Várandóság
Tisztelt Doktor Úr! 2016.06.30-án végeztek el missed ab műtétet mivel 7 hetes várandóságom vizsgálata alkalmával két független orvos is úgy látta, hogy nem fejlődik rendesen, életjeleket nem mutat. Első várandóságom lett volna. A következő menzesz a műtétet követően 07.30-án volt, ezt megelőző héten barnás folyás volt tapasztalható. A következő menzesz 08.27.-én esedékes és szintén barnás folyás tapasztalható. Mivel a 7 hetes várandóságom elején (amikor még nem tudtam, hogy az lehetek) szintén barnás folyást tapasztaltam, aggódom, hogy nem eshetek teherbe egy esetleges hormonprobléma miatt. Aggodalmamat természetesen kifejtettem az kezelő nőgyógyásznak is, de ő nyugtatott és azt mondja, hogy hormonális problémát csak a 3. vetélés vagy elhalás után vizsgálnak. Szeretnénk kisbabát és nem szeretném ha egy el nem végzett vizsgálat miatt esetleg ismét elveszíteném a babát. Kérdésem az lenne, hogy, mennyire megalapozott az aggodalmam? Válaszát köszönöm!
Dr. Pétervári László válasza Nőgyógyászati betegségek témában
A spontán vetélések okait a legtöbbször nem sikerül felderíteni., Ami ismert, az néhány olyan tényező, amelyek a vetélések lehetséges okaiként szerepelhetnek. Az első trimeszterben bekövetkező vetélések leggyakoribb kiváltó okának a magzati kromoszóma-rendellenességek tekinthetőek. A kromoszómahibák a petesejt vagy a spermium genetikai anyagának eltéréseire vezethetőek vissza, illetve az is előfordulhat, hogy az embriókezdemény osztódási folyamata során lép fel probléma. A vetélés további okai lehetnek a hormonális problémák, a vírusfertőzések és az utóbbiak következtében kialakuló lázas állapot. Az anya életmódbeli tényezői -például a túlzott stressz, a dohányzás vagy az alultápláltság – szintén vetéléshez vezethetnek. A túlzott mértékű koffeinfogyasztásról is feltételezik, hogy vetélést okozhat, és ugyanilyen hatással járhat, ha erősebb sugárterhelés éri az anyát. A méh fejlődési rendellenességei ugyan ritkák, de ugyancsak vetélést okozhatnak, a koraterhességben bekövetkező vetéléseknek emellett immunológiai háttere is lehet. Újabban a fokozott (veleszületett, vagyis genetikai) és a szerzett trombózishajlam vizsgálatát is elvégzik a többedszer vetélőknél, mert ez is viszonylag gyakori oka lehet a vetéléseknek. Vetéléshez vezethet az is, ha a megtermékenyített petesejt – szintén ismeretlen okból – nem képes beágyazódni a méhfalba. Az anya idősebb életkora szintén kockázatnövelő tényező, ahogyan az is, ha komoly lelki trauma éri a kismamát. Két vagy több vetélés után célszerű vizsgálatot végezni a vetélés okára. Vetélésről beszélünk akkor, ha a kezdődő terhesség a várandósság 20. hete előtt megszakad. Ha nem ismert a pontos terhességi kor, akkor a terhesség megszakadását az 500 grammos születési súly elérése előtt nevezzük vetélésnek. Spontán vetélésről van szó, ha az embrió korai elvesztése bármilyen észlelhető külső behatás nélkül következik be. A vetélésnek természetesen ekkor is van valamilyen oka, ezt azonban nem tudja mindig megállapítani a szakember. A spontán vetélések jelentik a terhességek megszakadásának leggyakoribb formáját: az orvos által megállapított várandósságok, mintegy 10-25%-a végződik vetéléssel. Ezek között az úgynevezett kémiai terhesség a leggyakoribb forma, amely a spontán vetélések 50-75%-ánál fordul elő. A terhesség ilyenkor nem sokkal az embriókezdemény méhfalba történő beágyazódása után szakad meg. Az osztódásnak indult, de be nem ágyazódott embrió ilyenkor vérzés kíséretében távozik az anya szervezetéből. Mivel ez éppen a szokásos menstruáció idején történik, az anya gyakran egyáltalán nem is tud róla, hogy terhes volt, illetve, hogy vetélésen esett át. A spontán vetélések többsége (nagyjából 70%) a várandósság első 12 hetében fordul elő. A 12. és a 20. terhességi hét között már ritkábban történik ilyesmi. Ismételt várandóság sikeres lehet.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
