Szükséges-e orvosi beavatkozás?

Családi hátterem összefoglalóan: bár szüleim nagyon szeretnek, nem várt gyerek voltam, egy válófélben lévő apuka, és egy utolsó éves egyetemista lányként. (anya nem fejezte be az egyetemet, családok nehezen dolgozták fel a kudarcot, stb...) A féltestvéremmel legtöbbször jó volt a viszonyunk, azonban viták során gyakran kaptam meg a "elvettem az apját, elcsábította az anyám az apját, stb..". Felnőttünk, a féltestvéremtől, a távoli családtagoktól távol, igaz erőteljes anyagi gondokkal küzdünk, de jó tanuló vagyok, küzdök egy jó diplomáért igyekszem elkerülni szüleim hibáját. 19 évesen szerelmes lettem, vele boldog voltam, végre úgy éreztem "normális életem lehet". azonban 2 és fél év után szakítottunk. Úgy éreztem az egyetlen biztos pont is távozott az életemből. Rászoktam a frontinra. Közben két rokonom is elhunyt, ami tovább növelte a fájdalmamat. Felkeltem, megcsináltam mindent, amit az alapdiplomához kellett, mosolyogtam a barátaimra. Felvételt nyertem mesterképzésre, bárki aki ismer, boldog, gondtalan fiatalnak lát. Másfél éve szakítottunk exemmel, azonban időről időre felbukkan, nem békülés céljából, csak felbukkan.. Szeretem, mindig is szerettem. Azóta találtam egy rendes srácot, kedves, aranyos velem., de akár hányszor felbukkan az ex, vagy rosszabbul alakulnak az anyagi dolgok (márpedig most nagyon rosszul állunk) frontinhoz nyúlok. majdnem legyőztem.., de most ott tartok, hogy 4 nap alatt három 1 mg-os levelet beszedtem... Nem vagyok pánikbeteg, sőt, depressziós sem.. Semmilyen pszichológiai betegséget nem érzek magamon.., De nem tudom, hogy képes vagyok--e a régi sérelmeken túllépni és a frontint hanyagolni...

Dr. Varga Tamás válasza pszichés problémák témában

Tisztelt Kérdező! Amennyire értem nem rendszeresen szed nagyobb, mennyiségű Frontint, csak időszakosan. Mindenesetre az ilyen jellegű szorongásoldokhóz hozzá lehet szokni, erőteljes függőség is kialakulhat. Nem a legmegfelelőbb módszer a hétköznapi feszültségek, szorngások oldására, met veszélyes rutinná válhat. Úgy érzem nincs meg a tartós lelki béke, korábbi sérelmek, feszültségek nincsenek feldolgozva. Orvosi beavatkozás szerintem egyelőre nem szükséges. Azonban javaslom, hogy keressen egy jó pszichoterapeuta szakembert...segíthet a múltat lezárni, a hétköznapokban jobban boldogulni.

Itt kérdezhet