Figyelemzavar téma

A hiperaktivitást a köznyelv gyakran a rossz gyermek szinonimájának tartja, pedig korántsem erről van szó. Egyáltalán nem minden rosszalkodó gyermek hiperaktív, és a hiperaktív gyermekek sem rosszak.

Jól ismert dolog, hogy az ételeket megpróbálják színesebbé tenni, hiszen így könnyebben eladhatóak. Azonban vásárláskor megnézzük-e, hogy mitől is van ilyen szép színe az élelmiszernek? Megvásárolnánk-e, ha színtelen vagy nem olyan szép élénk színű lenne?

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarról (ADHD) általában azt gondolják, hogy csak gyerekeket érint, pedig a betegek 30-40 százalékánál ez felnőttkorban is kimutatható - mondta Réthelyi János, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója.

A kezeletlen gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) felnőttkorban is komoly problémákat okozhat, a későbbi karrierre és az érzelmi életre egyaránt kihatással van - figyelmeztetett Dr. Pulay Attila.

Az agyban lévő őssejtek a telített zsírsavaktól károsodhatnak, ami később pszichés tüneteket is eredményezhet. Figyelemzavart, reflexlassulást, de akár depressziót is okozhat.

Az az igazság, hogy engem őszintén, egyáltalán nem érdekel a munkám. Untat. Minden az irodában eltöltött percet elvesztegetett időként élek meg. Már a reggeli készülődés közben szétstresszelem magam azon, hogy egy újabb nap fog elmenni az életemből, haszontalanul.

Magyarországon jelenleg körülbelül 70 ezer gyermek szenved ADHD (figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar) betegségben. Közülük 50 ezer esetében nem kérik szakember segítségét, és nem keresnek megoldást a problémára. Pedig a betegség igen nagy jelentőséggel bír: ma átlagosan minden magyar osztályban egy ADHD-problémával küzdő gyerek van.

Pörög, pattog, mint akit felhúztak, akár egy nagy sebességgel száguldó autó, amelynek elromlott a kormánya és irányíthatatlanná vált. Általában ezeket a megállapításokat teszik a nehezen kezelhető gyerekről, és azonnal kész a következtetés: hiperaktív.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) élő gyerekeknél kétszer nagyobb valószínűséggel találtak hiányzó vagy többlet DNS-szakaszokat a genetikusok, akik tanulmányukat a The Lancet című orvosi folyóirat csütörtökön megjelent számában tették közzé.

Szakemberek szerint a mindennapi életben nehéz megvalósítani, hogy a tanárok folyamatosan azonnali visszajelzést adjanak a figyelemzavaros, hiperaktív gyerekeknek.