Vetélés okai téma

Ahogyan egy korábbi cikkünkben is említettük, a vetélés egyik fő típusa a fenyegető vetélés, amikor hüvelyi vérzés és alhasi görcsök jelentkeznek, de a méhszáj nem nyílik ki, és a terhesség tovább fejlődik.

A hivatalos orvosi megnevezése a spontán vetélés. Magyarországon vetélésnek hívjuk a terhesség betöltött 24. hete előtti megszakadását, amikor 500 gramm súly alatti, életjelenséget nem mutató magzat születik.

Minden nő életében nagyon nehéz időszak a vetélés utáni néhány hét, néhány hónap. Visszarázódni a mindennapi életbe, miközben igyekszik mindenki feldolgozni a történteket, nagy feladat lehet, mivel egy ilyen eseményre nem sokan vannak felkészülve.

A vetélés esélye hétről hétre változik a terhesség során. Azt általánosságban megállapíthatjuk, hogy minél több hét telik el, minél fejlettebb és életképesebb a terhesség, annál kisebb az esélye a terhesség elvesztésének.

Az esetek döntő többségében nem derül ki, mi is volt egy vetélés pontos oka. Különösen igaz ez a korai terhességben bekövetkező első vetélés esetén. Ilyenkor kivizsgálás nem szükséges, a korai vetélések gyakorisága miatt.

A legtöbb nő számára ez a várandósság legkönnyebb időszaka, hiszen a hányinger és a fáradtság általában ekkorra csökken. Közben a baba folyamatosan növekszik, de még nincs akkora, hogy súlya terhet jelentsen, vagy akadályozzon a mozgásban és az aktív életvitelben – hacsak az orvos valami miatt másképp nem tanácsolja.

A terhesség első 12 hetében a vetélés kockázata viszonylag magas, sokan ezért nem is jelentik be ez előtt a tágabb környezetnek a babavárás tényét. Természetesen a magzat elvesztése igencsak megviseli mind a nőt, mind a férfit, és ilyenkor mindenki a miértekre keresi a választ.