozik, mint disszociatív amnézia. Ügye etológiai szempontból adott a genetikai hatás és ügye, mint minden személyiségzavar: a környezeti hatás is befolyásolja. A személyiség fejlődés során gyerekkorban ért traumák, szülői hatás és minták, mint például egy antiszociális személiségzavarnál, de bármelyik másikat is említhetném. Ügye személyiség fejlődési rendellenesség/aberráció/zavar, mindegy, hogy hívjuk. Még egy kérdés, miért hívják a köznyelvben "tudathasadás"-nak?, Amikor semmi köze sincs a tudathoz. Csak esetleg az "éntudat"-hoz, ami a személyiségünk, vagy identitásunk. Mert ügyebár tudattal mindenki csak 1 tudatos entitással rendelkezik. A tudat az egy oszthatatlan szubsztancia. Azért terjed el, mert az "éntudat"-ra utal a "tudat- hasadás", ami gyerekkorban fejlődik ki (2-4 éves korban)? Vagy azért mert, "olyan, mintha...több személy nyilvánulna meg" és a laikus ember számára ez úgy tűnik, mintha több személy (=tudat) élne 1 testen belül (?) Előre is köszönöm a választ. Péter
Dr. Pálvölgyi Rita válasza diagnosztikai kérdések témában
Tisztelt Kérdező, A disszociatív személyiség a BNO-ban disszociatív identitászavar név alatt szerepel. A nemzetközi osztályozás egy bonyolult, nagyon sok kérdést mérlegelő folyamat, úgyhogy erre kérdésre, hogy miért itt szerepel, egy ilyen levelezésben nem várható válasz. Amennyire én ezt látom, tudathasadásnak a skizofréniát nevezik a köznyelvben, nem a disszociatív identitászavart. Az eredet, a kórelőzmény is összetett dolog, genetikai faktorok mellett gyermekkori traumák, kóros személyiségfejlődés állhatnak a háttérben. Üdvözlettel: Dr. Pálvölgyi Rita
